Vedd könnyedén az első munkanap kihívásait

Vedd könnyedén az első munkanap kihívásait

Egy új munkahely mindenkinek stresszforrás, akár beismeri, akár nem, és ez független attól, hogy hány éves az ember és hányadik munkahelyéről van szó. Az első munkanap meg aztán pláne kihívás: tele csupa ismeretlennel, miközben ott van rajtunk a nyomás, hogy minél jobb benyomást kell kelteni. Mégis hogy lehet ezt összehozni? Röviden: a tudatos készülés és a könnyed spontaneitás elegyével.

A felkészültségen sok múlik

Ha szerencsénk van, már az első munkanapunk előtt volt alkalmunk némi bepillantást nyerni a leendő munkahelyünkre, találkozni egy-két kollégával és akár a közvetlen főnökünkkel, illetve benyomásokat szerezni az irodai légkörről, az öltözködési trendről. Ha ehhez pluszban még ügyesek is voltunk, és tudatosan szívtuk magunkba ezeket az információkat, az máris jó támpont ahhoz, hogy nagyjából mire számíthatunk, és hogyan készüljünk. Ettől pedig máris magabiztosabbak leszünk.

Ha erre nem volt módunk, vagy még mindig kevésnek érezzük az információinkat ahhoz, hogy kellő magabiztossággal induljunk neki a nagy napnak, végezzünk némi kutatómunkát. Ehhez alapvetően kétféle szuper forrás áll rendelkezésünkre:

1. Személyes kapcsolatok


Ha van olyan ismerősünk, aki az adott helyen dolgozik vagy dolgozott, az sokat könnyít a helyzeten: kérjük meg, hogy meséljen pár dolgot a cégről és a szokásokról. Nem feltétlen bizalmas információkat kell megszereznünk: inkább arra fókuszáljunk, hogy milyen a vállalati kultúra, mik a bevett szokások – ezzel sok bénázást és pláne baklövést tudunk megspórolni magunknak.

2. Internet


Ha nincsen kontaktunk, forduljunk másik jó barátunkhoz, az internethez. Első körben mondjuk a social media platformokhoz: egy kis nyomozással a LinkedInen és a Facebookon hasznos információkhoz juthatunk akár az alkalmazottak profilján, akár a céges oldalon keresztül. Aztán ott van a cég saját weboldala, illetve a róla megjelent információk, cikkek – ezekből mind sok hasznos háttérismeretet szerezhetünk.

Miről célszerű az első munkanap előtt tájékozódni?

  • Hány órára szokás érkezni?
  • Mik a tegezés/magázás bevett szokásai?
  • Mi a dress code (milyen öltözködési stílus elvárt)?
  • Mik a kávézási, ebédelési szokások?
  • Hányan vannak a te irodádban/közvetlen munkatársak?

 

  • Háttérinformációk a cégről és a főbb projektekről, amit részben bizonyára már az interjú előtt megszereztél:
    tulajdonos, alkalmazottak száma, fő profil, aktuális projektek, saját munkaterületed feladatai, ki a közvetlen főnök és a nagyfőnök, közvetlen kollégák, céges partnerek stb.

 

Az első munkanap kihívásai

Az öltözködés

Az öltözetünket igyekezzünk jól belőni a céges dress code-hoz. Ha nem sikerült erre vonatkozóan kellő támpontot találni, válasszunk egy semlegesen elegáns, de nem túl alkalmi öltözéket, amiben komfortosan érezzük magunkat. Nem kell szürke egérnek lenni, lehet stílusunk, de semmiképp ne legyen nagyon harsány vagy kirívó a megjelenésünk (hacsak nem a divatszakmában vagy a művészvilágban dolgozunk). Kerüljük a tőlünk nagyon idegen darabokat is: ha nem szoktunk magassarkúban vagy szűk öltönyben járni, ne keserítsük meg az első napunkat azzal, hogy egész nap abban feszengünk. 

Fontos, hogy minden holmink – a cipőt is beleértve! –, továbbá a frizuránk legyen tiszta és rendezett, és harmonizáljon a személyiségünkkel: a legelső benyomást ezek alapján alakítják ki rólunk az új munkatársaink.

Legyünk közvetlenek, merjünk kérdezni

Ha a fent felsorolt információkkal felvértezve lépünk be az első munkanapon, az sokat könnyít a kezdeti stresszen – ám ha nem sikerült kellően tájékozódni előre, akkor sem kell kétségbe esnünk. Ugyanis már pontosan tudjuk, hogy milyen kérdésekre kell mielőbb választ kapnunk – elfogulatlanul tegyük hát fel őket minél előbb egy-egy alkalmas helyzetben (az arra alkalmas személynek). Ne görcsöljünk rá, legyünk nyitottak és spontának, inkább figyeljünk, mintsem túlbeszéljük a dolgokat. 

Mielőbb tudakoljuk meg a tegezés-magázás kérdését, és kérdezzünk rá, hogy hová tehetjük a személyes, és hová a hivatali dolgainkat. Hagyjuk, hogy vezessenek, tájékoztassanak minket, de bátran kérdezzünk és kezdeményezzünk magunk is. Ha valamivel elakadunk, vagy nem tudjuk, mit hol találunk, feltétlenül kérdezzünk – bátran, határozottan, ne „bocsánat, hogy élek” stílusban.

Bárkivel kerüljünk is kapcsolatba, nézzünk mindig a szemébe, és mosolyogjunk kedvesen, de ne essünk túlzásba: az arcunkra merevedett műmosoly nem ér célt. Akivel kapcsolatba kerülünk, lépjünk oda, röviden mondjuk el, hogy mi vagyunk az új kolléga az X osztályon, és mutatkozzunk be. Lehetőleg jól figyeljünk a másik nevére, memorizálásként nyugodtan megkérdezhetjük, hogy hogyan szólíthatjuk (ez a fogás arra az esetre is bejön, ha nem értettük a nevet, bár persze szabad simán visszakérdezni is). Ha nyitottnak látszik az illető, egy-két kedves, laza mondatot váltsunk is vele: érdeklődjünk, hogy mivel foglalkozik, mennyi munkakapcsolat lesz köztünk, de bármilyen egyéb téma is jó, ami a szituációban spontán adódik. Vigyázzunk azonban, hogy soha ne legyünk tolakodóak, ne tegyünk fel bizalmaskodó kérdéseket, és ne is traktáljuk saját történeteinkkel a kollégákat.

A legfontosabb, hogy mindig figyeljünk: vegyük észre a többiek (vissza)jelzéseit, és ne akarjunk másnak látszani, mint akik vagyunk. Nem baj, ha nem vagyunk tökéletesek: nem is várják el tőlünk, hiszen ők sem azok.


IT PM munkakör

Mit csinál egy IT projektmenedzser?

Röviden az IT projektmenedzserek feladata, hogy a projekteket kézben tartsák, a hozzájuk tartozó feladatokat ütemezzék és a projektben résztvevőket információkkal lássák el, hogy az határidő előtt megvalósuljon. Az ő felelősségük tehát, hogy a projekt feladatait átlássák és mind a belső-, mind a külső érdekeltekkel tartsák a kapcsolatot, információt gyűjtsenek tőlük, hogy a lehető legtökéletesebb szoftverrel álljanak elő. Éppen ezért kapkodnak is értük az IT-szektorban.

 

Minden IT-cég, vagy IT-részleggel rendelkező cég életének fontos szereplői a projektmenedzserek, azaz a PM-ek. A projektmenedszerek azok a személyek egy szervezeten belül, akik a projektet képviselik a belső- és a külső kommunikáció során. Feladataik aköré szerveződnek, hogy a projektek megvalósulítását koordinálják. Egy jó projektmenedzser tehát elengedhetetlen a projektek sikeres, határidő előtti lezárásához. De mivel is telnek egy PM napjai?

 

A PM információforrás

Ahhoz, hogy a projektmenedzser kézben tarthassa a rábízott projektet, első sorban minden információnak a birtokában kell lennie. Ezért különösen fontos, hogy a csapatába tartozó szakemberekkel – fejlesztők, UI- és grafikai tervezők, technical writerek, tesztelőkkel, stb. –, valamint a külső- és belső döntéshozókkal naprakész kapcsolatot tartson.

Projektmenedzsment szemlélettől függetlenül általában a PM feladata feltérképezni az ügyfél igényeit, az ahhoz kapcsolatos feladatokat pedig elosztania és ütemezni a releváns szakemberek között. Ha tehát megvan a brief, a csapatával egyeztetnie kell arról, hogy átvegyék a projekt tervezett időtartama alatt elvégzendő feladatokat, és az azokra szánt időre egy becslést alkossanak. Csak ezután történhet meg a feladatok összehangolása, ütemezése.

Mindebből már látszik, hogy nagyon fontos, hogy a PM átlássa a feladatokat, hogy melyik feladatot melyik követi.

Napi tekintetben a PM feladata az is, hogy átlássa, mennyi erőforrás áll a projekt rendelkezésére. Fel kell mérnie, melyek azok a feladatok, melyeket sürgős, vagy fontos elvégezni, ez alapján pedig döntést kell hoznia, hogy a releváns szakemberek mely feladatokkal foglalkozzanak. A döntés meghozatalakor azt is végig kell gondolnia, hogy a projekt határidő előtti elvégzését hogyan befolyásolja.

 

A PM a projektet pörgető motor

Ha a PM nem képviseli a projektet, akkor szinte nincs is projekt. Kisebb cégek esetében, ahol az erőforrásokért rögtön le kell csapni, a PM feladata, hogy a többi projektmenedzserrel egyeztetve kapacitásokat szervezzen át, amennyiben ez szükséges.

A PM feladata az is, hogy a projektmenedzser szemlélettel összeegyeztetve határidőket jelöljön ki. Ha például SCRUM keretrendszerben dolgoznak, akkor a sprinthatáridők tiszteletben tartása és a sprint backlogba vett elemek, feladatok menedzselése tartozik a felelősségi körébe.

Emellett a PM feladata az is, hogy megbeszéléseket ütemezzen, legyen szó belső megbeszélésről, vagy a külső kapcsolattartóval – gyakran az ügyfél PM-jével – tervezett egyeztetésről – természetesen a sprint életciklusát szem előtt tartva.

 

Nem kell technikai tudás a PM-nek, de nagyon nem árt

A PM munkakör nem követeli meg azt a technikai tudást, amire egy programozónak szüksége van. Az esetek legnagyobb részében elegendő, ha a technikai részletekről fogalmi ismeretei vannak.

Az más kérdés, hogy amikor megoldások közt kell dönteni, értékes idő takarítható meg, ha már a PM is teljes mértékben átlátja a szakemberek megkérdezése nélkül, hogy a döntése milyen pozitív és negatív következményekkel járhat. A megfelelő technikai tudásra a Progmatic Academy junior fejlesztő képzésein is szert tehetnek.

 

Lehet, hogy nem csak a PM-feladatokat kell ellátnia

Olykor előfordul, hogy a PM-nek is be kell szállnia bizonyos feladatok ellátásához. Ha mondjuk nincs, aki tesztelné a fejlesztett funkciókat, akkor a PM feladata átkattintani, végignyomkodni az elkészült fejlesztést, az észlelt hibákat pedig alaposan dokumentálni, kérdéseket összeállítani a működéssel kapcsolatban. Így már azelőtt hasznos javítások eszközölhetőek a szoftverben, hogy a felhasználók egy hibásan működő alkalmazással találkoztak volna. Tehát tesztelőként a PM feladata az is, hogy a UI-, vagy programozó szakemberekkel egyeztessen a működésről és kérdéseket tegyen fel nekik a hibák kiküszöbölése érdekében.


Profi LinkedIn profil 20+1 lépésben

Van egy jó hírünk: véget értek azok az idők, amikor a kereséseid, illetve a képességeid szempontjából teljesen irreleváns hírlevelek ajánlatait kellett böngészned. Igen, világgá kürtölheted, hogy ki vagy és mihez értesz, miben vagy profi, milyen munkát szeretnél. Mindennek a titka: LinkedIn. Tarts velünk, és építsük fel együtt lépésről-lépésre a profi LinkedIn profilodat!

Hogyan építs profi LinkedIn profilt?

Az átlagos közösségi oldalakkal ellentétben a LinkedIn a munkaerőpiac social media platformja. Az ide feltöltött “arcod” nemcsak hogy valódi kell legyen, de bizonyítéka annak is, hogy milyen skillekkel és szakmai előélettel, végzettséggel, tapasztalattal rendelkezel.

# 1 Töltsd ki alaposan a profilod

Nyomós oka van, hogy egy ilyen alapvető dologgal kezdjük: egy toborzó keresési listájának elején a legteljesebben kitöltött profilok jelennek meg. Minél alaposabb a LinkedIn profilod, annál jobb rangosorolást kap.

# 2 Hozz létre egyéni profil URL-t

Gondold csak el, mennyivel könnyebb rád találni – és mennyivel szimpatikusabb a toborzónak! – ha egy letisztult, profi, névvel ellátott URL bukkan fel a listájában az automatikusan generált helyett.

# 3 Legyen képed hozzá

Bár a fotóval rendelkező profilok 21-szer több megkeresést generálnak, nem lehet akármilyen fotót feltölteni.

  • A LinkedIn profilfotódnak profizmust kell sugároznia, de azért ne válj stockfotóvá sem.
  • A viseletedet illetően nézz utána annak, hogyan öltözködnek azok, akik abban a pozícióban vannak, amire te is vágysz, és ezt vedd alapul.
  • Legyen tiszta, rendezett a háttér és valóban friss, nagyfelbontású a profilképed, valamint kerüld az egész alakos fotókat.
  • Az arckifejezésed legyen barátságos, nyílt, érdeklődő; itt nem előny a fülig érő vigyor, de a szigorú arcodat is tedd félre.

# 4 Címsor

Mivel a toborzók ezt látják először, röviden és egyértelműen kell megadni, hogy ki vagy. Sokan a címsor alapján keresnek, ezért a szakmaspecifikus skillek felvétele a címsorba rendben van, amennyiben nem túl hosszúak, például Scrum Master, CSM vagy Projektvezető, PMP.

  1. Lehet, hogy marketingszamurájnak érzed magad, vagy tényleg te vagy a SEO koronázatlan királya. Közvetlen baráti társaságban jól hangzik a kódoló ninja, vagy a UX-mágus kifejezés is. Ha viszont tényleg programozó akarsz lenni, kommunikálj profin és hagyd el a szlenget, akármilyen jól hangzik is.
  2. A profi profil címsorod olyan kulcsszavakat tartalmaz, amik relevánsak a szakmai háttereddel. Például, ha fejlesztő vagy és eddig leginkább Java környezetben dolgoztál, akkor a Softwer Engineer helyett Java Developert tüntess fel, ezzel pontosabban körvonalazod önmagad.

# 5 Átfogó összefoglaló

A címsor után ezt olvassa először a toborzó, ezek alapján fog dönteni arról, hogy a teljes profilodat megnézi-e.

Az összefoglaló szakasz a következő információkat tartalmazza:

  • A jelenlegi területeden hány éves tapasztalattal rendelkezel.
  • A releváns készségek listája.
  • Jelenlegi munkaköröd.
  • Minden, a szakmádat érintő, kiemelkedő teljesítmény.
  • Ha váltani akarsz, itt feltüntetheted, hogy milyen munkakör iránt érdeklődsz.

Az összefoglaló technikailag:

  • 3-5 bekezdés hosszúságú, világos, tömör mondatokban megfogalmazott, strukturált, konkrét, akár számszerűsített adatokat tartalmazó kivonat arról, hogy ki vagy, mihez értesz és mit csinálsz jelenleg.

Fontos!

Soha, semmilyen körülmények között se másolj be máshonnan összefoglalót, még akkor se, ha tökéletesen egyezik azzal, amit te is írnál!

# 6 A tapasztalatok optimalizálása

Vitathatatlanul a LinkedIn profilod egyik legfontosabb része, hiszen bizonyítja milyen munka/munkák elvégzésére vagy valóban képes, azonban szelektálnod kell.

Ha tíz éve projektmenedzserként dolgozol, nem szükséges feltüntetned, hogy átmenetileg pultosként egészítetted ki az ösztöndíjad. Amit tartalmaznia kell, az az általad betöltött – releváns -pozíció(k).

# 7 Kulcsszavak és keresőkifejezések

A LinkedIn profilod nem nélkülözheti a releváns kulcsszavakat. A kulcsszavak alapján tájékozódnak a LinkedIn keresőalgoritmusai, ha jól használtad ezeket, a toborzók meg fogják találni a profilodat.

# 8 Mutasd meg a munkádat

A portfólió készítése nemcsak a divat- és a marketingszakma kiváltsága. Ha van, volt olyan projekted, ami tényleg jól sikerült, linkeld be! (Nyilván az adott projekt szerződésében foglaltaknak megfelelően. Ha tehát a szerződésed kizárja a nyilvánosságot, akkor ne azt válaszd.) 

Akkor is bátran használd ezt a szakaszt, ha nincs sok munkatapasztalatod:

  • Ha teljesen pályakezdő vagy, de korábban részt vettél nonprofit/jótékonysági kezdeményezésben, például fotósként, szövegíróként, koordinátorként, vagy bármilyen, a kiszemelt pozícióval releváns kapcsolatban lévő területen, linkeld be.
  • Ha készült róla multimédiás tartalom – teaser, trailer, cikk, tévéreklám, bármi – linkeld be!

# 9 A bizonyítványok helye

Bár a gyakorlati tapasztalatot nem bizonyítják, az egyetemi diploma, a nyelvvizsga, és egyéb tanúsítványok megléte alapfeltétele egyes munkakörök betöltésének. (Ilyen tanúsítvány például a pályaalkalmassági vizsga (PÁV) a hivatásos sofőrök esetében.) Ha van a betölteni kívánt pozícióval releváns képzésed, legyen az akár egy online tanfolyam, itt megoszthatod.

# 10 A készségek szakasz

Azokra a képességekre és készségekre koncentrálj, amik valóban a munkavégzéssel kapcsolatosak, a soft skilleket a HR-es fogja feltérképezni, ha behívnak interjúra.

Számos LinkedIn profil itt vérzik el, mert:

  • Nem ismeri magát a felhasználó, és alábecsüli, vagy túldimenzionálja a képességeit.
  • Olyan készségeket is feltüntet, amiknek semmi közük nincs a betölteni kívánt pozícióhoz.

Éppen ezért ez a szakasz felajánlja a lehetőséget arra, hogy a munkakereső kérjen, a toborzó pedig kapjon megerősítést a kiszemelt profil relevanciáját illetően. A LinkedIn az a közösségi platform, ahol érdemben profitálnak egymás jelenlétéből és a kapcsolatból az ismerősök.

Amikor kitöltöd ezt a szakaszt, ha teheted kérj jóváhagyást, ajánlást:

  • korábbi és jelenlegi kollégáidtól,
  • főnöködtől,
  • ügyfeleidtől.

# 12 Érdeklődési körök

Eddig azt mutattad meg, hogy milyen értékes munkatárs lehetsz. Most arról fogsz “nyilatkozni”, hogy mi az, ami magánemberként érdekel.

# 14 Jelezd, hogy nyitott vagy az új lehetőségekre

Nyugi, az aktuális munkahelyed nem fogja látni, hogy éppen aktív kereső státuszban vagy, a keresőalgoritmusok viszont tájékoztatják a toborzókat, hogy nyitott vagy a kapcsolatfelvételre.

# 15 E/1

A LinkedIn az a platform, ahol nyugodtan használhatsz E/1-t. Ettől lesz a profilod személyes és őszinte hangvételű.

Ennek akkor van különösen nagy jelentősége, amikor az eredményeidről számszerűsítve “beszélsz”.

  • 2019-ben xxx HUF/USD/EUR értékű üzletet kötöttem XY vállalat képviseletében.
  • A munkám eredményeként XY webshop bevétele fél év alatt megduplázta az azt megelőző félév bevételét. (Az összeget és a dátumot is tüntesd fel.)

A számszerű – és ellenőrizhető! – adatok közlése nemcsak hangsúlyosabbá teszi az eredményeket, de ki is emeli a profilodat a többi közül.

#16 A helyesírás

Mivel a LinkedIn az üzleti arcod, nem engedheted meg magadnak a helyesírási hibákat. Biztos, ami biztos, futtasd le a szövegeket a Grammarly helyesírás-ellenőrzőn, ami a gyakori elírási hibák 99%-t kiszűri. Ha ezt macerásnak tartod, akkor kérd meg valamelyik ismerősödet, barátodat, hogy ellenőrizze a profilodat, mielőtt élesíted.

# 20 A LinkedIn egy közösségi platform

Sokan elfelejtik, pedig a kapcsolatépítés lehetősége a jól optimalizált LinkedIn profilod legmarkánsabb hozzáadott előnye. Tehát rendben van, ha olyan embereket, cégeket, vállalatokat jelölsz be, akikkel még sohasem találkoztál. Az ismeretség felvételéhez egy rövid bemutatkozó levelet csatolj, amiben jelzed, hogy új munkahely/lehetőségek után kutatsz és szeretnéd felvenni a kapcsolatot X terület HR-es szakembereivel.

Ezzel az egyszerű lépéssel:

  • Máris letetted a névjegyedet,
  • Mindennap látni fogod, hogy hol, milyen pozícióra és milyen kritériumokkal keresnek embereket.

#+1 Aktivitás

Ha egyszer aktiváltad a profilodat, azzal jelzést küldtél magadról a toborzóknak. Ez viszont azt is feltételezi, hogy ha nem is mindennap, de minden másnap belépsz és ellenőrzöd a találatokat. A komoly szándékodat azzal is bizonyíthatod, ha valóságos közösségi média felületként használod a LinkedIn-t, azaz keresel, olvasol, ajánlásokat adsz, bővíted az érdeklődési körödet, és viszaköveted azokat a cégeket, vállalatokat, magánszemélyeket, akik megnézték a profilodat.


IV. modul || React

IV. modul
REACT

Megtanuljuk a Frontend fejlesztéshez szükséges keretrendszert, a React-ot. A React segítségével megtanuljuk, hogy hogyan működik a webes alkalmazások Frontend fejlesztése.

4.1 Components & props
4.2 Jsx
4.3 React .hooks
4.4 Design principles
4.5 Redux

Elmélet
45 óra
Gyakorlat
90 óra


Néhány praktika hosszú távon is segíti a kezdő programozókat.

3 tipp kezdő programozóknak, amivel már a tanfolyam alatt bebetonozhatod a jövődet

Eljátszadoztál már a gondolattal, hogy karriert váltasz és Te is programozó leszel, azonban előtte szeretnél egy kis betekintést nyerni abba, hogy mégis hogyan néz ki egy ilyen tanfolyam a gyakorlatban? Kiválasztottuk neked a három leghasznosabb tippet kezdő programozóknak, amiken keresztül egy kis ízelítőt kaphatsz a programozó tanfolyamokról.

 

Nem telik el hét, hogy ne cikkeznének valahol arról, hogy milyen súlyos munkaerőhiány van a programozó piacon. Máris látod a lelki szemeid előtt a dagadó bankszámlád, és az ízlésesen berendezett, modern irodádat. A munkaerőpiac szereplői eközben alig várják, hogy újabb és újabb kezdő programozóval, köztük veled bővítsék a gárdájukat.

A programnyelvek ismeretével a munkalehetőségeknek egy teljesen új horizontja nyílhat meg előtted kezdő programozóként. A digitális megoldások térnyerése miatt ugyanis szinte mindenhol kamatoztathatod a technikai tudásod. Ráadásul az IT-szektoron belül is vannak olyan pozíciók, amelyek ugyan nem követelik meg a programozási ismereteket, de más képességekkel együtt nagyon hasznosnak bizonyulnak.

Manapság nincs szükség kompromisszumokra ahhoz, hogy valakiből kezdő programozó legyen. Hiszen az aktuális munkánk mellett kényelmesen elvégezhető tanfolyamokkal tökéletesen életszerű a karrierváltás.

 

Varázsütésre nyilván senkiből sem lesz programozó, de az alábbi tippek segítségével te is egy lépéssel közelebb kerülhetsz hozzá, ha a Progmatic Academy junior fejlesztő képzését választod.

 

1. Játssz a kóddal!

A legegyszerűbb módja egy összetett működés megértésének a játék. Minél hamarabb kezdesz el játszani a kóddal, annál könnyebb dolgod lesz hosszú távon. Előfordulhat, hogy valamit olvasás után pofon egyszerűnek tartasz, de a gyakorlatban kissé nehezen megvalósítható. Ilyenkor jól jön, ha kisgyerek módjára játszadozol a kóddal, hogy jobban megértsd a működését.

 

A karrier lehetőségeken kívül számos más előnyt is biztosít számodra a programozás. Kevésbé ismert előnyről számolt be egy 2021-es kutatási eredmény, amely szerint egyedülálló módon stimulálja az agyunkat a kódolás. A publikáció szerint sem a nyelvi, sem a matematikai feladatok elvégzése nincs hasonló hatással az agytevékenységre, mivel azoknál sokkal komplexebb kognitív működésre ösztönzi elménket a kódokkal való munka.

Ne fogd hát vissza magad, ha látsz magad előtt egy kódot, amit kedvedre módosíthatsz következmények nélkül, hiszen tudod, a legkönnyebb módja a tanulásnak a játék.

 

Pro tipp: ilyen esetekre indíts egy saját projektet, ahol kockázat és legfőképp határidők nélkül bővítheted a tapasztalataidat!

 

2. Írj kódot papírra!

Micsoda ostobaság ez már? – gondolhatod, de ez talán a leghasznosabb tanács, amivel ebben a cikkben találkozol.

Egyrészt a kézírás önmagában is kiváló eszköze a tanulás elmélyítésének. Másrészt pedig a kézzel írt programkód megalkotása precízebb munkát, nagyobb odafigyelést igényel. Már csak azért is, mert számítógépen gyakran néhány kattintással tesztelhető a program működése, de papíron, vagy akár egy whiteboardon erre már nincs lehetőséged. Ezek a gyakorlatok pedig sokkal precízebb, alaposabb programozóvá tesznek hosszú távon.

Ráadásul olyan extrém helyzetre is felkészít, amikor élesben kell papíron, egy darab ceruzával felvértezve kódot írnod, például egy állásinterjú során. Sokan ezt tartják az egyik legkomolyabb vízválasztónak, ha a fejlesztők szaktudásáról van szó.

 

Pro tipp: ha környezetkímélőbb megoldást keresnél, újíts be egy digitális jegyzetfüzetet, amit jegyzetelésre is könnyedén használhatsz! Ráadásul későbbi felhasználásra is megtarthatod a munkád, amit így nem kell különféle füzetekben tárolnod – vagy letörölnöd egy whiteboardról.

 

3. Kérj segítséget!

 

Szép dolog az önképzés, de néha bizony kiküszöbölhetetlen akadályokat is rejt magában. Sokkal könnyebb megoldást találni a problémákra, ha van egy hozzáértő mentor, aki már több százszor találkozott azzal a kihívással, amivel Te sehogyan sem tudsz megbirkózni – vagy csak lényegesen nagyobb erőfeszítések árán, mint amennyit néhány évnyi tapasztalattal a hátad mögött igényelne tőled.

 

Minden helyzetben előfordulhat, hogy egy friss szempárnak köszönhetően sikerül előmozdítani a projektet, amit nem sikerült megoldani rengeteg elégetett munkaóra után sem. Nem kell szégyellned magad, hiszen a tapasztalt kollégák is jártak már hasonló cipőben, és azt sem szabad elfelejteni, hogy amikor segítséget kérsz, nem csak a tudásodat bővíted, de kapcsolatokat is építhetsz a közös munkának köszönhetően.

 

Pro tipp: a segítségkérés előtt érdemes legalább 20 percet áldoznod a probléma megoldására, hisz jó eséllyel a megoldás kulcsa előtted van, csak még nem vetted észre. A hiba keresése ráadásul még jobb programozóvá tesz hosszú távon.


A Progmatic Academy programozó képzése után gyorsan el tudott helyezkedni Szabolcsi Robi.

5 hónap alatt megalapozta a jövőmet a programozó képzés

Szabolcsi Robi öt hónap alatt megalapozta karrierjét a programozó képzésnek köszönhetőenMesélj magadról pár szót… » Mivel foglalkoztál a mielőtt jelentkeztél a Progmatic programozó képzésére? Miért szerettél volna megtanulni programozni?

30 éves lettem 2020-ban és eddig sok helyen dolgoztam. Hangszerbolttól, hotel recepcióson át, hajtószíj eladással is foglalkoztam. Ahova felvettek bármilyen képzettség nélkül is.

Miért a programozó szakmát választottad?

Nem végeztem el az egyetemet és eddig nem volt semmilyen szakmám, amin karriert építhettem volna, ezen szerettem volna változtatni.
Mindig érdekelt a számítástechnika és a gépeket kiskorom óta könnyen kezelem.

Miért a Progmatic képzése mellett döntöttél?

Úgy éreztem a tanterv praktikus és napra kész tudást ad amivel gyorsan el tudok helyezkedni a piacon.

Hogyan érezted magad a tanfolyam során: » Mi okozta a legnagyobb kihívást a tanfolyam 5 hónapja alatt? » Mit emelnél ki, mint legmeghatározóbb élmény a képzés során?

Jó volt bejárni minden nap és remek motivációt nyújtott együtt tanulni a többiekkel. A tanárokkal való interakció és segítő készségük sokat segített a képzés ideje alatt.
A visszajelzés a tesztekkel hogy sikeresen elsajátítottam az addig tanult anyagot sikerélménnyel töltött el.

A junior programozó képzés elvégzése után vagyunk. Friss oklevéllel a kezedben hogyan tovább: mik a terveid, kaptál már állásajánlatot?

Több interjún kellett átmennem de miután a szakmai részre sikeresen felkészültem, felvettek egyik partnernél akinek a projekt munkánkat is bemutattuk.

Miért ajánlod a Progmatic Academy junior programozó képzését?

Nekem segített abban, hogy a nullárol merre kezdjem a tanulást és motivált maradjak az 5 hónapon át végig.
Ha bármikor elakadtam mindig segítettek nekem és sokkal több önbizalommal kezdhetek a programozó pályán.

Mit mondanál azoknak, akik még hezitálnak, hogy belevágjanak-e a programozás elsajátításába?

Szerintem a programozó képzés egyáltalán nem túl megerőltető, de mindig újat tanulsz, új kihívásokat találsz és értékes tudást fogsz elsajátítani.
Ha van annyi affinitásod hozzá, hogy érdekeljen a programozás, sikeresen elvégezheted.
Ha egyedül elbátortalanodnál attól, hogy programozóvá képezd magad, a Progmaticnál minden segítséget megkapsz amire szükséged lehet.


Érdemes minden részletnek utánajárni a programozó iskola kiválasztásakor.

5 dolog, amit ellenőrizz, mielőtt programozó iskolát választasz

Sok mindent át szoktunk gondolni, amikor programozó iskolát választunk, fejlesztő képzések, vagy tanfolyamok közt válogatunk. Az esetek többségében vannak általános és speciális igényeink. Mi most összeírtunk nektek 5 olyan szempontot, ami egy programozó iskola kiválasztásában nyújthat segítséget. Lássuk csak, mit vegyünk figyelembe, ha igazán informatikai képzést akarunk találni ezen a területen – legyen az szoftverfejlesztő, backend, frontend képzés, esetleg full stack fejlesztő képzés?

 

1. Piacképes tudást ad

Már az első kitétel nem túl könnyű elvárás, ezt jól tudjuk. És miért? Mert a programozás az a szakterület, amelyiken gyakorlatilag csaknem napi szinten változik a piac, bővül a tudás, alakulnak az elvárások. Nem egyszerű tehát megfelelni annak a feltételnek, hogy egy programozó képzés valóban friss maradjon, a szó legjobb értelmében. Mindenképpen fontos azonban ennek utánajárni.

2. Olcsó húsnak híg a leve

Igen, tudjuk, hogy a pénz az esetek nagy többségében bizony döntő tényező, ha informatikus képzést választunk. Ráadásul ezek a képzések nem tartoznak az olcsó tanulmányok közé. Illetve tartozhatnak, de ha ez így van, és pár tízezer forintos képzés komplett tudást ígér ezen a területen, akkor azért éljünk a gyanúperrel, hogy nem biztos, hogy reális dolgot is fogunk tanulni.

3. Elég rugalmas a képzés?

Sokan munka mellett állnak neki egy új szakma megtanulásának, önmaguk átképzésének, vagy úgy tervezik a váltást, hogy mellette még dolgoznak. Ez persze feltételezi, hogy megtalálják a piacon azt a lehetőséget, ami a kellőképpen rugalmas körülményeket biztosítja ahhoz, hogy elvárásukat meg tudják valósítani. Ez is fontos kritériummá vált már – minél rugalmasabb egy képzés, minél jobban meg tud felelni ennek az igénynek, annál keresettebbé válik.

4. A oktatók

A tananyagon kívül, melyről már volt szó, természetesen az sem mindegy, hogy a képzést oktatók milyen szakemberek, milyen tudás birtokában vannak. Hogy miért is különösen fontos ez? A programozás egy meglehetősen élő terület, nagyon gyakorlatias és rendkívül erősen a problémamegoldásra és a rendszerszemléletre összpontosít. Ezek ötvözete, tehát a kivételes és aktuális szakmai tudás és a szükséges kompetenciák együttállása szükséges ahhoz, hogy valaki oktatóként magas minőséget nyújtson a leendő kollégáinak.

5. A programozó iskola online és offline elérhetősége

Valóban ezt igazából a COVID hozta be a világ egészére a tavaly. Jól látszik, hogy egy darabig még biztosan velünk marad. Együtt fogunk élni ezzel a furcsa, de mindenképpen sok szempontból hasznos kettősséggel, hogy az életünket megosszuk az online és offline események között. Ezért is fontos, hogy egy programozó iskola felzárkózzon ehhez az elváráshoz – és a lehető legjobb opciót kidolgozva működtesse egymás mellett ezt a két platformot.

 

Megtaláltad már azt a képzést, ahol mint az öt szempontra figyelnek? Ha még nem, nekünk van egy tippünk, gyere a Progmatic-hoz!


V. modul - PROJEKTMUNKA

V. modul
PROJEKTMUNKA

Az utolsó pár hétben néhány fős csoportban a hallgatók egy komplex projektmunkát végeznek: a tervezéstől, specifikáció írásán és fejlesztésen át a prezentációig. Karriermenedzsment tréning, partneri látogatások is lesznek, és az elhelyezkedés folyamata is már ekkor elkezdődik.

5.1 Git
5.2 SCRUM
5.3 Projektmanagement
5.4 Prezentáció
5.5 Kávé

Gyakorlat
90 óra


III. modul - ADATBÁZIS KEZELÉS

III. modul
ADATBÁZIS KEZELÉS

Ebben a modulban a relációs adatbázis-kezelés szabványos nyelvével ismerkedünk meg, és megtanuljuk azt az eddigi programjainkban felhasználni. SQL, MySQL és adatbázis-tervezési elveket fogunk tanulni és gyakorlati példákon keresztül használni.

3.1 SQL
3.2 MySQL
3.3 Adatbázis-tervezési elvek

Elmélet
12 óra
Gyakorlat
8 óra


II. modul - OBJEKTUMORIENTÁLT

II. modul
OBJEKTUMORIENTÁLT PROGRAMOZÁS

Ebben a modulban a Java nyelven keresztül ismerkedünk meg az magasabb szintű objektumorientált programozással, s megtanuljuk a programozás során az egymással kapcsolatban álló programegységek hierarchiájának megtervezésének módszerét.

2.1 Osztály, objektum, konstruktor, tagváltozók, metódusok
2.2 Komplex adatszerkezetek
2.3 Öröklődés
2.4 Többalakúság
2.5 Interface-ek
2.6 Futásidő elemzés
2.7 Kivételkezelés

Elmélet
40 óra
Gyakorlat
60 óra