Munka mellett lettem programozó

Mesélj magadról pár szót… » Mivel foglalkoztál a mielőtt jelentkeztél a Progmatic programozó képzésére? Miért szerettél volna megtanulni programozni?
Programozó tanulmányaim előtt és alatt is adatrögzítőként dolgoztam, de mindig is érdekelt ez a terület és annak ellenére hogy nem volt egyszerű, 33 évesen döntöttem el, hogy a szakmát elsajátítom.
Hogyan érezted magad a tanfolyam során: » Mi okozta a legnagyobb kihívást a tanfolyam 5 hónapja alatt? » Mit emelnél ki, mint legmeghatározóbb élmény a képzés során?
Szerencsére a tanfolyam tematikáját és kontakt órák idejét is nagyon jól eltalálták. Az oktatók, mentorok nagyon sokat segítettek hogy a tömény anyagokat is a legérthetőbb módon adják át számunkra, így a csapat is több levegőhöz jutott, ami a jó hangulaton is látszódott.
Mit emelnél ki a tanfolyamból? Mi adott pluszt, ami a pályaváltásban segített számodra?
A legnagyobb élményt a csoportos feladatok nyújtották, mind a kódolós mind a soft skills képzések során, komoly munka mellett azért a nevetésből sem volt hiány.
És ami nagyon fontos volt számomra, hogy olyan szituációs tréningeket és project munkát is kaptunk, ami állás keresés és munka végzés során valóban előfordulhat. És elő is fordult!:)
A junior programozó képzés elvégzése után vagyunk. Friss oklevéllel a kezedben hogyan tovább: mik a terveid, kaptál már állásajánlatot?

Képzést után felmondtam és 2 héttel később, interjúkon vettem részt. Két hónappal később már a jelenlegi munkahelyemen találtam magam, remek csapatban, egy izgalmas project frontend fejlesztését készítve, közben fejlődve.


Az ütős önéletrajz titka III.

Háromrészes cikksorozatunk előző fejezeteiben azt mutattuk meg, hogy milyen perspektívából építsd fel és milyen információkkal töltsd meg az önéletrajzodat – akár a korábbiakkal azonos, akár egy új szakterületen szeretnél elhelyezkedni. Ezúttal arról lesz szó, hogyan rendezd el ezeket úgy, hogy tényleg nagyot üssön a CV-d.

Ahogyan az előző részekben írtuk, az önéletrajz nem más, mint a te személyre szabott szakmai marketinged egyik legfontosabb eszköze. Ebben kiemelt szerepe van a pozitív benyomás kialakításának, aminek csak egyik összetevője a cél szempontjából releváns tartalom (amiről az előző részben esett szó). Ha a korábbi szemléltető példánknál maradunk, ez az a bizonyos „cukortartalom”, amire kíváncsi a „vásárlónk”, ám ahhoz, hogy – a példánál maradva – elvarázsold a munkáltatót, az „édes kiscicára” vagy a „Pókemberre” is legalább akkora szükség van.

Ha nem emlékeznél: a gabonapelyhes dobozon lévő cuki cica és a Pókember szimbolizálta az első írásunkban azt a marketingeszközt, ami a vásárlásra ösztönző érzelmi ráhatást, valamint a pozitív benyomáskeltést szolgálja a kisgyermekeknél, míg a cukortartalom feltüntetése azt az objektív információt, amire a vásárló anyuka – átvitt értelemben a munkaadó racionális agya – kíváncsi.

Ahhoz, hogy az önéletrajzod valóban célt érjen, azaz úgy vélje a munkaadó, hogy alkalmas vagy a munkakörre, és érdemes a veled való személyes találkozásra időt szentelnie, mindkét tényező elengedhetetlen.

Általános formai szempontok az önéletrajzhoz 

Hogy grafikusan milyen dizájnt válassz az önéletrajzodnak, azt itt és most nem részletezzük: arra nagyon sok ügyes, egyszerű alkalmazást találsz a neten az Europass sablontól a Canván át egyes álláskereső portálok sablonjaiig. Mi most a tartalom megformálásának és elrendezésének célorientált szempontjait vesszük át – ehhez ugyanis nem nyújtanak támpontot a formai sablonok.

Ahogyan a tartalmi elemek meghatározásakor is a munkáltató agyával igyekeztünk gondolkodni, ezúttal is induljunk ki abból, hogy neki egyetlen meghirdetett munkakörre legalább 50-60, ha nem 100-200 önéletrajzból kell kiszűrnie a maximum 10-20 legígéretesebbet. Nyilvánvalóan első körben nem fogja őket betűről betűre elolvasni – főleg amelyik terjedelmes és nem jól áttekinthető.

Azaz a hatékony CV

  • Logikusan felépített és ennek megfelelően tagolt, átlátható.
  • Nincsenek benne hosszú szöveges részek: főleg címszavakból áll, csak a kardinális részek szövegesek (röviden).
  • Az alábbi fő témakörök szerint van tagolva (nem feltétlenül ebben a sorrendben):
  • személyes adatok, elérhetőség,
  • végzettségek,
  • munkahelyek/szakmai tapasztalatok,
  • egyéb ismeretek, készségek,
  • személyes adottságok.

Ezenkívül szerepelhet benne bármi, amit még fontosnak és/vagy érdekesnek, egyéninek gondolsz.

A címsorok megnevezése és tartalmuk

Hogy az egyes tartalmi részeket hogyan nevezed el, az tőled függ, csak legyél benne következetes: ha például ragozott alakban használod az egyik helyen – például Végzettségeim –, az összes többi is így szerepeljen.

Néhány opció a megnevezésekre

  • a végzettségekre: Szakmai végzettség/Tanulmányok/Iskolák/Diplomák
  • a munkahelyekre: Munkahelyek/Szakmai tapasztalatok/Korábbi munkakörök stb.

Ezeket általában dátummal és intézménynévvel szoktuk feltüntetni. Lehet időrendi sorrendben és a jelenlegitől visszafelé haladva is – ha valaki nem olyan fiatal, mindenképpen az utóbbi javasolt, és akkor is, ha az előző cikkünkben bemutatott példa szerint a frissen megszerzett mondjuk fejlesztői végzettsége szerint szeretne elhelyezkedni.

Az előző bekezdésben felsorolt témakörök nem jelentenek szentírást: ha a célodat az jobban szolgálja, össze is vonhatsz vagy ki is hagyhatsz egyes kategóriákat, illetve újabbakat is generálhatsz – ebben is mindig az lebegjen a szemed előtt, hogy a már korábban összegyűjtött tartalmi elemeket hogyan tudod a legcélravezetőbben tálalni. Ha például sok-sok különböző munkahelyed volt, akár el is tekinthetsz a munkahelyek tételes felsorolásától: helyette a Szakmai tapasztalataim megnevezés alatt külön-külön bekezdésekbe rendezve sorold fel és röviden fejtsd ki (részletezd) a tapasztalataidat (az előző cikkünkben mutattunk ilyenre példákat). 

De a hagyományos dátum–munkahely felsorolásakor is fókuszálj a munkaköreid bemutatására: a munkaadót elsősorban az érdekli, hogy mit csináltál, miben van tapasztalatod – ezt mutasd be rövid címszavakban vagy egymondatos leírásokban. Az egyéb ismereteidről szóló részt tetszés szerint bővítheted, és itt elég a címszavas felsorolás.

Név és fénykép

Megoszlanak a vélemények arról, hogy kell-e fénykép, amennyiben nem kérik külön. A mi meglátásunk szerint egy előnyös, szolid méretű profil fotó (nem egész alakos!) inkább javít, mint ront a benyomásokon. Legyen azonban jó minőségű és előnyös a kép, ami kifejezi az egyéniségedet és pozitív, lendületes benyomást kelt. Nagyban hozzájárul a benyomáshoz, hogy hová és hogyan helyezed el: ha túl nagy méretben és a leghangsúlyosabb helyre (fent középre például) kerül, az kissé egoista képet sugall – maradj a diszkrétebb méretű, illusztratív elhelyezésnél (akár középen is).

Érdemes még végiggondolni a név méretét és elhelyezését. Mint az egyik legfőbb információ, ez mehet középre, de ha az elrendezés megkívánja és nem veszik el, az oldalsávba is kerülhet. Mindenesetre ne legyen se túl nagy, se túl jelentéktelen (és főleg cirkalmas!).

Cuki cica és/vagy Pókember

Ha eddig ügyes voltál, már van egy fél cuki cicád a HR-es check listjén – úgy lesz belőle egész, ha ebbe a viszonylag szűkre szabott keretbe tudsz valami nagyon személyeset és vonzót becsempészni. Nem, véletlenül se rajzolj semmi cukit – ellenben írj valami megragadó dolgot magadról ügyes stílusban. Ez lehet egy személyes erősséged, szakmai sikered, vallomás az elhivatottságodról vagy akár érdekes hobbid – bármi, ami megkülönböztet a többiektől, és amit képes vagy jól megfogalmazni és elhelyezni.


Az ütős önéletrajz titka II.

Háromrészes sorozatunk most következő részében ahhoz adunk gyakorlati tanácsokat, hogy mit és hogyan írj bele az önéletrajzodba a különböző jellegű – régi és új – szakterületekre való pályázás során.  

Ahogyan az előző részben írtuk: az önéletrajz nem más, mint a te személyre szabott szakmai marketingeszközöd. Minden álláspályázathoz (de minimum minden munkakörhöz) másik önéletrajzra lesz szükséged. Ehhez: válogasd össze a releváns információkat (és csak azokat!) a képzettségeid, eddigi munkaköreid és szakmai tapasztalataid, valamint az egyéb ismereteid és személyes adottságaid közül. Ezek alkotják a CV-d kulcspontjait, amiket majd célirányosan elrendezel (a III. részben fogjuk mutatni, hogyan).

Jó, de mi számít releváns információnak?

Könnyebb a dolgod a releváns szakmai információk összegyűjtésével, ha hasonló vagy legalább részben rokon szakterületre pályázol, mint ahol eddig is dolgoztál, és amihez jó ideje megvan a szakképzettséged, akár több is. Ekkor elég egy speciális szűrőn keresztül ránézned az eddigi szakmai életutadra – ez a szűrő pedig nem más, mint hogy vajon mit akar az új munkaadó: kire és mire van szüksége? Hiszen ha az önéletrajzoddal a munkaerődet akarod eladni neki (márpedig azt akarod), akkor azzal fogsz célt érni, ha magadból pontosan azt mutatod neki, amit ő most éppen keres. Tudod: ez olyan, mint a cukortartalom a gabonapelyhes dobozon – ha neked ez a legfontosabb szempont, de nincsen feltüntetve, nem fogod megvenni.

Hogyan szedjem össze a releváns információkat?

1. lépés

Annak felméréséhez, hogy kire-mire van szüksége a munkáltatónak, gondold végig a megpályázott munkakör kapcsán az alábbiakat, minél részletesebben (akár le is írhatod, az a következő lépésnél is segítségedre lesz):

  • Milyen feladatokat kell majd ellátni?
  • Milyen szakmai tapasztalatok szükségesek ehhez?
  • Milyen szakmai készségek, ismeretek szükségesek ehhez?
  • Milyen végzettségek szükségesek/ideálisak ehhez?
  • Milyen személyes adottságok, tulajdonságok jó, ha megvannak ehhez?

Amire nem tudod a pontos választ, azt is próbáld kikövetkeztetni a cég profilja és a hirdetés alapján, vagy szerezz róla információt ismerősökön keresztül.

2. lépés

Ha megvan a munkáltató által vélhetően keresett sikeres pályázói profil (a fentiekben ugyanis kábé ezt dolgoztad ki), a következő lépésben az lesz a dolgod, hogy a magadról összegyűjtött információt ehhez a profilhoz rendeld. Mivel jó eséllyel sok egybeesés és kapcsolódási pont van a megpályázott állás és az eddigi szakmai tapasztalataid között, ez valójában csak célirányos, logikus rendszerezés kérdése.

Ehhez szisztematikusan vedd végig az előző kérdéssorra adott válaszokat magadra vonatkoztatva, és kapcsold össze a két „adatbázist”: a keresett profilét és a sajátodat. Amiben csak lehet, keresd meg és tüntesd fel az azonosságokat. Nem baj, ha nem mindig a legfontosabb, legjelentősebb dolgok szerepelnek ott az életutadból – ennél lényegesebb az, hogy azt bizonyítsd be, hogy pontosan azt (is) tudod, amit ők keresnek. (Persze az ebbe épp nem jól passzoló, de egyébként kiemelkedő sikereidet azért nem kell kihagyni. Majd ügyesen beszúrod azt is – ha nem a szakmai tapasztalatoknál, akkor a személyes erősségeidnél említsd meg. )

Lássuk a példát!

A múltkori példánál maradva: ha eddig szállítmányozási ügyintéző voltál, és most mondjuk logisztikai koordinátornak jelentkezel, jó eséllyel fel tudsz tüntetni valós – ha nem is mindig mély – szakmai tapasztalatot az alábbi logisztikusi feladatokra vonatkozóan:

  • Napi kapcsolattartás bel- és külföldi beszállítókkal; 
  • Áruátadással kapcsolatos teljeskörű ügyintézés: szállítmányszervezés, számlázás, szállítólevél-készítés, átadásszervezés; 
  • Jelentések és statisztikák készítése; 
  • Szerződések teljesülésével összefüggő ügyintézési feladatok; 
  • Valamely vállalatirányítási rendszerben történő teljes körű adminisztráció. 
  • Ezenkívül van megemlíthető résztapasztalatod: a megrendelések készítése, valamint a beraktározás és a leltározás terén – ennek mértékét nem kell feltétlenül hangsúlyoznod, de szerepeljenek ezek is a CV-dben.
  • Ha várhatóan más feladatokat is el kell látni, azokhoz ugyanígy keress legalább áttételes munkatapasztalatot. 

Ugyanezt zongorázd végig az összes többi kategóriával: végzettségek/képzések, személyes adottságok/erősségek, egyéb ismeretek. Hogy mit kezdhetsz a hiányzó láncszemekkel, azt máris mutatjuk.

Mit tegyek, ha nincs releváns tapasztalatom?

Amennyiben teljesen új munkakörre pályázol, például mert nemrégiben végezted el a Progmatic Academy képzését, akkor is vedd végig az előbbiekben ismertetett lépéseket. Ugyanígy a sikeres jelentkezői profilra és az azzal való minél nagyobb egyezőségre kell fókuszálnod. Szállítmányozási ügyintézői múlttal kicsit nehezebb lesz junior fejlesztői tapasztalatokat találni – de nem teljesen lehetetlen! 

Egyrészt minél többet hivatkozz a megfelelő helyeken azokra a feladatokra, amiket a képzés során és a szakmai gyakorlaton, illetve önszorgalomból végeztél el. Másrészt keress kapcsolódási pontokat a munkahelyeiddel is. Ezeket főként az úgynevezett átvihető képességekben fogod megtalálni: fogalmazd át a tapasztalataidat egy általánosabb perspektívából. Például: folyamatokat szerveztél és vittél végig; van tapasztalatod a folyamatok minőségbiztosításában; a munkádhoz logikus, előrelátó gondolkodásmódra volt szükség; van tapasztalatod a dokumentáció és az adminisztráció terén; pontos, precíz vagy; van tapasztalatod az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, stb.

A következő részben azt fogjuk megmutatni, mindezt hogyan rendezd el.


Hatékonyság

Hatékonyság programozóként: eszközök, amelyekkel időt és energiát spórolhatsz meg

 

Programozóként nem kis kihívás megtalálni az arany középutat a munka szervezése és a produktív munkavégzés között, de nem lehetetlen. A nehézség általában az, hogy ennek tudatos művelése gyakran annyi időt és figyelmet igényel, hogy egyszer csak azt vesszük észre, hogy a feladat- és időmenedzselés nagyobb energiát emészt fel, mint maga a munka. Ha azonban jól csináljuk, a hatékony csapatmunka záloga lehet, amivel nemcsak magunknak, de munkatársainknak is rengeteg időt takaríthatunk meg. Írásunkból megtudhatod, milyen eszközökkel menedzselheted a hatékonyságodat úgy, hogy az tényleg produktív legyen!

 

A jó projektmenedzsment a hatékonyság kulcsa

 

A hatékonyság szempontjából aranyat ér, hogyha a programozó is megfelelően menedzseli a saját feladatait, és a projektmenedzser is a csapat teendőit. Elengedhetetlenül fontos, hogy a programozó teendői szinkronban legyenek a csapat céljaival, hiszen az egymásra épülő feladatok gördülékeny elvégzése teszi lehetővé, hogy a csapat határidőre le tudja zárni a projektet.

Ennek érdekében ma már számos feladatkezelő projektmenedzsment szoftver áll a programozók, illetve a szoftverfejlesztő csapatok rendelkezésére. Az egyik legnépszerűbb ezek közül a Jira, amelyet a különféle projektmenedzsment keretrendszerek (például a SCRUM) szerint használhatnak a programozók. Ebben a projektmenedzser feladatokat tud létrehozni, melyeket hozzárendelhet a csapattagokhoz határidőkkel, ezeket pedig a sprint időtartamára ütemezheti. Így a Jira segítségével a munka szervezésének terhét a projektmenedzser leveszi a programozóról, tehát neki már csak a feladatok elvégzésére kell összpontosítania. Fontos: a munka folyamán felmerülő problémák, akadályok miatt jó eséllyel elő fog fordulni, hogy egyes feladatokat át kell ütemezni, ilyenkor ezt is jelezni kell a csapattagok felé.

 

Rendszerezd a saját teendőidet hatékonyan!

 

Előfordulhat azonban, hogy nem csupán a projekthez fűződő teendőink vannak. Emiatt hasznos lehet egyénileg is személyes teendőlistákat összeállítani, ahol rendszerezzük azokat a feladatokat, amelyeket az adott napon/héten/hónapban muszáj elvégeznünk. Mivel feladat és feladat között is van különbség, érdemes valamilyen módszer szerint rendszereznünk őket.

A priorizálást megkönnyíti, ha feladatainkat a sürgősség és a fontosság tengelye szerint osztályozzuk. Amelyek mindkét kategóriába beleesnek, azokat a feladatokat vegyük előre! Ezután sorrendben:  1.  a sürgős, 2. a fontos, 3. végül a nem sürgős és nem fontos teendők érkeznek. Analóg módon papíron vagy whiteboardon is felvezethetjük teendőinket – a logolásra ilyenkor pofonegyszerű módszer, ha felírjuk, hogy az adott feladattal mikor kezdtünk el foglalkozni és mikor fejeztük azt be. 

De léteznek teendőlistázó appok és alkalmazások is, ilyen például a Todoist, ahová feladatainkat felvihetjük és kipipálhatjuk, amint azokkal végeztünk. A logolásra számítógépen is van lehetőségünk, a Toggl ingyenes alkalmazással egy gombnyomással elkezdhetjük mérni, hogy mivel töltöttük az időnket.

 

Hatékonyság és kommunikáció

 

A mindennapi teendők hatékony elvégzésében elengedhetetlen a kommunikáció. Legkézenfekvőbb működőképes “analóg módszer”, ha egyszerűen odamegyünk a kollégánkhoz, hogy egyeztessünk a nap hátralévő feladatairól. Viszont a home office, valamint a távoli munkavégzés mellett ez nem kivitelezhető.

Az üzleti chatelésre fejlesztett program, a Slack ilyenkor jön képbe. Ez a telefonon is használható applikáció hatékony üzenetküldő program, amely segít leválasztani a magánéleti levelezésünket – Messenger, Viber stb. – a munkahelyi kommunikációról. Mivel számos szoftverrel, például a Google Drive-val is integrálható, így az újonnan megosztott fájlokról rögtön értesítést kaphatunk a Slacken keresztül. A Slack funkciói között hang-, illetve videóhívás is megtalálható, amit akár csoportosan is használhatunk.

 

Megtérül a befektetett energia

 

Programozóként a hatékony munkavégzés rendkívül összetett folyamat, hiszen nemcsak a mi tempónktól, hanem mások feladataitól is függ, hogy mivel tudunk foglalkozni. Amellett, hogy a Progmatic Academy képzésein is megszerezhető technikai tudással visszük a projekteket, a munkavégzésünk hatékonyságára is igényesnek kell lennünk. Szerencsére azonban számos eszköz segíti a programozók hatékony munkáját, legyen szó a projektmenedzsment szintjéről, az idő logolásáról, az egyéni teendőlistákról, illetve a csapattagok közötti kommunikációról. Ahogy minden új rendszer beépítése a mindennapi működési gyakorlatba, így ezeknek a felsorolt eszközöknek a bevezetése és használata is rengeteg önfegyelmet és odafigyelést igényel – hosszú távon azonban mi magunk, illetve a csapatunk is hatványozottan jól jár vele.


Az ütős önéletrajz titka I.

Az ütős önéletrajz titka, hogy kapásból nagyot üt.  Ez persze még nem maga a titok – ez az a vízió, aminek önéletrajzírás közben a szemed előtt kell lebegnie, ha meg akarod csípni álmaid állását. Három részből álló sorozatunkban megmutatjuk, milyen eszközökkel tudod ezt rafináltan elérni.

Koncepció nélkül nem fog menni

Ütős önéletrajzod soha nem lesz személyes vízió és koncepció nélkül, ezt nyugodtan kijelenthetjük. Ezzel kéz a kézben jár az is, hogy egy (vagy akár két) önéletrajzzal sajnos nem oldod meg az életedet, de még csak egyetlen álláskeresési időszakot sem az életed során. Az a rossz hírünk ugyanis, hogy ahány pályázat, annyi önéletrajz. Persze lesznek köztük olyanok, amelyek csak apróságokban fognak eltérni egymástól, de jó eséllyel egy időben is szükséged lesz teljesen különböző tartalmú és formájú életrajzokra. Hogyan lehet ez?

Az önéletrajz egy marketingeszköz: a te személyes marketingedet szolgálja. Azaz álláskeresés során érdemes magadra mint – értékes – árucikkre gondolni, amit el szeretnél adni a munkáltatónak. Szerinted lehetséges az, hogy amikor a reklámszakemberek egy gabonapehely marketingjén dolgoznak, más eszközökkel és az áru más tulajdonságaival próbálják megnyerni a hatéves gyereket (aki jó esetben a fogyasztója lesz), mint az anyukáját, aki (szintén jó esetben) megveszi azt? Ugyehogy? A te esetedben pontosan ugyanez a helyzet: vagyis nem mindegy, kinek akarod eladni a munkaerődet (azaz milyen állásra és milyen jellegű munkahelyre jelentkezel éppen), és hogy ahhoz mely kvalitásaidat érdemes kidomborítani.

A személyiségmarketing két fő csapása

Elképzelhető, hogy egy adott időszakban többféle munkakörre is jelentkezel, vagy akár hasonló munkakörre, de teljesen más típusú céghez? Naná! Lehet, hogy tíz éve dolgozol szállítmányozási ügyintézőként, és valami hasonló, ám jobban fizető munkahelyre váltanál most. De az is lehet, hogy ez már kicsit uncsi, és valami olyan kihívást keresel, amit a meglévő munkatapasztalatoddal meg tudsz ugrani, mondjuk valami egyéb logisztikai területre nyergelnél át. És az sem kizárt, hogy közben elvégeztél egy programozó képzést, itt-ott gyakoroltál is, és végre ebben az új szakmában szeretnéd kipróbálni magad. 

Az előző példára visszacsatolva: ha te lennél az anyuka, aki kizárólag cukormentes reggelit akar adni a gyerekének, megvennéd azt a gabonapelyhet, amin éppen a cukortartalom nincsen feltüntetve, noha amúgy számos egyéb pozitív jellemzője viszont ott virít? Ha téged aktuálisan nem érdekel a kalcium meg az energiatartalom, a cukorról meg nem találsz infót, szépen visszateszed a gabonapelyhet a polcra anélkül, hogy valaha is megkóstoltátok volna. Még akkor is, ha a gyerek közben bömböl, mert olyan édes kiscica vagy épp Pókember van rajta (mert ugye a reklámszakember őt ügyesen elérte – csakhogy hiába, ha anyut nem sikerült meggyőzni).

Hát így van ez az önéletrajzoddal is: ha junior fejlesztőt keresnek, ám az önéletrajzod 90%-ban a szállítmányozási munkaköreidről és végzettségedről szól, jó eséllyel visszakerül a polcra (vagy még inkább a kukába), de még a logisztikus munkakörre sem fognak behívni interjúra, ha te nem tolod eléjük azokat az infókat, amik miatt igenis képes leszel ezt a részben új területet ellátni. 

Vagyis: mindig legyél célirányos. Az általános önéletrajz már önmagában bukta!

Az ütős önéletrajz tartalmi szempontjai

A fentiekből egyből látszik, hogy az a közkeletű és kényelmes elképzelés, hogy az ember az önéletrajzba beleírja az összes képzését, az eddigi munkahelyeit, a nyelvtudását, számítógépes ismereteit, meg mondjuk pár jó tulajdonságát – nos, az kuka. Ehelyett: a fenti kategóriák mindegyikéből válogasd ki a célod (azaz az aktuálisan megpályázandó munkakör) szempontjából releváns információkat – ezek fogják alkotni az önéletrajzod rácsszerkezetét, amiben a te célirányos koncepciód szerint összeválogatott lényeg van. Azaz, azok az információk rólad mint értékes árucikkről a munkaerőpiacon, amelyekre – jól átgondolt – előfeltevésed szerint a munkáltató kíváncsi, és amelyek meggyőzik őt az alkalmasságodról. Amikor a munkáltató ránéz a CV-dre, ezt a gyönyörűen felépített kristályszerkezetet fogja látni.

A többi adatot a pályafutásodból – tehát ami irreleváns a célod szempontjából – ki is szórhatod, vagy legalábbis kezeld nagyvonalúan. Azaz hacsak lehet, hagyd ki, vagy mellékesen szerepeljen csak ott, amennyiben nagyon muszáj. Nyilván ne tátongjanak emiatt óriási lyukak a munkahelyeid listájában, de a rövideket és a legelsőket kihagyhatod, és ne részletezd azokat, amik most lényegtelenek. A képzésekre pont ugyanez érvényes: a cél szempontjából irrelevánst hagyd ki, és azokat írd be (még ha nem is voltak olyan jelentősek), amik passzolnak a témához.

A pozitív „diszkriminációt” alkalmazd mindenre: gondold végig, hogy mik azok az – akár nem túl jelentős vagy csak érintőleges – szakmai tapasztalatok, képesítések, személyes adottságok és jól konvertálható, úgynevezett átvihető készségek, amikre alapozva valóban úgy gondolod, hogy el fogod tudni látni az új munkakört. Ezeket emeld ki részletesebben. Ha te szépen sorban számba vetted őket, akkor már csak meg kell mutatni a munkáltatónak, hogy ő is megtudhassa. Tudod: ha nem tünteted fel a “cukortartalmat”, nem fogják tudni, hogy pont rád van szükségük. És ha mindehhez nem vagy még elég meggyőző is, akkor megintcsak nem értél célba. Ugyanis ha nincs ott a dobozon a cuki kiscica vagy a Pókember, anyut hiába nyerted meg a zéró cukortartalommal, ebből nem lesz vásárlás!

A szerkesztési és formai elemekről, amelyek ilyen – életbevágóan fontos – kiscicát vagy Pókembert varázsolnak a CV-dre, a harmadik részben ejtünk majd szót. A következő írásunkban gyakorlati példákkal mutatjuk be, hogyan és mit emelj ki az önéletrajzodban, többek között abban az esetben, ha kezdő vagy egy új szakterületen, és emiatt főként másfajta munkatapasztalataid vannak.


Ezért fontos tudnod a gamifikációról programozóként

A gamifikáció (játékszerűsítés) az elmúlt évek egyik leggyakrabban használt hívószavává vált a szoftverfejlesztés terén. Cikkünkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogyan és miért érdemes a gamifikáció területén elmerülnie a programozóknak – illetve mik azok a helyzetek, amikor óvakodni kell a játékosítástól.

 

Nem létezik olyan programozó vagy fejlesztő, akit ne demoralizálna az, ha a munkája gyümölcsét, a szoftvert vagy a lefejlesztett funkciót nem használják a felhasználók. Ezt a Progmatic Academy tanfolyamain tanító szakemberek sem vonják kétségbe.

A felhasználói igények globálisan azt diktálják, hogy egyre élvezetesebben használható programok és applikációk támogassák a userek mindennapjait. Ez szinkronban áll az üzleti igényekkel, amely fokozott felhasználói aktivitást vár el a szoftverfejlesztő csapatoktól.

 

Itt jön képbe a gamifikáció. Ez a nem tudatosan már több évszázada létező koncepció azt elemzi, hogy hogyan idézhető elő az a gyermeki rajongás nem játékos folyamatok kapcsán, amit alapvetően nem éreznénk feladatok vagy folyamatok elvégzése közben. Röviden összefoglalva tehát, a gamifikáció a játékon kívüli világ játékosítása.

 

Gamifikáció nélküli app = díszítés nélküli torta

 

Ha találkoztál már a Duolingóval és a kissé rámenős bagollyal, akkor biztosan van már tapasztalatod a gamifikált felhasználói élményben. A nyelvtanuló app számszerűsített visszajelzést nyújt a teljesítményedről. Ezt megtehetnék úgy is, hogy egy lecsupaszított pontszámot jelenítenek meg a kijelzőn. De, ahogy az Office-ban sem nyűgözte le a szülinapost a Dwight szervezte meglepi buli, úgy a Duolingo felhasználóit sem hozná lázba, egy diplomatikusan fogalmazva puritán felhasználói felület.

Ennél sokkal motiválóbb egy olyan felülettel találkozni, amelyik a leckék elvégzése után megdicsér, vagy éppen lelkesít bennünket. Rengeteg múlik tehát a tálaláson – a dobostorta sem lenne dobostorta karamell nélkül a tetején.

 

A gamifikáció jó helyen és jó időben van jelen

 

Habár gamifikációs megoldások már évszázadokkal ezelőtt is léteztek, igazán tudatosan a 20. század második felében kezdtek el gondolkodni róla. Az üzleti élet pedig a 2010-es években vette elő a kalapból, a felhasználói aktivitás intenzitásának növelése és megtartása érdekében, de persze a marketingcélok sem elhanyagolhatóak, hiszen a rendhagyó vagy éppen vicces megoldások előidézhetik, hogy a lehetséges felhasználók egymásnak ajánlják a szoftvert. Nem véletlen, hogy már a Todoist is megjutalmazza a felhasználóit azért, ha minél több teendő elé biggyesztik oda a pipát. Ráadásul a Todoistben évente globális szinten is tisztább képet kaphatnak a userek arról, hogy milyen teljesítményt nyújtottak. Nem véletlenül vették észre ezt az igényt, hiszen munkahelyek is bevezettek gamifikációs elemeket a munkamorál fenntartása érdekében.

Mindebből persze nem következik az, hogy a programozás elengedhetetlen elemét képezné a gamifikáció. Cégek a gamifikált munkafolyamatok bevezetése előtt is működtek, a bevásárlást is elintézte az emberiség a Todoist előtt, ahogy a Nike futóappja nélkül is voltak hobbifutók.

 

Ne menjen a gamifikáció a fókusz rovására!

 

Emellett vannak olyan szoftverek, ahol egyáltalán nincs haszna a gamifikált megoldásoknak. Képzeljük el, hogy egy vállalat pénzügyeit tartalmazó vállalatirányítási rendszer megjutalmazza a kollégát, mert megint felvitt egy rendelést a rendszerbe. Egy leendő elhalt startup-ötlet már látná is a piaci rést – fejlesszünk egy gamifikált vállalatirányítási rendszert, hisz ilyen még nincs a piacon! Nem tipp, de olyan orvosi szemüveg sincs, amelyik megjutalmazná a sebészt műtét közben, hogy jó helyre vágott a szikével.

Az első elképzelésre jónak tűnő ötlet máris több sebből vérzik. A vállalatirányítási rendszert kezelő felhasználónak ugyanis a koncentrációját szakíthatja meg egy értesítő popup, ami értékes idő és energia elégetéséhez vezet. A megszakítások hibát okozhatnak, ami egy vállalatirányítási rendszer kezelésekor nem optimális.

Ha már minden áron szeretnénk egy részben gamifikált vállalatirányítási rendszert fejleszteni, akkor csak a szoftver edukációs felületén alkalmazzuk! Hiszen a gamifikáció nagy szerepet tölt be az új ismeretek elsajátításakor, így célszerű a szoftver bevezetésekor jutalmazni a felhasználót a számára korábban ismeretlen funkciók sikeres alkalmazásáért.

 

Az elmúlt évek trendjei mind azt mutatják, hogy a gamifikáció kihagyhatatlan eleme a szoftverfejlesztésnek. A felhasználók már validálták az ilyen megoldásokat, viszont arra ne építsünk üzleti stratégiát, hogy nem odaillő környezetbe helyezünk gamifikált megoldásokat, mert könnyen elviheti a felhasználó fókuszát, ami a teljesítmény romlását eredményezi.


Hogyan válassz programozó képzést?

A számodra megfelelő programozó képzés kiválasztása összetettebb folyamat, mint azt első körben gondolnád. Manapság ugyanis számos útja van annak, hogy valaki elmélyüljön a programozásban, és nem mindegy, te melyiket választod. Ha benned is csupán az fogalmazódott meg, hogy szeretnél programozást tanulni, de még nem tudod, hogyan és hol, akkor írásunk neked szól.

Mik a céljaid?

 

Ahogy egy bárban egy rutinos vendéglátó, úgy mi is ezt kérdezzük tőled: mi a célod a képzéssel? Azaz miért szeretnél megtanulni programozni? Érdemes megfogalmaznod erre a kérdésre a válaszod, hiszen máris rengeteg dolog múlik ezen. Legfőképp az, hogy egy programozó iskolát (más néven bootcampet) válassz, esetleg megelégedj egy-egy online kurzussal.

Amennyiben mindössze egy új hobbit keresel, akkor tényleg nem érdemes túlgondolnod a képzés kiválasztását. Rengeteg olyan digitális tanulással foglalkozó weboldal van, ahol megismerkedhetsz a programozás nyelvével. Ilyen például a Codeacademy vagy a Udemy. Ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan nem tudsz online kurzusokkal autodidakta módon remek fejlesztővé válni, de az tény, hogy ez nehezített pálya. A hátránya ezeknek a kurzusoknak, hogy az alapvetően a programozással összefüggő képességekkel nem foglalkoznak, mindössze az adott programnyelv elsajátítását teszik lehetővé.

Ha ennél egy kicsit komolyabban gondolkodsz a programozáson, akár majdani karrierlehetőségként tekintesz rá, érdemes körülnézned a Magyarországon elérhető boot campek, azaz programozó iskolák között. Ezeknek a legnagyobb előnye, hogy – amennyiben a külső körülmények is engedik –, a bootcampekben valódi tantermi képzés valósul meg, ahol más, leendő programozókkal építhetsz kapcsolatokat, illetve már tapasztalt szakemberektől tanulhatod el a kódolás csínját-bínját. Ezeken a képzéseken sokkal mélyebb ismeretekkel gyarapodhatsz, mint az online kurzusokon, hiszen itt egyszerűen tudsz kérdéseket feltenni hozzáértőknek, akiktől nem csak a programnyelvvel való kódolást, hanem csomó más dolgot is megtanulhatsz.

Persze az online tananyagokról akkor sem kell lemondanod, ha egy iskolát választasz. Ez azért is fontos, mert IT-szakemberként folyamatosan szinten kell tartanod a tudásodat, hiszen ez egy elképesztő tempóban fejlődő iparág, ahol aki lemarad, az teljesen biztosan kimarad. Így a digitális tananyagokkal hosszú távon, már programozóként is tovább fejlesztheted magad, hogy még sokrétűbb tudású programozó váljon belőled.

 

Programozás extrákkal

 

Ha a “Mi a célod?” kérdésre az a válaszod, hogy programozással szeretnél foglalkozni, akkor a programozó iskolák között kell jobban körülnézned. Viszont bootcamp és bootcamp között is vannak különbségek. Ez lehet az is, hogy milyen programnyelvet tanítanak, vagy éppen milyen tapasztalati fokozaton – tehát junior vagy senior programozókat képeznek. Nagyon fontos szempont az is, hogy ha már van egy munkahelyed, akkor munka mellett is végezhető esti képzést biztosítson az iskola.

Mindezen felül vannak már olyan programozó iskolák, ahol a junior programozók oktatása nemcsak a programozásra korlátozódik. Ezeken a képzéseken ugyanis a matematikai alapokat is megtanítják, mindemellett felkészítenek arra, mire számíthatsz junior programozóként egy IT-csapat tagjaként. Így a projektmenedzsmenttel és más területekkel is megismerkedhetsz. Olyan átfogó ismeretek birtokába jutsz így, ami lehetővé teszi, hogy az IT-n belül később áttérj valami másra, ha mégis úgy látod, hogy nem közvetlenül maga a programozás való neked.

Mindez azért válik majd hasznodra, mert a programozók nem egy sötét szobában dolgoznak, hanem egy fejlesztőcsapat tagjaként dolgoznak össze a munkatársaikkal, és bizonyos munkakörökben akár az ügyféllel is egyeztetnek. Ezeken a megbeszéléseken pedig rendkívül hasznos, ha érted és átlátod a szoftver működését, miközben az egyéb összefüggésekkel és a megrendelői igényekkel is képben vagy.

 

A suli alatt és után

 

Ha ezekkel a részletekkel megismerkedtél, érdemes még pár fontos szempontra odafigyelni. 

Nem mellékes, hogy milyen fizetési lehetőségek vannak. A Progmaticnál például rugalmasan választhatsz az előfinanszírozási, részletfizetési vagy utófinanszírozási lehetőségek közül. 

A helyedben mindenképpen csekkolnánk azt is, mennyire gyakorlatorientált a képzés, mennyire fókuszál csak az elméletre, vagy épít be minél több workshopszerű elemet. 

Ezzel összefüggésben nézz rá az oktatógárdára is: egy képzés színvonalát a jól képzett, ugyanakkor a gyakorlatban is bizonyított szakemberek biztosítják. Ha IT-területen szakmailag megbecsült szakemberektől tudsz tanulni, akiknek ráadásul oktatási tapasztalatuk is van, azzal sokat nyerhetsz. Olvasd el a referenciákat és hallgatói értékeléseket!

Az is kiváló referencia, hogy milyen lehetőségeket nyújt a tanfolyam elvégzése után az iskola. A Progmatic Academynél végző junior programozók például a partnercégeknél állásinterjún vehetnek részt, így máris egy lépéssel közelebb kerülnek álmaik munkahelyéhez. 

Ha pedig ezeknek a szempontoknak a jelentős részét egy helyen megtalálod, az csakis egyet jelent: rátaláltál az ideális képzésre!


Nem csak a pályakezdőké a programozás

Mindenkivel előfordulhat, hogy egy idő után rájön, azok a feladatok, amelyekkel a hétköznapjai jelentős részét tölti, már nem nyújtanak elegendő sikerélményt, vagy egyszerűen unalmassá váltak. Ilyenkor, bármennyi idős is az ember, érdemes elgondolkodni a változtatáson, hiszen a pályaváltás egyébként sem korspecifikus dolog. Az pedig, hogy  a programozás csak fiataloknak való, egy olyan idejétmúlt és eleve téves sztereotípia, amellyel időszerű leszámolni. Írásunkból megtudhatod, hogy mire érdemes odafigyelni a programozásra való váltáskor.

 

Csináltál már hasonlót, csak még nem tudod

Lehet, hogy egy több évtizede tartó karrierről derül ki, hogy kiégtél benne, és már nincsen tovább. Előfordulhat, hogy csak egyszerűen úgy érzed, váltásra van szükséged. Ahogy az életünkben minden jelentős változás, úgy egy új pályaút is izgalmas lehetőségeket kínál, noha ezzel együtt akár ijesztő is lehet – és ez így van rendben.

De aggodalomra semmi ok, hiszen a fejlesztői munka rengeteg olyan feladatot foglal magába, amit hosszú éveken át végeztél el minden nap. A programozás ugyanis nem kizárólag a kódolásról szól – habár a munka oroszlánrészét az teszi ki. A kód ilyen szempontból csak egy eszköz a kezedben, hiszen az abban lévő problémákat kell megtalálnod, elemezned és megoldanod programozói tudásoddal. Másrészről pedig ügyfelek létező igényeit szolgálod ki az erőfeszítéseiddel, ami megkönnyíti a munkájukat, kényelmesebbé teszi az életük valamilyen részét. Ugye, hogy ez így elmondva semmiben sem különbözik eddigi pályád céljától?

Maga a programozás pedig szintén olyan terület, amit minimális érzékkel bárki megtanulhat. Ráadásul a programozó képzést ma már munka mellett is elvégezheted, többek között a Progmatic Academy  tanfolyamain.

Ez persze nem jelenti azt, hogy könnyű lenne. Ahhoz, hogy gyakorló programozó váljon belőled, valóban számos kihívással kell megbirkóznod, kezdve a képzéssel, majd kezdőként az új munkahelyeden is. De nem pont erre vágytál? Hogy végre valami új dolog motiváljon? A jó hír ehhez az, hogy már bőven van tapasztalatod az akadályok legyőzésében: bármilyen munkát végzel is most, gondold csak végig, milyen kihívásokat jelentettek azok a feladatok, amelyeket ma már magabiztosan és könnyedén hajtasz végre nap mint nap. Ugyanígy van ez a szoftverfejlesztéssel is. 

Előnyt kovácsolhatsz korábbi tapasztalataidból

Az évek alatt szerzett munkatapasztalatod olyan szempontból is felbecsülhetetlen értékkel bír, hogy a friss fejlesztői tudásodat a korábbi szakterületeden is kamatoztathatod.

Ha pénzügyi területről szeretnél váltani és új karriert indítani az IT-ben, akkor máris olyan információk vannak a birtokodban, amit egy pénzügyi szoftver fejlesztésekor könnyedén kamatoztathatsz. Ha könyvelőként dolgoztál évtizedeken át, akkor a könyveléshez szükséges programok fejlesztésében tudsz a programozó csapat hasznos tagjává válni. Legyen szó bármilyen munkatapasztalatról, szinte biztos, hogy informatikailag is hasznosítható információkkal bírsz az előző karrierednek köszönhetően.

A lényeg az – és ez talán némi biztonságot nyújthat egy bizonytalan, ugyanakkor igazán izgalmas változás előtt –, hogy próbáld megtalálni azt a szűk keresztmetszetet, amellyel korábbi tapasztalataidra támaszkodva sikereket érhetsz el újdonsült programozóként.

 

Ez vár rád, ha a programozás mellett döntesz

Barokkos túlzás lenne azt mondani, hogy egy programozó tanfolyam után egy csettintésre minden szakmai és egzisztenciális problémád megoldódik. Ugyanakkor az tény, hogy egy olyan iparágról van szó, ami rohamosan fejlődik mind gazdasági, mind pedig technológiai értelemben. Így a programozás hosszú távon stabil jövedelemforrást fog biztosítani, hiszen az IT-cégek küzdenek a tehetségekért. Akkor is, ha a tehetség 40, 50 vagy 60 évesen kerül ki egy jó hírű programozó iskola falai közül. 

Felejts el minden, az informatikához köthető sztereotípiát. Ugyanis a szoftverek fejlesztése és karbantartása valódi csapatmunka, nincsenek magányos farkasok az IT-szektor prérijén. Fontos a jó kommunikációs készség is, hiszen a csapatot ez tartja össze, ez visz benneteket előre a projektek határidőre való teljesítése felé. Ezeknek a soft skilleknek te már jó eséllyel a birtokában vagy, ami óriási előny egy abszolút pályakezdőhöz képest.

Amit még ne feledj: a jó programozó holtig tanul. Ahhoz, hogy az új munkahelyeden hasznos kolléga legyen belőled, a későbbiekben is  folyamatosan fejlesztened kell a tudásodat. A sokféle konferencia, workshop és szakmai fórum azért is hasznos, mert új szakmai kapcsolatokat is építhetsz.


A Progmatic Academy programozó tanulói a piacképes tudás mellett a megfelelő soft skillekkel is rendelkeznek

Soft és hard skillek, hogy sikeres programozó legyél

Régóta beszélünk Nektek arról, hogy nálunk 5 hónap alatt meg tudjátok tanulni a fejlesztés alapjait és el tudtok kezdeni egy új IT karriert. Azonban a tudás megszerzése mellé nem árt, ha van elképzelésetek arról, hogy hogyan kell egy állásinterjún viselkedni és mire kell figyelni, hogy nagyobb eséllyel induljatok vágyaitok állásának megszerzésére. Programozó állás is olyan mint a többi, nem elég csupán a lexikális tudás, nagyon fontos a hozzáállásod és a képességeid is.

Kezdjük az elején! Mi is az a soft és hard skill?

Kezdjük a hard skillekkel mert azokat talán egy kicsit könnyebben lehet definiálni. A Hard humán skillek nagyon jól elhatárolhatóak, javarészt tanult tudás, amit mindenki a CV-ben feltűntet. Ilyenek például a tanulmányaid az, hogy van-e jogosítványok vagy akár, hogy milyen programozási nyelveket ismersz.

Ugyanakkor a soft képességek kicsit nehezebben behatárolhatóak. Soft skillnek azt tekintjük, ami belőled fakadó attitűd és személyiség jegy. Motivált vagy? Strukturáltan gondolkozol? Multitaskolsz vagy inkább fokuszálsz? Rugalmas vagy? Probléma megoldó vagy gyűjtő vagy?

Ezek után, hogy nagyjából megismertük ezeket a skilleket nézzük meg, hogy mint junior programozó milyen képességek kellenek, hogy sikeres legyél.

Tehát akkor milyen, programozó soft és hard skillek kellenek a sikeres interjúhoz?

Nyelvtudás mindenek felett, így lehetsz remote programozó:

Sajnos el kell keserítselek, ha azt gondolod, hogy a kód ismerete elég ahhoz, hogy sikeres fejlesztő lehess. Mind a szakmai anyagok és a jelenlegi gazdasági helyzet megköveteli, hogy tudsz legalább egy nyelvet a magyaron kívül. Legjellemzőbb, hogy angolul kell tudj, de a francia, német és spanyol nyelv ismerete sem hátrány csak meg kell találd azt a pozíciót és céget, ahol ezt tudod érvényesíteni.

Ha több mint 2 nyelvet beszélsz akkor sokkal könnyebb dolgod van, de maradjunk annyiban, hogy egy alap.

Analitikus látásmód:

Bizony most jön elő az, hogy megérte a matek és statisztika órákon eltöltött idő, mert itt újra előre kell vedd. Sokan nem gondolnak bele, hogy mennyire fontos analitikusan gondolkozni if-and-or kapcsolatokat és függvényeket értelmezni és építeni tudni. Holott a legtöbb backend fejlesztés ezeken alapul.

Kommunikációd legyen egyértelmű és választékos:

Nem arról van szó, hogy te legyél az IT ipar Fábry Sándora és ok nélkül tudd f.sni a szót., hanem merj és tudj választékosan beszélni. Legalább legyen a szótáradban a „lol, és az imba” kifejezéseken túl 2-3000 jó magyar kifejezés, hogy színes tudj lenni az interjún.

Elcsépeltnek hangzik, de senki sem dolgozik szívesen egy néma zsenivel, még akkor is ha a Big Bang Theoryban Sheldon pont az ellenkezőjét mutatta nekünk.

Proaktivitás, lépj ki a projektedből:

Nem elég, ha elvégzed a feladatot és hátra dőlsz, hanem olvass utána a legújabb technológiáknak és lehetőségeknek, hogy a munkád mindig aktuális legyen. Ez nem azt jelenti, hogy a legtrendibb megoldás lesz az adott projektben a megoldás, hanem azt, hogy ismerned kell, szakmai igényességből azt az eszköztárat, amihez hozzá tudsz nyúlni bármikor.

Adatbázisok ismerete fejlesztői szemmel:

Milyen adatbázisok vannak és milyen alaptulajdonságaik vannak. Jó ha tudod melyiket, milyen projekthez tudod használni, és legyél annyira innovatív, hogy mersz és tudsz új megoldásokhoz nyúlni. Ne fogadd el az így szoktuk szemléletet.

Programozói keretrendszerek ismerete:

Ez kicsit visszanyúlik a proaktivitáshoz. Menj előre tanulj meg minél több rendszert és próbáld ki azokat. Ha fogod magad és beleülsz egy poziba és egy olyan bagatel dolog hallatán, mint a bootstrap pislogsz, mint hal a szatyorban, akkor hamarosan egy fejlesztő tudással rendelkező rendszergazda leszel. (sorry rendszergazdák nem ellenetek szólunk) Így nem tudsz megmaradni egy multiban vagy egy startupban, de még, mint freelancer sem…

Dolgozz mindig csapatban:

Egy igazi projekt általában fejlesztőkből, projekt managerekből, tesztelőkből áll.  Ahhoz, hogy sikeres fejlesztő legyél fontos, hogy a csapat tagja legyél ne csak egy csavarja. Legyél Te, aki konstruktív, rendszereket integrál és megoldáscentrikusan áll a dolgokhoz nem probléma centrikusan. Ez nem olyan nehéz, mint ahogy hangzik csak egy switch a fejedben. Kattintsd át!

Ha például SCRUM-ban dolgoztok, akkor nagy előny, ha fel tudod vállalni a Scrum master szerepet és összefogod ezt a projektet.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy ha fentiekben jó vagy, akkor nincs más dolgod, mint jelentkezni a junior programozó képzésünkre, mert belőled sikeres fejlesztő tud lenni.

Ha érdekel, hogy mit mond egy végzett junior programozó, akkor katt ide.


Nem kell az első munkanapnak stresszesen telnie, használjuk ki munkatársaink megismerésére.

Vedd könnyedén az első munkanap kihívásait

Vedd könnyedén az első munkanap kihívásait

Egy új munkahely mindenkinek stresszforrás, akár beismeri, akár nem. Ez független attól, hogy hány éves az ember és hányadik munkahelyéről van szó. Az első munkanap meg aztán pláne kihívás: tele csupa ismeretlennel, miközben ott van rajtunk a nyomás, hogy minél jobb benyomást kell kelteni. Mégis hogy lehet ezt összehozni? Röviden: a tudatos készülés és a könnyed spontaneitás elegyével.

A felkészültségen sok múlik

Ha szerencsénk van, már az első munkanapunk előtt volt alkalmunk némi bepillantást nyerni a leendő munkahelyünkre, találkozni egy-két kollégával és akár a közvetlen főnökünkkel, illetve benyomásokat szerezni az irodai légkörről, az öltözködési trendről. Ha ehhez pluszban még ügyesek is voltunk, és tudatosan szívtuk magunkba ezeket az információkat, az máris jó támpont ahhoz, hogy nagyjából mire számíthatunk, és hogyan készüljünk. Ettől pedig máris magabiztosabbak leszünk.

Ha erre nem volt módunk, vagy még mindig kevésnek érezzük az információinkat ahhoz, hogy kellő magabiztossággal induljunk neki a nagy napnak, végezzünk némi kutatómunkát. Ehhez alapvetően kétféle szuper forrás áll rendelkezésünkre:

1. Személyes kapcsolatok


Ha van olyan ismerősünk, aki az adott helyen dolgozik vagy dolgozott, az sokat könnyít a helyzeten: kérjük meg, hogy meséljen pár dolgot a cégről és a szokásokról. Nem feltétlen bizalmas információkat kell megszereznünk. Inkább arra fókuszáljunk, hogy milyen a vállalati kultúra, mik a bevett szokások – ezzel sok bénázást és pláne baklövést tudunk megspórolni magunknak.

2. Internet


Ha nincsen kontaktunk, forduljunk másik jó barátunkhoz, az internethez. Első körben mondjuk a social media platformokhoz: egy kis nyomozással a LinkedInen és a Facebookon hasznos információkhoz juthatunk akár az alkalmazottak profilján, akár a céges oldalon keresztül. Aztán ott van a cég saját weboldala, illetve a róla megjelent információk, cikkek – ezekből mind sok hasznos háttérismeretet szerezhetünk.

Miről célszerű az első munkanap előtt tájékozódni?

  • Hány órára szokás érkezni?
  • Mik a tegezés/magázás bevett szokásai?
  • Mi a dress code (milyen öltözködési stílus elvárt)?
  • Mik a kávézási, ebédelési szokások?
  • Hányan vannak a te irodádban/közvetlen munkatársak?

 

  • Háttérinformációk a cégről és a főbb projektekről, amit részben bizonyára már az interjú előtt megszereztél:
    tulajdonos, alkalmazottak száma, fő profil, aktuális projektek, saját munkaterületed feladatai, ki a közvetlen főnök és a nagyfőnök, közvetlen kollégák, céges partnerek stb.

 

Az első munkanap kihívásai

Az öltözködés

Az öltözetünket igyekezzünk jól belőni a céges dress code-hoz. Ha nem sikerült erre vonatkozóan kellő támpontot találni, válasszunk egy semlegesen elegáns, de nem túl alkalmi öltözéket, amiben komfortosan érezzük magunkat. Nem kell szürke egérnek lenni, lehet stílusunk, de semmiképp ne legyen nagyon harsány vagy kirívó a megjelenésünk (hacsak nem a divatszakmában vagy a művészvilágban dolgozunk). Kerüljük a tőlünk nagyon idegen darabokat is: ha nem szoktunk magassarkúban vagy szűk öltönyben járni, ne keserítsük meg az első napunkat azzal, hogy egész nap abban feszengünk. 

Fontos, hogy minden holmink – a cipőt is beleértve! –, továbbá a frizuránk legyen tiszta és rendezett, és harmonizáljon a személyiségünkkel: a legelső benyomást ezek alapján alakítják ki rólunk az új munkatársaink.

Legyünk közvetlenek, merjünk kérdezni

Ha a fent felsorolt információkkal felvértezve lépünk be az első munkanapon, az sokat könnyít a kezdeti stresszen. Ám ha nem sikerült kellően tájékozódni előre, akkor sem kell kétségbe esnünk. Ugyanis már pontosan tudjuk, hogy milyen kérdésekre kell mielőbb választ kapnunk – elfogulatlanul tegyük hát fel őket minél előbb egy-egy alkalmas helyzetben (az arra alkalmas személynek). Ne görcsöljünk rá, legyünk nyitottak és spontának, inkább figyeljünk, mintsem túlbeszéljük a dolgokat. 

Mielőbb tudakoljuk meg a tegezés-magázás kérdését, és kérdezzünk rá, hogy hová tehetjük a személyes, és hová a hivatali dolgainkat. Hagyjuk, hogy vezessenek, tájékoztassanak minket, de bátran kérdezzünk és kezdeményezzünk magunk is. Ha valamivel elakadunk, vagy nem tudjuk, mit hol találunk, feltétlenül kérdezzünk – bátran, határozottan, ne „bocsánat, hogy élek” stílusban.

Bárkivel kerüljünk is kapcsolatba, nézzünk mindig a szemébe, és mosolyogjunk kedvesen, de ne essünk túlzásba! Az arcunkra merevedett műmosoly nem ér célt. Akivel kapcsolatba kerülünk, lépjünk oda, röviden mondjuk el, hogy mi vagyunk az új kolléga az X osztályon, és mutatkozzunk be. Lehetőleg jól figyeljünk a másik nevére, memorizálásként nyugodtan megkérdezhetjük, hogy hogyan szólíthatjuk. Ez a fogás arra az esetre is bejön, ha nem értettük a nevet, bár persze szabad simán visszakérdezni is. Ha nyitottnak látszik az illető, egy-két kedves, laza mondatot váltsunk is vele! Érdeklődjünk, hogy mivel foglalkozik, mennyi munkakapcsolat lesz köztünk, de bármilyen egyéb téma is jó, ami a szituációban spontán adódik. Vigyázzunk azonban, hogy soha ne legyünk tolakodóak, ne tegyünk fel bizalmaskodó kérdéseket, és ne is traktáljuk saját történeteinkkel a kollégákat.

A legfontosabb, hogy mindig figyeljünk: vegyük észre a többiek (vissza)jelzéseit, és ne akarjunk másnak látszani, mint akik vagyunk. Nem baj, ha nem vagyunk tökéletesek: nem is várják el tőlünk, hiszen ők sem azok.