Európa szerte küzd az új informatikai szakemberekért a munkaerőpiac

Az informatika munkaerőpiaci kihívásai

Paradigmaváltást hoz a munkaerőpiacon is a digitalizáció. Jó, ha a ma iskolásai tudják, hogy mire dolgozni kezdenek, már minden nagyon másként lesz.

Ma Magyarorszáon az akadályozza leginkább a digitális gazdaság lehetőségeinek kiaknázhatóságát, hogy hiányzik a munkaerőpiacról mintegy 20 ezer digitális mérnök és szakmunkás – állítja Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke.

Folyamatosan növekszik a szektor

Adatai egybevágnak a Bellresearch tavaly novemberi jelentésében olvashatókkal is. E szerint a hazai informatikai munkaerőpiacon 17–22 ezer új állás volna betölthető. Közvetlenül ma ugyan „csak” 7-8 ezer poszt betöltetlen, de a bővüléssel – a közvetett multiplikátorhatásokkal számolva – a szektorban összesen 72 ezer embernek juthatna munka. Tekintve, hogy egy exportra dolgozó informatikai cégnél ma évi 20 millió forint GDP előállításával egyenértékű egy-egy informatikusi állás, a betöltetlen pozíciókban meglehetősen nagy potenciál vész el.

Az ágazat, amely az új számítási módszer szerint számoltan 20 százalék feletti súlyt képvisel a hazai GDP-ben, áttételesen mintegy 400 ezer embernek kínál munkát. Ez a teljes foglalkoztatotti létszám 15 százaléka. A magyar export 8,3 százalékát, illetve a hazai K+F beruházások több mint tizedét adja.
A magyarországi infokommunikációban közvetlenül 170 ezer ember dolgozik. Maga a szektor 122 ezer főt alkalmaz. Emellett még 45 ezren dolgoznak az ágazaton kívül informatikai munkakörben kisebb cégeknél és közigazgatási intézményeknél. Ez a nemzetgazdasági foglalkoztatás 4,1 százalékát, a versenyszféra 6,2 százalékát jelenti, de lehetne sokkal több is.

A modellezett létszámhiány pótlására annak ellenére több szakember képzésére és tudásuk növelésére, fejlesztésére volna szükség, hogy a klasszikus értelemben vett informatikusok a piacon visszaszorulóban vannak. A tesztelők, szoftverfejlesztők, alkalmazáskészítők és a különböző szintű tovább felhasználók aránya ugyanis folyamatosan emelkedik.

Európában is van szükség munkaerőre

Az informatikushiány nem csak Magyarországon ismerős helyzet. Az Európai Unióban 2020-ra 750 ezer és 1 millió közötti hiányt mutatnak a prognózisok. Ez azért is veszélyes, mert például a németországi vagy brit informatikushiány tényleges elszívó hatásként jelenik meg már ma is Magyarországon. Jól mutatja az informatikusok iránti igényt, hogy a legsikeresebb oktatási startupok közé kerültek azok a mikrovállalkozások, amelyek diplomásoknak hirdetett tanfolyamon, gyorstalpalón képezik a Java, a Python és más programozási nyelveken boldogulást kereső nem szakmabelieket.

Általánosabb problémát a magyar gazdaságban az okozhat, hogy nemcsak informatikusok hiányoznak a digitalizálódó gazdaságból, hanem a digitális felkészültségű fogyasztók is. A digitális kompetencia általános szintje hazánkban alacsony, miközben a világ nagy léptekkel halad afelé, hogy minden műszaki pálya immár elképzelhetetlen e terület bizonyos fokú ismerete nélkül. Nincs messze már az az idő, hogy maga az informatikus kifejezés is eltűnik, mivel az gyakorlatilag mindegy, hogy például ki fejleszt egy mezőgazdasági precíziós alkalmazást. Az az agrármérnök, aki az egyetemi kurzusok között fölvette az informatikát, vagy az az informatikus, aki agrárfejlesztésekre specializálódott.

Mindenhonnan hiányoznak az informatikusok – még a legdinamikusabban gyarapodó szolgáltatóközpontoknál (SSC) is. A nemzetközi fejlesztőközpontok is hiába keresnek nagy létszámban, informatikus munkaerőre koncentráltan friss dolgozót. Hiába generáltak az ssc-k néhány év alatt ötezer (összesen több mint 24 ezer) új munkahelyet. A cégek képtelenek megvalósítani Magyarországon a tervezett évi 2500–3000 fős informatikusi létszámbővítést. De hiányzik informatikus az általános és középszintű oktatásból is, miután a vállalkozói szektor rég felszívta az ilyen vénájú tanárokat. Hiányoznak a kkv-szektorból is az informatikusok, mert ott a fizetések nem tudnak a multikéival versenyezni. Nem jobb a helyzet az állami szektorban sem, mivel ugyanazokért az emberekért verseng mindenki.

Mindenhol nő az igény a digitalizációra

Egy prémium kategóriás autó értékének ma már több mint a 40 százalékát a digitális technológia adja. Ahogyan a termékben nő a digitalizált részek aránya, úgy emelkedik a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokban is. A digitalizáció felgyorsulása változást hoz mind az üzleti, mind a tudományos és a társadalmi életben. A „digitális” a minden területet érintő új paradigma, amihez a cégeknek is, az államoknak is alkalmazkodniuk kell. A szokásos eljárások már nem elégségesek. Vityi Péter szerint cselekvési kényszer van: rugalmas szabályozási és vállalkozási környezet létrehozására kell törekedni. Az IVSZ évek óta erőteljesen hangsúlyozza, hogy az nem hoz megoldást, ha a digitális fejlesztést az állam csak a felsőoktatás felől kezdi el kezelni.

Az alelnök biztos abban, hogy az alapszintű oktatásba is bele kellene nyúlni. Szerinte a diákokat, szülőket ma már arra kell kondicionálni, hogy a digitálisan is magas hozzáértést igénylő szakmák felé nyissanak. „Ma egy 2. osztályba járó gyerekből csak akkor lesz fehérgalléros munkavállaló, ha az oktatásának egyre nagyobb része a digitális hozzáértésre, kompetenciákra fókuszál” – magyarázza Vityi, aki szerint ezért is kár, hogy a pedagógusok jelenlegi elégedetlenségi akciói során elő sem került, hogy az iskolákban jobban digitalizált, intelligensebb oktatásra kellene fókuszálni. Mert ha ma még úgy tűnhet is, hogy a változás lassú, a digitalizáció exponenciális változásokat idéz elő a közeljövőben. Ez a változás megy végbe a gépgyártásban, a gyógyszeriparban és minden iparágban, legyen az termelő vagy szolgáltató.

Mi jön ezután?

A szakemberek szerint a fent említett problémák kezelésére nem elegendő Magyarországon a kormány informatikusszakember-képzési támogatási programja. Mindez bebizonyosodik, amikor befejeződnek 2018-ban a központi digitálisinfrastruktúra-fejlesztések. Csak remélni lehet, hogy némileg enyhíthet a munkaerőpiaci feszültségeken a közelmúltban elfogadott iparfejlesztési stratégia, amely a fókuszába teszi az informatikusképzést.

Az Ericsson 2015-ös úgynevezett mobilitásjelentése szerint az informatikai iparág rövid és hosszú távú potenciálja az államok számára egyre fontosabb szemponttá válik. A szabályozói környezetet képessé kell tenni a már kialakult iparágak digitalizációjának támogatására, valamint az új iparágak fejlesztésére is. A jelentés szerint nagyobb hangsúlyt kell adni a digitális készségek fejlesztésének. Az Ericsson szerint a következő öt évben a vállalatok számára ennélfogva az a prioritás, hogy megújítsák üzleti modelljüket. „A győztesek azok a vállalatok lesznek minden iparágon belül, amelyek proaktívan integrálják az infokommunikációt a saját üzletmenetük legbelső részeibe is” – olvasható a jelentésben.

 

Forrás: HVG


Évi a Progmaticnál munka mellett tanulta meg a programozást

Munka mellett tanulta meg a programozást Évi – diákunk története

Arndt Évi diákunk története:

Önállóan, munka mellett kezdte tanulni a programozást Évi, de hamar rájött, nem fog sikerrel járniHogy jutott eszedbe, hogy pont ezt a szakmát választod?

2016 végén elhatároztam, hogy szeretnék megtanulni programozni. Elkezdtem utánanézni milyen nyelvek vannak; mi, mire való; egyáltalán azt, hogy mi újság ebben a szakmában, munkalehetőségek, fizetés stb… Mivel minden megtalálható az interneten, gondoltam nekiállok, és szép lassan megtanulom valahogy este, hétvégén a munka mellett… Miután belevágtam, nem kellett hozzá sok, hogy rájöjjek – ez így baromi lassú lesz!

Ekkor inkább nekiálltam sulit keresni. Nagyon rövid idő alatt rátaláltam a Progmatic-ra, ahol nagyon szimpatikus volt mind az időkeret, mind a helyszín, és az ár is.

Neked munka mellett sikerült megtanulnod a programozást. Ezt hogy csináltad?

Mivel a tandíj csak egy részével rendelkeztem, így világos volt, hogy dolgozni fogok a suli mellett. Éppen ezért is tartottam tökéletesnek a 9:00-14:30 tartó beosztást. Amint vége volt a tanításnak, futottam melózni. Sejtettem, hogy ez nem lesz egyszerű, de nagyon meg akartam tanulni programozni!

A suliban csupa olyan ember vett körül, akik folyamatos segítőkészségükkel megkönnyítették a sokszor bitang nehéz pillanatokat; gondolok itt akár arra is, hogy használhattam a suli gépét, vagy, hogy bármi kérdésem, kérésem volt az oktatóktól és mentoroktól kezdve, az oktatást szervezőkig mindenki nyitottan, és „megoldjuk” mentalitással állt hozzá.

Milyen volt maga az oktatás?

Maga az oktatás is inkább gyakorlatias volt, ami személy szerint hozzám közelebb áll, így a házik, és az órákon megoldandó feladatok is segítették az elmélet megértését. Nekem a csoportbontást megelőző és az azt követő részben is csak valós „projekten” dolgozva esett le a legtöbb tantusz, mert akkor álltak össze a részek egésszé, és nagyon szupernek tartom, hogy kipróbálhattam és ezáltal felfoghattam, megérthettem, hogy mi mihez, hogyan, miért kapcsolódik, és nem utolsó sorban láthattam azt, amit csináltam/csináltunk. Ott volt egy visszajelzés, a „kész” projekt!

Milyen pluszt kaptál a Progmatic-tól, amit utána hasznosíthattál?

A programozás rejtelmein túl, betekintést kaptunk az IT világ működésébe egészen az állásinterjútól kezdve, a betölthető pozíciókon át a várható fizetésig. Volt egy három napos karriermenedzsment tréning, ahol megtanultunk profin CV-t írni, interjúzni és hasznos információkat kaptunk az IT cégekhez való elhelyezkedés terén, beleértve a fizetési sávokat stb. Azt is tudtuk, hogy a suli segít majd állást találni, elhelyezkedni. Így is volt! Még vége se lett a tanfolyamnak és kaptam állásajánlatot!

Összefoglalva tehát: Ha most újra 2016 végén járnék, nem változtatnék semmin. 🙂

Köszönöm szépen!


Attila a Progmatic Academy fejlesztő kurzusán szerzett piacképes tudást.

Miért a Progmatic fejlesztő kurzusa? - diákunk története

Szilágyi Attila diákunk története:

Kicsi korától érdekelte Attilát a programozás, ezért tudta, hogy jó fejlesztő kurzusra van szükségeMiért ez a szakma?

Egészen kis korom óta érdekelt az informatika és megmozgatta a fantáziámat, bár középiskola végéig bizonytalan voltam abban, hogy mit is válasszak az informatikán belül. Ekkortájt fogalmazódott meg bennem, hogy a kódolás lesz az talán amivel foglalkozni szeretnék. Autodidakta módon belekóstoltam még, ha nem is olyan bőségesen maximum 10-15 órát foglalkoztam vele, de ez épp elég volt, hogy eldöntsem, ez nagyon érdekel is szívesen kipróbálnám magam benne. Ezután már csak egy megfelelő képzést kellett találjak.

Miért a Progmatic?

Sok kurzus közül a Progmatic keltette fel legjobban az érdeklődésemet, a nyílt napon is már érződött a képzés szervezettsége a szervezők, illetve oktatók lelkesedése. Ekkor döntöttem el, hogy ez az a képzés ahova szeretnék jönni, itt el tudom sajátítani a kódolás rejtelmeit.

A fejlesztő kurzus közben:

Először nagyon furcsa volt ez a világ amibe hirtelen belecsöppentem. Rengeteg új dolog és sok új anyag ami az elején gyorsnak tűnt. Szerencsénkre a tanárunk, Papp Gergő egy rendkívül profi, tehetséges és végtelenül türelmes oktató volt, aki meg tudta velünk értetni ezt a tengernyi sok anyagot. Amit viszont kihangsúlyozott, hogy nem elég, ha ő elmondja, elmagyarázza órán. Igenis otthon jó pár órát rá kell szánni mert, egy elég intenzív képzésről beszélünk. Az elején nehéz volt. Otthon én is számtalan sok órát töltöttem a gyakorlással és a házi feladatok megoldásával, de muszáj volt mert máskülönben ez tényleg nem sikerült volna. Viszont, ahogy egyre jobban rááll az ember agya, úgy egyre gyorsabban és jobban megérti, megoldja a feladatokat. Persze az órák közben Gergő mellett is volt segítségünk hiszen ott voltak a mentorok akik szintén sok szakértelemmel és odafigyeléssel foglalkoztak velünk, segítették a munkákat.

Melyik szakirányt választottad?

Nekem a backend fejlesztő része jobban tetszett így hát ez ezt a szakirányt választottam.
Azt kell mondjam, hogy a képzés elején is furcsa volt a gyors tempó, na , de ebben a csoportban meg pláne. Nyilasy Péter az oktatónk, aki szintén nagy tapasztalattal rendelkező kiváló oktató, de Ő inkább jobban önállóságra nevelt bennünket, meg kellett tanulnunk keresni a Google-ön, tudom ez furcsán hangzik, de higgyétek el, nagyon sok múlik rajta, hogy hogyan, milyen kulcsszavakkal keresel és, hogy tudod e valójában a probléma forrását amire rá akarsz keresni.

Az órák viszont itt is nagyon jó hangulatban teltek, családias légkör volt, Péter is igyekezett ezt a hangulatot fenntartani. Sokat nevettünk, hülyéskedtünk és persze még többet tanultunk, dolgoztunk.

Összességében egy remek csoport tagja voltam, temérdek sok tudással gyarapodtam és megérte mindaz az idő, energia amit belefektettem, hogy fejlesztő legyek.

A képzés után:

Az elhelyezkedésben végig segítettek így büszkén mondhatom, hogy Augusztus elejétől egy szuper informatikai cégnél fogok dolgozni mint junior szoftverfejlesztő.


Gergő az egyetem elvégzése után döntött úgy, hogy programozó szeretne lenni

Hogyan legyek programozó? - interjú mentorunkkal

Interjúnk során megismerhetitek Iván Gergő-t a Progmatic junior programozó mentorát. Gergő elmeséli, hogy és miért váltott karriert, hogyan lett programozó pár évvel ezelőtt és miket tapasztalt azon az úton, amíg fejlesztővé válhatott …

Mutasd be kérlek magad Gergő pár mondatban!

Iván Gergő vagyok 26 éves és 2 évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy megtanulom a programozást és egy új karrier felé veszem az irány, hogy programozó legyek!

Gergő válaszaiból te is megtudhatod, hogyan lehetsz programozóMivel foglalkoztál ezelőtt? Mi sarkalt arra, hogy bármiféle tapasztalat nélkül belevágj és megtanulj programozni?

Mindig is érdekelt az informatika, legyen szó akár csak tech kütyükről vagy konkrétan programokról. Korábban egy webshopnál dolgoztam, mint webshop admin és a feladatom az volt, hogy karban tartsam a sortimentet, frissítsem az oldalt, foglalkozzak a rendelésekkel és kezeljem a raktárkészletet. Már akkor láttam, hogy sok olyan innováció hiányzik az oldalból, ami az én munkám és kollegáimét is könnyebbé tenné, azonban releváns tudás hiányában ezeket akkor még nem tudtam megcsinálni. Ekkor döntöttem el, hogy megtanulok programozni és könnyebbé teszem magam és mások életét.

Mikor meghoztad a döntést, hogy programozó leszel, akkor hogyan kezdted el?

Ahogyan sokan mások én is először a Google-t hívtam segítségül és elkezdtem online képzések iránt érdeklődni. Célom az volt, hogy egy stabil alapot megszerezzek, amellyel el tudok indulni a saját utamon. Sok oldalon jártam, mint az Udemy vagy a Skillshare (szerencsére rendelkezem olyan angol nyelvtudással, hogy nem jelentett problémát, hogy a tanfolyam angolul van), de még magyar oldalokon is. Miután elvégeztem pár kurzust, mint a HTML és CSS alapok, elkezdtem konkrét projekteken dolgozni. Ekkor jött a felismerés mikor a konkrét munkát kezdtem volna, hogy értem és tudom az alapokat, de hogyan induljak el?

Egy támogató, gyakorlatias fejlesztő segítsége hiányzott, aki megmutatja azt, hogy melyek azok az alapok, amelyeket ismernem kell és lássam merre van a következő lépés. Ekkor realizáltam, hogy muszáj vagyok tanárhoz fordulni, hogy a kérdéseimre választ kapjak és gyakorlatban megtanuljam használni a felszedett fejlesztői tudásomat.

Ha már ennyire belementél az alapokba, akkor miért nem kerestél fel egy programozót? Miért a Progmatic informatikus képzése jelentette a megoldást?

Először is nem ismerek olyan programozót, aki el tudta volna magyarázni azokat a dolgokat, amelyek megválaszolták volna a kérdéseim, illetve nem akartam senkinek a terhére lenni.
Másodsorban nem az az 1-2 kérdés az, ami igazán foglalkoztatott, hanem inkább az, hogy megtanuljak folyamatokban, logikusan, fejlesztői fejjel gondolkozni. Ezért is estek ki az online képzések a gyakorlati tudás megszerzésével kapcsolatosan, mert hosszútávon a gyakorlati képzést csakis személyesen tudom megszerezni. Amikor a Progmatic junior programozó képzésének tematikáját olvastam, akkor éreztem először, hogy itt valóban a gyakorlati tudás átadása a cél: megtanítani engem fejesztői fejjel gondolkozni.
Különösen szimpatikus volt, hogy reggel 9-től délután 3-ig tart a képzés és igy a délutánom szabad maradhatott.

Sok egyetem van, aki indít informatikus képzést. Te mégis egy saját finanszírozásút választottal. Mi volt az ok?

Az egyetemi rendszer sohasem gyakorlati tudás átadására törekedett. Mindig is az volt a probléma, hogy egy megadott tanmenet szerint a tananyagot átadva dolgozott. Sajnos ez nem minden esetben tartott lépést a korral ezáltal előfordulhatott, hogy több éves anyagot is úgy oktattak mintha aktuális lenne.

Ezek után, 26 éves fejjel, még azt is mérlegeltem, hogy aktuális fejlesztői tudást 2-3 éves képzésben tudok megszerezni egyetemi keretek között míg egy intenzív 5 hónapos gyakorlati oktatás mellett tudom ezt megszerezni a Progmatic-nál. Arról most még nem is beszélek, hogy a Progmatic partnerei révén a vizsgát sikeresen és jól elvégzőknek segít elhelyezkedni, tehát nem csak kiesek a munkaerőpiacra és lesz ami lesz, hanem a munkaerőpiac egyből fel is tud szippantani a Progmatic segítségével. Ezáltal végig figyelemmel kísérték, hogy programozó leszek.

Hogy érzed? Azt kaptad amire számítottál és amit ígértek?

Összességében jól döntöttem. Mielőtt beiratkoztam volna elmentem még egy nyílt napra (következő nyílt napunk itt), ahol fel tudtam tenni a kérdéseim és mélyebb információt kaphattam az oktatás menetéről. Végig mentorok kísérték az utunkat és segítettek a feladatok megoldásában. Inkább rávezettek, hogy kell megoldani azokat mintsem, lediktálták volna. Élveztem, hogy több oktató több stílusban tanított és megismerhettem a SCRUM módszert is, amelyet a legtöbb projektnél használtunk.
Ami nagyon tetszett, hogy olyan projekteket és helyzeteket szimuláltunk mint, amelyeket egy valós cégben is megtapasztalnánk. Nem csupán a gép előtt ültünk és kódoltunk. Felkészítettek, arra hogyan kell a megrendelővel kommunikálni és arra is hogyan kell egy projektben úgy részt venni, ha nincs kijelölt account vagy projekt manager.

Nagy segítség volt számunkra az, hogy HR tanácsadó is segített minket felkészülni a „való életre” és olyan helyzeteket szimuláltunk, mint:

  • milyen egy állásinterjú, vagy
  • karrierbeszélgetés
  • illetve olyan bagatellnek tűnő dolgok mint: hogyan kérjünk fizetésemelést?
  • vagy milyen soft skilleket és hard skilleket fejlesszünk, hogy sikeres programozók lehessünk(cikk itt)

Ezeket sehol nem tanítják igazán, pedig mindennapi életünk részét képezik és jó volt iránymutatást kapni.

Mondhatjuk, hogy ez egy posztgraduális képzés, bár nincsenek megkötések az előtanulmányokat illetően. Nem volt fura ennyi féle emberrel és történettel találkoznod?

Őszinte leszek, amikor az első hetek lementek, akkor nem azt éreztem mennyire más emberek vannak itt, hanem hogy mindenki egy irányba van terelve és céltudatosan, alázattal állunk a kihívások elé. Nem könnyű nulla tapasztalattal megtanulni ezt a szakmát! Bárki aki azt hiszi sétagalopp hát téved… nagyon téved.

A fejlesztők és programozók világa nagyon más, mint egy értékesítő, sushi szakács vagy éppen egy marketing szakember állása. Itt különböző múltja volt szinte mindenkinek, az én csoportomban megtalálhatóak voltak olyanok, akik szakácsok, háziasszonyok, könyvelők voltak korábban és olyanok is, akik 20 év munka után nyitottak az új lehetőség irányába.

Miután elvégezted a junior programozó képzést kaptál állásajánlatot?

Igen és azóta is ott dolgozom, mint programozó. A képzés után az egyik oktató tett nekem ajánlatot, hogy csatlakozzak a csapatához. Így lettem a Progmatic mentora is, segítek az új diákoknak beilleszkedni és válaszolok a kérdéseikre.

Hogy érzed magad? Milyen ez az új élet?

Huh, hát őszintén áldom a napot, amikor elszakadtam a korábbi életemtől és eldöntöttem, hogy programozó leszek. Most a gép előtt ülni nem értelmetlen rendszerek kezelése, hanem olyan fejlesztő lettem, akinek van lehetősége jobbá tenni a programokat. Azt érzem, hogy meg tudom valósítani az elképzeléseim és segíthetek másoknak.

A kollegáim nagyon segítőkészek voltak a kezdetektől és egy kötetlen, szabad munkát végzek, amit a felettesem is támogat, ezáltal én osztom be, hogy hol és mikor dolgozom, ami nagyon kecsegtető minden munkavállalónak.

Mit mondanál azoknak, akik még bizonytalanok?

Menjenek el a nyílt napra és ismerjék meg azt, hogy miért ez a leggyakorlatiasabb és legversenyképesebb képzési modell jelenleg Magyarországon. Bátorítok mindenkit arra, hogy tájékozódjon más cégeknél, mert csak akkor tudják meghozni ezt a nehéz döntést és letenni a voksukat. Nagyon nagy igény van informatikusokra és sok lehetőség is, nagyon úgy néz ki a piac nem tud betelni.

Végezetül csupán még annyit, hogy minden kezdet nehéz és minden változás kihívásokkal teli, de ha ezt el tudják fogadni és hajlandóak félretenni a kényelmüket, akkor a Progmatic olyan tudást biztosít, amellyel a piacon értékes junior programozók lehetnek.