Hol tart most a digitalizáció hazánkban?

Magyarország digitális fejlődése egyre inkább a középpontba kerül az Európai Unió figyelmében. Az uniós digitális iránytű, a Digital Decade jelentése szerint bár az ország nagy lépéseket tett az 5G lefedettség és a digitális közszolgáltatások terén, továbbra is kihívásokkal kell szembenéznie számos más területen. A hazai vállalatok digitalizáltsága különösen fontos, hiszen a versenyképesség szempontjából létfontosságú, hogy lépést tudjanak tartani a digitalizáció fejlődésével. De nem elég a vállalatok digitalizálása, szükség van a megfelelő IKT (információ és kommunikációs technológia) szakemberekre is.

Állapotfelmérés az új uniós digitális jelentés alapján

Az Európai Bizottság által kiadott jelentés alapján (Digital Decade, 2023 előtt DESI néven jelent meg) Magyarország továbbra is küzd a digitális készségek fejlesztése terén. A felnőtt lakosság csak fele rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Ugyancsak alacsony a nők aránya az IKT-szakemberek között. Ezzel párhuzamosan azonban pozitívum, hogy a szélessávú internet lefedettség tekintetében Magyarország az uniós átlag felett teljesít, és jelentős előrelépés történt az 5G lefedettség terén is. A koronavírus olyan digitalizációs lendületet adott, még ha részben kényszerként is, ami 2-3 évvel repítette előre a vállalkozásokat. Ennek ellenére van még bőven teendő a digitalizáció területén.

A vállalkozások digitális kihívásai

Az egyik legnagyobb kihívás továbbra is a vállalkozások digitalizálása. Különösen a kis- és középvállalatok (kkv-k) esetében láthatók komoly lemaradások. 2023-ban a magyarországi kkv-knak csak 52%-a rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel – jelentősen elmaradva a 69%-os uniós átlagtól. Alapvető digitális készségek alatt értjük a vállalkozások esetében például azt, hogy rendelkeznek weboldallal, de az online jelenlét és az alkalmazott digitális eszközök (számlázóprogram, digitális marketing eszközök, stb.) használata minimális. Kevés digitális kapacitással rendelkeznek, és nem használják ki teljes mértékben a digitális technológiák által kínált lehetőségeket az üzleti folyamatok optimalizálására és a versenyképesség növelésére.

A fejlett technológiák, mint például a big data vagy a mesterséges intelligencia használata kevesebb mint fele volt az uniós átlagnak. Ezen a területen jelentős előrelépésre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások versenyképesek tudjanak maradni a digitalizáció korában.

Üzleti ökoszisztéma a KKV-k számára

Minden vállalkozás digitalizálható, mindenhol találni olyan folyamatot, amit automatizálni lehet. A digitalizáció célja, hogy a cégek az alaptevékenységükre tudjanak koncentrálni, a könnyen automatizálható folyamatok leválasztásával az érdemi dolgokra maradjon idő. Jellemző hiba, hogy az induló vállalkozások összekeverik az eszköz vásárlással a digitalizációt, ami nem könnyíti meg az életüket. Fontos a digitális tudatosság is. Célszerű inkább szolgáltatásokra, mintsem eszközökre költeni a forrásokat. Több telekommunikációs nagyvállalat is meglátta a kkv-kban rejlő lehetőséget, ezért olyan eszközöket és megoldásokat kínálnak számukra, amely teljes üzleti ökoszisztémát épít a vállalkozás köré. Például a telefon és internet előfizetés mellé, kedvezményesen megvásárolható telefon és laptop eszközöket, valamint tárhelyet, platformot, applikáció fejlesztést és akár üzletfejlesztést támogató tudást is kínálnak.

Mi akadályozza leginkább a digitalizációt a vállalkozásoknál?

A hazai vállalatok digitális átállása jelentős kihívásokkal jár. A problémát sokszor az igény és a hosszú távú stratégia közötti egyensúlytalanság okozza. Sok vezető a napi feladatokra koncentrál, nincs ideje a digitális transzformációval foglalkozni. Emellett gyakran hiányzik az ehhez szükséges tudás is házon belül, ami jelentősen megnehezíti a rendszerek bevezetését és hatékony használatát. Pedig nem ördögtől való, hogy házon belül képezzék ki azokat a munkatársakat, akik alkalmasak lehetnek a digitalizációs projektek menedzselésére. A junior programozó kollégák számára is lehet karrier fejlődési alternatíva IT projektek vezetése vagy a digitális transzformációval kapcsolatos stratégiai tervezés.

A magasabb képzettségű IKT szakemberek lehetnek a digitalizáció katalizátorai

A digitális készségek terén Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt teljesít. Csak a felnőtt lakosság fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól és hosszú az út a 2030-ra kitűzött 80%-os célig. Az IKT-szakemberek aránya a teljes foglalkoztatottságon belül kissé nőtt ugyan, de a 4,1%-os eredmény még így is elmarad az uniós 4,6%-os átlagtól. A nők aránya az IKT-szakemberek között 13,6%-kal a legalacsonyabbak között van az EU-ban.

A magasabb képzettségű IKT szakemberek a digitalizáció egyik legfontosabb katalizátorai lehetnek a vállalkozások életében. Magyarországon ezen munkavállalók 2021-ben az EU-s átlagtól (4,5%) némileg elmaradva az összes foglalkoztatott 3,9%-át tették ki. Ezzel ugyan hazánk megelőzte többek között Spanyolországot, Olaszországot és Lengyelországot is, de az Egyesült Államokhoz és a távolkeleti országokhoz képest gyakorlatilag valamennyi európai ország lemaradása nagy ezen a téren.

Az elemzések nemcsak mennyiségi munkaerőhiányt, minőségi problémákat is jeleznek az informatikus munkaerőpiacon, ennek egyik fő oka, hogy a felsőoktatásban nem kellő számú az informatikai szakokra belépők és az onnan végzettséggel kikerülők száma, aránya (a fejlettebb gazdaságok nagy részénél ez a ráta eléri a 10%-ot az összes egyetemet végzetteken belül). Azonban nem csak egyetemi képzésen sajátítható el az alaptudás, ami a programozáshoz, fejlesztéshez szükséges. Az olyan bootcamp-ek által, mint amilyet a Progmatic is kínált, a szakmailag is magas szintű fejlesztő képzéseken végzett hallgatókat tárt karokkal várják a hazai és az itthon működő nemzetközi cégek IT csapatai.

Statisztika, források:

https://ivsz.hu/hirek/digital-decade-2030-riport-uj-tipusu-unios-digitalis-jelentes/

https://cdn.kormany.hu/uploads/document/6/60/602/60242669c9f12756a2b104f8295b866a8bb8f684.pdf

https://kormany.hu/dokumentumtar/nemzeti-digitalizacios-strategia-2022-2030

---

by thecoffeebreak

A digitális kor egyik nagy kihívása: A kibervédelem

Miért fontos a kiberbiztonság napjainkban?

A digitális kor egyik legnagyobb pozitívuma a gyors online kommunikáció. Ebben a pillanatban is megszámlálhatatlan mennyiségű információ cserél gazdát – legyen az képi vagy szöveges tartalom. Ezek az információk azonban - a gyenge kibervédelem miatt - gyakran rossz kezekbe kerülnek. Annak érdekében, hogy cégünk ne járjon így, az alábbiakban összefoglaltunk néhány szükséges teendőt, és azt is megindokoljuk, hogy miért fontos a fokozott kibervédelem.

A személyes biztonságtól a nemzetbiztonságig – tényleg olyan fontos a megfelelő kibervédelem?

A kiberbiztonság rendkívül fontos a modern társadalomban és gazdaságban. Nélküle nem lehetne például:

Adatbiztonság: A kiberbiztonság a személyes, a vállalati és a kormányzati adatok védelmét is biztosítja. Utóbbi különösen fontos, hiszen a kormányzati adatok között nagy számban vannak személyes azonosítók, pénzügyi információk, egészségügyi adatok és kormányzati titkok is, amelyeknek a kiszivárgása súlyos következményeket vonhat maga után.

Gazdasági stabilitás: A kibervédelem sérülése a vállalatok és a kormányok egyik legnagyobb rémálma. Az illetéktelen behatolás ugyanis súlyos pénzügyi veszteségekkel jár, nem is beszélve a piaci bizalom és a vállalati teljesítmény csökkenéséről.

Nemzetbiztonság: Az adatvédelem a nemzetbiztonság egyik alapvető eleme. A kémkedés és az adatszivárogtatás napi szintű veszélyt jelent a kormányok számára, ezért az államoknak erős, és hatékony védelmi stratégiákat kell kidolgozniuk az online fenyegetésekkel szemben.

Személyes biztonság: A kiberbiztonsági intézkedések az egyéneknek is védelmet nyújthatnak a kibertérben. A hackerek sokszor először a „kishalak” adatait, például a banki információit vagy az online hozzáféréseit veszik célba, hiszen a magánszemélyek statisztikailag kevesebb figyelmet fordítanak adataik védelmére, mint a nagyvállalatok.

És infrastruktúra sem: Az olyan infrastruktúrák, mint az energiaellátás, a közlekedési rendszerek és a vízgazdálkodás is komoly fenyegetéseknek vannak kitéve nap, mint nap. Mondanunk sem kell, hogy ezeknek az infrastruktúráknak a megbénítása milyen komoly hatással lehetnek a társadalmak működésére.

Adatszivárgás, bizalmas adatok idegen kézbe kerülése – mit tehetünk, hogy elkerüljük ezeket a problémákat?

Annak érdekében, hogy cégünk ne essen kibertámadás áldozatává:

Erős jelszavakat, és többlépcsős hitelesítést kell alkalmazni: Rendkívül fontos, hogy minden fiókhoz erős jelszót hozzunk létre, és ha tehetjük, időnként változtassuk meg őket. Egy jelszó annál erősebb, minél több kis- és nagybetűt, illetve számot tartalmaz. Ezzel párhuzamosan a többlépcsős hitelesítést is kapcsoljuk be – ez segíthet távol tartani a fiókunktól a jogtalan behatolókat.

Telepítsünk biztonsági patch-eket: Nem véletlen, hogy ma már minden szoftver, alkalmazás és operációs rendszer rendszeresen kap frissítéseket, amelyekkel kiküszöbölhetők a rendszerhibák, és megelőzhetők a potenciális támadások.

Használjunk antivírus- és tűzfalprogramokat: Az antivírus- és tűzfalprogramok megvédik a számítógépeket a vírusoktól, és más rosszindulatú szoftverektől.

Ne feledjük: ezeket a programokat mindig tartsuk naprakészen - ha pedig most szeretnénk feltelepíteni valamelyiket, csakis a legfrissebb verzióra fizessünk elő.

Mentsükel az adatainkat és készítsünk visszaállítási tervet: A rendszeres adatmentés és a visszaállítási terv segíthet, hogy gyorsan helyreállítsuk az eszközeinket és adatainkat egy esetleges kibertámadás után.

Ne feledkezzünk meg a hálózati biztonsági intézkedésekről sem: vállalati környezetben rendkívül fontosak a hálózati szintű intézkedések – például:

• a tűzfalak felállítása,
• a hálózati szegmentálás,
• vagy a hálózati monitorozás. Mindezzel tovább erősíthetjük kibervédelmet, és megakadályozhatjuk az illetéktelen hozzáférést.

Rendszeresen ellenőrizzük a védelmi stratégiát, és ha kell, álljunk elő újakkal: Még ha azt hisszük is, hogy cégünk adatvédelmi rendszere kifogástalanul működik, fontos időnként felülvizsgálni a kiberbiztonsági intézkedéseket, és ellenőrizni, hogy azok valóban hatékonyan működnek-e. A kiberbiztonsági környezet folyamatosan változik, ehhez pedig muszáj alkalmazkodni.

Egy valamit azonban fontos leszögezni: még a legerősebb tűzfalon keresztül is érheti cégünket illetéktelen behatolás, ezért érdemes mindig óvatosnak lenni. Ha esetleg furcsa tevékenységekkel találkozunk a hálózaton – legyenek azok megmagyarázhatatlan banki tranzakciók, furcsa spamek vagy nem szokványos hozzáférések -, azonnal kérjünk segítséget!

Noha a kibertérben rejlő veszélyeket sosem lehet teljes mértékben elhárítani, csökkenthetjük az esélyét annak, hogy általuk kárt szenvedjen cégünk kibervédelme – főleg, ha mi magunk is átlátjuk a rendszert, és tudjuk, mire ügyeljünk. Erre pedig egy programozói vagy fejlesztői kurzus remekül megtaníthat.

---

by thecoffeebreak

A Shift-left tesztelés egy komplex, de rendkívül hasznos tesztelési módszer

Akik jártasak a programozásban, pontosan tudják, hogy a shift-left tesztelés milyen fontos a termékfejlesztési folyamatok során. A módszer célja a tesztelési folyamat korábbi szakaszokba való előreléptetése a hagyományos tesztelési ciklusokhoz képest. Ezzel is felgyorsítva, és költséghatékonyabbá téve a tesztelést. De, hogy pontosan hogyan zajlik a Shift-left tesztelés és hogy milyen előnyökkel is jár, arra cikkünkből kaphatunk pontos választ.

Minél többször végezzük el, annál hatékonyabb! 

A Shift-left tesztelés működésének alapelve a rendszeresség, vagyis a „minél többször, annál jobb”. Érdemes tehát a tesztelést minél többször elvégezni, így a hibákat is nagyobb eséllyel szűrhetjük ki. Ez persze nem minden: ez a tesztelési típus  számos egyéb előnnyel is jár, amelyek magukban hordozzák a hatékonyabb és gyorsabb fejlesztés lehetőségét.

Például:

A korai hibafelismerés: Ahogyan már korábban is említettük, a shift-left tesztelés segítségével a fejlesztők már a fejlesztés korai szakaszaiban könnyen azonosíthatják a kódproblémákat. Így még azelőtt orvosolhatják is azokat, hogy a kódlánc túl nagyra nőne, és később sokkal komolyabb problémákat is eredményezhetne.

Gyorsabb visszajelzés: Ez a tesztelés lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy a tesztelés korábbi szakaszaiban gyors és részletes visszajelzést kapjanak a saját kódjukról.

Költséghatékonyság: Ha a kódhibákat korán kiszűrjük, azzal jelentős költségmegtakarítást érhetünk el. Így ugyanis kevesebb erőforrásra és időre van szükség ahhoz, hogy kiküszöböljük azokat. Tehát a projekt költségei is csökkenni fognak.

Minőségjavulás: Ha korán elkezdjük tesztelni a kódokat, akkor sokkal kevesebb eséllyel kerül le hibás termék a gyártósorról. Ez pedig hosszú távon nemcsak a termék minőségének javulását eredményezheti, hanem a vásárlói/felhasználói elégedettséget is növelheti.

Rugalmasság: A Shift-left tesztelés gyors visszajelzéseinek révén lehetővé teszi az alkalmazkodást a változó körülményekhez.

Jobb kommunikáció: Mivel a Shift-left tesztelés során sokkal nagyobb eséllyel bukkanhatunk rá esetleges projekthibákra. Sőt azonnal kommunikálhatjuk is azokat a csapaton belül, vagy pedig egyenesen az ügyfél/vásárló felé. Ezáltal sokkal gördülékenyebben mehetnek végbe a munkafolyamatok, ami kevesebb stresszel is jár.

Milyen szakaszokból tevődik össze a shift-left tesztelés?

A shift-left tesztelés egy komplex folyamat, ezért annak, aki végzi, ismernie kell, melyek a művelet fő „állomásai”:

• A Shift-left tesztelés mindig egy előzetes felméréssel kezdődik: Ebben a szakaszban a tervezői csapat összefoglalja, majd értelmezi a megrendelő elvárásait – ez pedig a tesztelőknek is segít a lehetséges kockázatok feltárásában. Azaz: Minél inkább tisztában van a csapat a projekt részleteivel, annál pontosabban tudja, milyen hibák adódhatnak a fejlesztés során – és igyekezni fognak elsősorban azokat kiszűrni.
• Előzetes tervezés: A tervezési szakaszban a tesztelők is aktívan részt vesznek, hiszen ekkor kell kidolgozniuk, és bemutatniuk a tesztelési stratégiát.
• Automatizált tesztelés: A Shift-left tesztelés kulcsfontosságú szakasza az automatizált tesztelés. Az egységtesztek, integrációs tesztek és egyéb tesztek automatizálása lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb tesztelést.
• Statikus kódvizsgálat: Ahhoz, hogy egy kód minőségét megállapítsuk, statikus kódvizsgálatokat kell végeznünk.
• Kódellenőrzés: A fejlesztőknek mindeközben folyamatosan ellenőrizniük kell a saját kódjukat. Ebben pedig nagy segítséget nyújt a Shift-left tesztelés, amely nemcsak a munkájukat könnyíti meg, hanem motiválja is őket abban, hogy minél precízebbek legyenek.
• Folyamatos integráció és folyamatos szállítás (CI/CD): Ebben a szakaszban az új kódok integrálódnak egy meglévő kódbázisba, ami jelenthet ugyan némi problémát, hiszen így nehéz időben azonosítani és kijavítani az esetleges hibákat. Azonban az automatizált tesztek, így a Shift-Left tesztek pont ebben nyújtanak segítséget! Velük időben észlelhetünk olyan problémákat is, amelyek később akár az egész projektet is veszélyeztethetnék.
• Funkcionális és integrációs tesztelés: A funkcionális és integrációs tesztelés során is Shift-left teszteket alkalmaznak. Ebben a szakaszban a tesztelési csapat folyamatosan monitorozza a kialakított rendszer működését, ha pedig problémát észlel, azt azonnal jelzi a fejlesztők és a vezetőség felé.
• Rendszerszintű és elfogadási tesztelés: A Shift-left tesztelés ezzel a szakasszal ér véget. A menedzsment ekkor vonja be a munkafolyamatokba az ügyfelet vagy a végfelhasználókat – kvázi tesztközönségként. A beérkező visszajelzések alapján pedig levonja a szükséges következtetéseket, és azok mentén fejleszti tovább a termékét.

Mint látható, a Shift-left tesztelés nagymértékben hozzájárul a tesztelési folyamatok hatékonyságához. Sokan tartanak attól, hogy előbb-utóbb az emberi tényező teljesen kihagyható lesz a programozásból, de valójában nincs mitől tartani. Ironikus módon a munkafolyamatból semmiképp sem hagyható ki az ember – hiszen a fejlesztési folyamatokhoz is ő kell –, ezért, ha érdekel ez a szakma, mindenképpen érdemes elsajátítani az alapjait.

---

by thecoffeebreak

Mit takar a karriertámogató csomag?

Még mindig töretlenül népszerűek a különféle programozó tanfolyamok, programozó képzések. Sokan szívesen kóstolnak bele a programozás rejtelmeibe, azonban kevesen gondolkodnak tudatosan a szakmaváltásról, karrierváltásról. Ugyanakkor fontos számításba venni, hogy ha belevágunk a kódolás, az IT világába, akkor elképzelhető, hogy ez lesz az új szakmánk. Így jobb, ha készülünk egy tervvel, amelynek mentén haladva megvalósíthatjuk karrierváltó céljainkat. A Progmatic karriertámogató csomagja pontosan ebben segít a diákoknak, azaz a jövő IT szakembereinek! Nézzük miből is áll a karriertámogat csomag és mi az, amiben támogatást nyújt ez a szolgáltatásunk!

Szakmaváltás, karrierváltás oktatói szemmel

Tudjuk, hogy a szakmaváltás senkinek nem könnyű, ez egy igen nehéz elhatározás, amelynek sok pontja, lépése ismeretlen. Képzéseink során arra is figyelünk, hogy ezt hogyan ültesd a gyakorlatba. Ahhoz, hogy megfelelő döntést tudj hozni, megfelelő ismeretekkel kell rendelkezned az adott szakmáról, iparágról és az ahhoz kapcsolódó különféle karrier utakról. Mi ebben segítünk! Reméljük elég biztatóan hangzik, hogy az elmúlt években több, mint 500 diákunk helyezkedett el sikeresen az IT piacon és azóta is ezen a területen dolgozik! Ehhez mi is mindent megtettünk, és diákjaink is keményen dolgoztak, hogy sikerüljön. Felismertük, hogy ebben az iparágban, nemcsak a színvonalas oktatáson van a hangsúly, hanem azon is, hogy diákjaink elhelyezkedésében segítsünk, támogassuk karrier céljaikat.

Ennek megfelelően építettük fel karrierváltó csomagunkat, amely a soft skillekre és az álláskeresés során szükséges ismeretekre koncentrál.

Mi az, amit megtanulhatsz velünk, mit tartalmaz a karriertámogató csomag?

Többek között kommunikációt, csapat-együttműködést, CV írást, interjú technikákat, amelyek felkészítenek erre a pályára, valamint a munkáltatói interjúkra. Ezen kívül bekerülsz egy úgynevezett. “Partneri adatbázisba”, ahol partnercégeink közvetlenül láthatják skilljeidet, önéletrajzodat, valamint tagja leszel az Alumni csoportunknak, ahol folyamatosan friss információkat, ajánlatokat osztunk majd meg veled.

Mi található a karriertámogató csomagban?

Pontosan mit tartalmaz ez a csomag? Először is bemutatjuk mit jelent a karriermenedzsment, majd kapsz egy képet arról, hogy milyen IT karrierpályák léteznek, milyen irányokba lehet elindulni. Elmondjuk, hogyan készülj a karrierváltásra, valamint „career and wellbeing” csapatunk bemutatja a különböző IT és IT-vel kapcsolatos területeket. Megtanulod, miért fontos a szakmai tudás és folyamatos tanulás mellett a tudatos karrierépítés, illetve, hogy mindezt, hogyan lehet elérni.

Ismereteket kapsz a vállalati működésről, milyen típusú cégeknek mik az előnyei, valamint egyéb elhelyezkedéssel kapcsolatos információkat is megosztunk veled. Multi vagy KKV cégnél helyezkedj el? Mit jelent az open office és a törzsidő? Milyen bérigényt érdemes mondani az állásinterjún? Mire kell odafigyelni egy online interjún? Ezekre mind választ kaphatsz tőlünk!

És persze a soft skillek, kompetenciák fejlesztéséről sem feledkezünk meg! Ma már minden szakmában fontos a jó prezentációs készség. Nem elég jó szakembernek lenni, elengedhetetlen, hogy beszélni is tudj róla! Itt azon dolgozunk majd, hogy a képzés végére a projektmunkát magabiztosan mutasd be és jó benyomást kelts a jövőbeni munkáltatóidban.

Az IT projektek világa folyamatos egyeztetés a kollégákkal és a belsős és külsős megrendelőkkel, tehát lényeges, hogy elsajátítsd az asszertív kommunikáció alapjait. Megtanítjuk hogyan kommunikálj eredményesen, másokat is tiszteletben tartva, egyúttal saját érdekeidet képviselve.

Igazából nincs túl sok valóság alapja annak, hogy az IT szakemberek magányos farkasok. Az IT projektek csapatmunkában valósulnak meg! A képzés végén Te is csapatban hozod majd a vizsgamunkádat, ezért megtanítunk arra, hogy mi kell a sikeres együttműködéshez.

Az élet stressz és konfliktusok folyamatos sorozata. A fejlesztőket a kiégés fokozottan veszélyezteti, ezért fontos, hogy a segítségünkkel elsajátíts néhány stressz és konfliktuskezelési technikát.

A projektmunka utolsó szakasza

A képzés és projektmunka utolsó szakaszában tartunk egy közös CV workshopot. Közösen elkészítjük az egységes, profi design-nal rendelkező, megfelelő formátumban megírt kompakt önéletrajzodat, ami bekerül a partneri adatbázisunkba. A CV workshopot követően tartunk egy intenzív Self branding & álláskereső workshopot, ahol átbeszéljük az igényeidet, lehetőségeidet. Mérlegeljük, hova, miért érdemes pályázni, mire kell egyénileg odafigyelni, mi az, amit érdemes kihangsúlyozni. Átnézzük az éppen aktív cégek listáját és az álláslehetőségeket. Mindezeken felül átbeszéljük, mire érdemes odafigyelni a pályázásnál a CV elküldésétől egészen az interjúig.

A felvételi folyamat egyik legfontosabb része az állásinterjú, ezért erre is felkészítünk! A tanfolyam végén részt vehetsz egy próbainterjún, amelyről azonnal kapsz visszajelzést, valamint ekkor beszéljük át az általad elkészített önéletrajzot is.

A karriertámogató csomag igénybevétele természetesen nem kötelező! Ha nem szeretnéd igényelni, akkor az alapképzés szerinti tandíjat kell majd fizetned. Amennyiben a csomaggal kiegészített képzési formát választod, és ennek ellenére nem sikerül az elhelyezkedés a képzés végétől számított 6 hónapon belül, akkor a tandíj 40%-át visszatérítjük!

---

by thecoffeebreak

A legnépszerűbb online naptárak 

A világ egyre gyorsabb ütemben fejlődik: napról napra jelennek meg a piacon új telefonok, számítógépek, laptopok és táblagépek, amelyeken egyre csak szaporodnak az innovatív alkalmazások. Az egyik ilyen például a Naptár-funkció, amelynek segítségével könnyedén és hatékonyan rendszerezhetjük teendőinket, szervezhetünk találkozót, vagy menedzselhetjük a mindennapjainkat. Az alapvető alkalmazásokon túl – mint például a Google Calendar – rengeteg más applikáció is a rendelkezésünkre áll ugyanerre a célra, bemutatunk néhány online naptárat.

Korlátozott hozzáférés, végül elsöprő népszerűség: Az első naptár-programok története

Az online naptárak megjelenése egészen az 1960-as évekre nyúlik vissza. Meglepő lehet, de a digitális naptárak ebben az időszakban még csak egyedül a nagyvállalatok és a kormányzati szervezetek számára voltak hozzáférhetők. Csak 20 évvel később, az első számítógépek megjelenésével váltak mindenki számára elérhetővé. A megvásárolt gépeken lévő naptár alkalmazások segítségével már az egyszerű felhasználók is könnyedén tudták vezetni a teendőiket.

Az online naptárak térnyerésének következő mérföldköve az 1990-es évek voltak – azaz az internet megjelenésének időszaka. Ugyan ma már az online naptárak jelenléte teljesen természetes, viszont az akkori ember számára – akinek még a világháló is új volt - teljes mértékben elképzelhetetlen volt az is, hogy egyáltalán a teendőit bárhol tudja rendszerezni a világon, ahol van internetkapcsolat. Ebben az időszakban jelentek meg az első internetes naptárak, például a Microsoft Outlook Web Access (OWA) vagy a Yahoo Calendar. Utóbbi különösen nagy népszerűségnek örvendett:

• a stabilitás,
• az egyszerű használat,
• a más Yahoo szolgáltatásokkal való integráció,
• és nem utolsó sorban az ingyenes hozzáférés miatt.

Az online naptárak népszerűsége az idő előrehaladtával sem csökkent, sőt! Néhány évvel később, 2006-ban jelent meg a Google Calendar, amely nemcsak a Yahoo Calendar-éhoz hasonló funkciókkal rendelkezett, hanem a különféle események megosztását is lehetővé tette más felhasználókkal.

Az online naptárak térhódításának következő állomása az okostelefonok megjelenése volt. Ebben az időszakban a felhasználók egyre többször használták már ezeket az alkalmazásokat mobil eszközeiken – ráadásul még a mobil is szinte felesleges volt, hiszen az eseményeiket és találkozóikat szinte bármelyik eszközön áttekinthették.

A növekvő népszerűséget látva a cégek is egyre inkább érdekeltek voltak abban, hogy ezen a téren is fejlesszék telefonjaikat és táblagépeiket. Nem meglepő, hogy az elkövetkező években az online naptárak egyre több és jobb funkciókkal bővültek - például:

• automatikus emlékeztetőkkel,
• helyszíni adatokkal,
• esemény megosztással,
• más alkalmazásokkal való integrálhatósággal.
  

Utóbbi segítségével hangolhatjuk össze az e-mail- és a feladatkezelő szoftvereket is az online naptárunkkal.

A legnépszerűbb online naptárak

Google naptár: Nem véletlen, hogy a Google Naptár a mai napig a legnépszerűbb online naptárak közé tartozik. Hírnevét elsősorban a könnyű szinkronizációnak, az események gyors megoszthatóságának, illetve Meet videokonferencia alkalmazással való integrálhatóságának köszönheti.

Microsoft Outlook Naptár: Hasonlóan a Google naptárhoz, a Microsoft Outlook Naptár is szorosan kapcsolódik az e-mail klienssel, így az elektronikus leveleket és a naptári eseményeket egyszerre tudjuk kezelni. Az alkalmazás emellett csoportos munka és találkozók szervezésére is alkalmas.

Apple Naptár: Az Apple Naptár kifejezetten az Apple-felhasználóknak lehet hasznos, hiszen az Apple Naptár segítségével a komplett Apple-ökoszisztémával - például az iCloud, iPhone, iPad és Mac eszközökkel - is állandó kapcsolatot tarthatunk.

Calendly: A Calencly kiválóan alkalmas találkozók és meetingek gyors és egyszerű szervezésére. Ráadásul az applikáció más népszerű naptár-alkalmazásokkal, illetve video-konferencia szoftverekkel is összekapcsolható.

Milyen előnyei vannak az online naptárak használatának?

Noha a válasz már a fenti sorokból is kiderülhetett, az alábbiakban összegezzük, miért is éri meg online naptárt használni.

• Hozzáférhetőség: Az online naptárakhoz bárhol, bármikor hozzáférhetünk a teendőinkhez. Ez különösen hasznos, ha több eszközt használunk egyszerre.
• Szinkronizáció különböző eszközökkel: Az online naptárak automatikusan szinkronizálódnak más eszközökkel. Ha például az okostelefonunkon módosítunk egy eseményt, az az asztali számítógépen és a tableten is frissülni fog.
• Emlékeztetők: Az online naptár alkalmazások rendszeresen küldenek emlékeztetőket és értesítéseket a fontos eseményekről. Ez sokat segíthet, ha folyton rohanásban vagyunk.
• Megosztási lehetőségek: Az online naptárak tartalmát könnyen megoszthatjuk például családtagjainkkal, barátainkkal vagy munkatársainkkal.
• Automatizált feladatkezelés: Sok online naptár kezeli automatikusan a feladatokat.

Az online naptárak tehát rengeteg funkcióval bővültek az elmúlt évek során. Van, ami a felhasználók oldaláról nézve kifejezetten hasznos, míg fejlesztői szemmel rendkívül érdekfeszítő. Ha ez az utóbbi is érdekes lehet, akkor célszerű elvégezni egy programozói/fejlesztői kurzust, ahol elsajátíthatjuk többek közt az ilyen alkalmazások fejlesztésének alapjait is.

---

by thecoffeebreak

Mit jelent az adatgazdálkodás?

Az adatok iránti növekvő igény és az azoknak tulajdonított fontosság szinte valamennyi iparágban elvitathatatlan tény. Az adatgazdálkodás azonban többet jelent pusztán technikai kérdésnél; stratégiai szempontból is kulcsfontosságú a vállalatok sikeréhez. Ebben az információdús korszakban a vállalatoknak nem csupán fel kell ismerni az adatokban rejlő lehetőségeket, hanem olyan rendszereket és folyamatokat is ki kell alakítaniuk, amelyek biztosítják az adatok hatékony és biztonságos kezelését. Egy-egy ilyen folyamat kialakítása során, számos kihívással is szembesülnek a vállalatok, mint például a vállalati elfogadás, az adatkezelés minősége, a szabványosítás nehézségei, az érdekelt felek összehangolása és a feladatkörök kiosztása. A kihívások megoldása nélkül az adatgazdálkodás előnyei aligha valósulhatnak meg. Ezért rendkívül fontos megérteni az adatgazdálkodás kulcsszerepét és annak előnyeit mind a vállalatok, mind a fejlesztők szemszögéből.

Mi is az adatgazdálkodás?

Az adatgazdálkodás azt foglalja magába, hogy hogyan használjuk fel okosan az adatokat. Ez tartalmazza az információk gyűjtését, tárolását, rendezését és védelmét, hogy könnyen hozzáférhessünk és értelmezhessünk mindent, amire szükségünk van. Ez segít a vezetőknek, döntéshozóknak jobban megérteni, hogyan működik a vállalat. Ha megfelelően gyűjtjük és rendszerezzük az adatokat, könnyebb, gyorsabb és megalapozottabb lehet a döntéshozatal. Az adatok gyűjtése, feldolgozása és tárolása közben természetesen figyelni kell a pontosságra, a felhasználhatóságra vagy éppen a megőrzésére. Bár az előnyök jelentősek, az adatgazdálkodás megvalósítása nem mindig könnyű. A kihívások közé tartozik a vállalati szintű elfogadás, a rossz adatkezelés, a szabványosítás nehézségei, az érdekelt felek összehangolása és a feladatkörök kiosztása. 

Milyen típusú adatokat gyűjtenek a vállalatok?

A vállalatok által gyűjtött adatok típusai széles skálán mozognak, attól függően, hogy az adott vállalkozás milyen területen működik és milyen adatokra van szüksége az üzleti és döntéshozatali folyamataihoz.

Az ügyféladatok tartalmazzák a vásárlók személyes információit, mint a név, cím és elérhetőségek. A tranzakciós adatok a vásárlások, számlázás és fizetések információit ölelik fel, míg a Marketing és értékesítési adatok a kampányok hatékonyságát és ügyfélinterakciókat követik. A munkavállalói adatok a dolgozók nevét, pozícióját és teljesítményét rögzítik. Az operációs adatok a raktárkészletet és termelést, míg a finanszírozási adatok pénzügyi tranzakciókat és költségvetési információt is felölelnek. A webes és digitális „nyomok” követik az online tevékenységeket, valamint a közösségi média jelenlétét és interakciókat. 

Miért fontos és milyen előnyei származnak abból egy vállalatnak, ha jól gazdálkodik az adatokkal?

Ha az adatok tisztán naplózott, kiértékelt, dokumentált, kezelt, védett és megbízható formában állnak rendelkezésre, akkor ennek eredményeként minden döntéshozó ugyanabból az adatkészletből dolgozik, biztosítva a megalapozott döntéshozatalt. 

A jobb adatminőség garantálja, hogy az összes rendelkezésre álló adat biztonságosan használható, teljes és konzisztens. Mindez alacsonyabb költségekhez és nagyobb nyereséghez vezet. Ugyanis az elavult információkon alapuló döntések kiküszöbölése hatékonyabb működést, egyszerűbb auditálást és kevesebb felesleges munkavégzést eredményez.

Adatgazdálkodás fejlesztői szemmel

A fejlesztők számára az adatgazdálkodás kulcsszerepet játszik az alkalmazások tervezésében és kialakításában. A megfelelő adatgazdálkodási stratégia segít abban, hogy a fejlesztők és a döntéshozók megbízható és pontos adatokhoz férjenek hozzá. Egyben optimalizálhassák az alkalmazás teljesítményét, és könnyebben fejleszthessék az adatokra épülő funkciókat.

Az adatgazdálkodás területén a fejlesztők számára számos specifikus kihívás merül fel, amelyekre már a tervezési fázisban is figyelemmel kell lenniük:

• Adatmodell tervezése: a megfelelő adatmodell kialakítása kulcsfontosságú az adatok hatékony kezeléséhez. A fejlesztőknek gondoskodniuk kell arról, hogy az adatmodell tükrözze a valós világot, és lehetővé tegye az adatok hatékony tárolását és lekérdezését.
• Adatbázis tervezése és optimalizálása: az adatbázisokat úgy kell tervezni, hogy megfeleljenek a szervezet igényeinek, miközben optimalizálják a lekérdezéseket és a teljesítményt. Az indexek, partíciók és más optimalizációs technikák alkalmazása segíthet a gyorsabb adatelérésben.
• Adatbiztonság: az adatok biztonságának biztosítása érdekében a fejlesztőknek megfelelő hozzáférési szabályokat és jogosultságokat kell bevezetniük. Az érzékeny adatokat megfelelő titkosítással és védelmi intézkedésekkel kell ellátni. 
• Adatintegráció más rendszerekkel: az alkalmazásoknak gyakran más rendszerekkel is kompatibilisnek kell lennie. Ezért a programozóknak olyan megoldásokat kell kialakítaniuk, amelyek lehetővé teszik az egyszerű adatátadást, például API-k, szabványok (például JSON, XML) vagy más adatátviteli formátumok révén.
• Riportálás és elemzés: az áttekinthető riportok és elemzések elengedhetetlenek az üzleti döntéshozatal szempontjából. A fejlesztőknek be kell építeniük olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a könnyű riportkészítést és az analitikai eszközökkel való integrációt.
• Adatmentés és -visszaállítás: gondoskodni kell arról, hogy az alkalmazásoknak legyenek mechanizmusai az adatok rendszeres mentésére, és hogy a visszaállítás folyamata hatékony és megbízható legyen.
• Teljesítményfigyelés és skálázhatóság: a nagy adatmennyiségek és a növekvő felhasználói igények miatt figyelemmel kell lenni az alkalmazás teljesítményére és bővíthetőségére. Az adatgazdálkodási rendszert úgy kell kialakítani, hogy könnyen skálázható legyen a növekvő adatmennyiség kezelése érdekében. Az adatigények idővel változhatnak, ezért az adatgazdálkodási stratégiának alkalmazkodnia kell az új követelményekhez és adattípusokhoz. 

Ezek a kihívások azt mutatják, hogy az adatgazdálkodásnak nemcsak az adatok rögzítését és tárolását kell felölelnie, hanem a teljes életciklusát, beleértve az integrációt, biztonságot, riportálást és az alkalmazások skálázhatóságát is. A fejlesztőknek tehát fontos szerepük van abban, hogy az adatgazdálkodási folyamatok a lehető leghatékonyabban működjenek a vállalat egészére nézve.

---

by thecoffeebreak

Mentális kihívások programozó munkakörben

Mint minden szakmának a programozásnak és a szoftverfejlesztésnek is megvannak a maga kihívásai. Korábban már beszéltünk a programozó szakmához elengedhetetlen soft skillek meglétéről és fejlesztéséről. Most ejtsünk pár szót arról, hogy mentálisan milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy programozónak és miért is fontos a pszichés egészség megőrzése ebben a szakmában (is)!

Türelem, koncentráció és kitartás: örökös mentális kihívások

Köztudott, hogy ezen a területen kiemelten fókuszáltnak és kitartónak kell lenni, hiszen gyakran előfordul, hogy sokat kell dolgozni egy-egy bonyolult programon, applikáción mégis hiba „csúszik” a rendszerbe. Azaz a hibakeresést követően elképzelhető, hogy ha nem is mindent, de a munka nagy részét elölről kell kezdeni, akár új alapokra helyezve, vagy más fejlesztői környezetben. Szóval jókora, türelem és kitartás kell ahhoz, hogy ne billenjünk ki a mentális állapotunkból szélsőségesen!

Stressz, szorongás, teljesítménykényszer, mint mentális kihívások

Természetesen minden munkahelyet és szakmát érint a határidő kérdése és – valljuk be – a Damoklész kardjaként felettünk lebegő hol szimbolikus hol valós képe. A programozók különösen gyakran dolgoznak szoros határidőkkel, főleg, ha hibajavításról, hibakeresésről beszélünk. Az ügyfelektől jövő visszajelzés sokszor azonnali megoldást igényel, főleg, ha már élesben működik az elkészített fejlesztés vagy applikáció. Ezért ennek a szakmának tagadhatatlanul vannak olyan részei, szegmensei, amikor azonnal kell reagálnunk, akár alkalmazottként, akár vállalkozóként dolgozunk. Sokszor lehet stresszes egy-egy ilyen gyors reagálást igénylő feladat, amely sajnos könnyen átcsaphat szorongásba. Azaz a tudatalattink már „várja”, próbál felkészülni a hirtelen érkező feladatra.

Az erős teljesítmény és megfelelési kényszer sem tesz jót a pszichénknek. Ez lehet alkati kérdés, de az évek során kialakult attitűd is. Ilyenkor hirtelen feladatmegoldás esetén, szoros határidők mentén nehéz dolgozni, megfelelni az elvárásoknak. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ilyen habitusból, attitűdökből kialakuló szorongást és stresszt le tudjuk küzdeni!

Programozóként a nem szabályozott mechanizmusok, képlékeny, rugalmasan értelmezett munkamódszerek is lehetnek stresszt okozó faktorok egy munkahelyen, vagy akár egy projekt során, negatívumként hathat ránk a nyomasztó munkahelyi légkör. De vannak olyan személyiségtípusok, akiknek a túl szabad, kontrollálatlan home office sem tesz jót és egyértelműen szükségük van egy szabályozottabb környezetre.

Az IT-világában gyakran előfordul, hogy maga az ügyfélkommunikáció a stressz forrása. Aki introvertált típus, az nem szívesen beszél, nehezen vetkőzi le a gátlásait, jóval nehezebben kommunikál. Még sokszor azoknak is nehéz az ügyfelekkel „szót érteni” akik már rutinosak ebben a szakmában. Az ügyfélkommunikáció különösen nehéz a szoftverfejlesztői szakmában, hiszen itt gyakran szó szerint emberi nyelvre kell lefordítani a mondanivalónkat. Akik még kezdők, junior fejlesztők – de gyakran a szeniorok is – sokszor beleütközhetnek ebbe a problémába, amely persze kellő tapasztalattal és a kommunikációs kompetenciák fejlesztésével orvosolható. 

Szociális kompetenciák és mentális egészség

Csapat, vagy egyéni munka? Szabad, önálló, vagy kötött on-site munka? Sok minden múlik a szociális kompetenciánkon is. Aki alapvetően csapatjátékos, annak sokkal könnyebb a csoport érdekében gondolkodnia, ötletelnie, mint azoknak, akik inkább egyéni céljaik elérésében érdekeltek. Természetesen mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya. Akinél dominánsabb az egyéni cél, az nehezebben alkalmazkodik, kevésbé rugalmas, ugyanakkor sokszor hatékonyabban tud megoldásokat keresni, mert nem nézi mások prioritását, érdekeit. A csapatjátékosok ezzel szemben sokszor előnyben részesítik a közösség érdekeit a sajátjukkal szemben. Mindkettő okozhat stresszt, hiszen az elvárások és az egyén saját törekvései komolyabb belső konfliktust idézhetnek elő. Sokat segíthet ebben az esetben a célok meghatározása, mind egyéni, mind pedig közösségi szinten, így ezeket szem előtt tartva lehet valóban hatékonyan előre haladni az IT projektek során.

Hogyan válaszoljunk a mentális kihívásokra programozóként?

Az IT szakmában dolgozók nagy része komoly előítéletekkel néz szembe, gondoljunk csak a tipikus, kissé pejoratív „geek” kifejezésre, vagy az informatikusokat övező egyfajta sajátos percepcióra, ami az utóbbi évek során kialakult. Bármilyen előítélet övezi is ezt a szakmát, a mentális kihívásokkal való megküzdés stratégiája nagyjából hasonló, mint más szakmák esetében. Íme néhány tipp ahhoz, hogy leküzdjük az előbbiekben említett mentális kihívásokat!

Mindannyian tudjuk, hogy a relaxáció és a különféle légzéstechnikák hatékonyan oldják a stresszt. Főleg, ha nem járunk közösségbe (amelynek szintén van stresszoldó hatása), vagy gyakran otthonról dolgozunk, iktassunk be bizonyos időközönként pár percnyi pihenést, amikor stresszoldó gyakorlatokat végzünk. Ezek lehetnek akár sima nyújtógyakorlatok is, de aki szeretne valóban hatékonyan stressz-mentesíteni, a futás, a jóga szintén jó megoldás.

Ez a szakma sem nehezebb, vagy bonyolultabb, mint más manapság trendi karrierutak, nagy előnye, hogy állandó fejlődést és számtalan kihívást tartogat. Aki már egy ideje fontolgatja, annak azt tanácsoljuk, vágjon bele és jelentkezzen programozó képzéseink valamelyikére, mert egy izgalmas karrier várja!

---

by thecoffeebreak

Miért éri meg kitanulni a mobil app fejlesztői szakmát?

Néhány évtizeddel ezelőtt szinte csak telefonálásra vagy sms küldésre használtuk a mobiltelefonunkat, ma már azonban a lehetőségek száma ezen a területen is szinte végtelen. Megszámlálhatatlan alkalmazást tölthetünk le a telefonunkra. Nem számít, hogy a pulzusunkat szeretnénk monitorozni sportolás közben, chatelni valakivel, vagy épp vezetni a napi teendőinket, az online áruházakban mindenre találhatunk egy praktikus applikációt. A rengeteg alkalmazás megjelenése miatt egyre nagyobb szükség van mobil app fejlesztőkre is. De milyen előnyökkel is jár ez a szakma, és vajon milyen egy sikeres mobil app fejlesztő?

Milyen előnyökkel jár a mobil app fejlesztő szakma?

A mobilalkalmazások sok szempontból könnyíthetik meg az életünket, ennél fogva egy mobil app fejlesztő munkája kulcsfontosságú – és nagyon is sokoldalú. Elég csak néhány gondolatot megemlítenünk:

Az innovációról és a kreativitásról: Talán meglepően hangozhat, pedig a mobil app fejlesztői munka is tele van olyan kihívásokkal és problémákkal, amelyeket csak kreatív hozzáállással lehet megoldani. Persze így is gyakran adódnak nehéz helyzetek, de ezek a szituációk csak a szakemberek kreatív kibontakozását és fejlődését segíti elő.

A globális hatásról: A fejlesztők által összerakott mobil applikációk a világ bármely pontjáról letölthetőek, játszhatóak és használhatóak lesznek.

A nagy szakmai előnyről: Mivel egyre több mobilos alkalmazás jelenik meg a piacon, ezért a fejlesztők rendkívül keresett szakembernek számítanak. Ráadásul a szakmából adódó technológiai háttértudást, a trendek ismeretét, valamint a frissen szerzett gyakorlati tapasztalatunkat olyan iparágakban is tudjuk kamatoztatni, mint:

• az egészségügy,
• a kiskereskedelem,
• az oktatás,
• vagy épp a szórakoztatóipar.

A folyamatos tanulás és fejlődésről: A mobiltechnológia gyors fejlődése miatt a szakemberek rengeteg új kihívással találkozhatnak a munkájuk során. Épp ezért a mobil appok fejlesztőinek muszáj folyamatosan tanulni, fejlődni, és alkalmazkodni az új trendekhez - ez teszi ugyanis lehetővé számukra, hogy naprakészek legyenek a szakmájukban, és minden eshetőségre felkészülhessenek.

Vagy épp az önállóságról és rugalmasságról: A mobil app fejlesztők sokszor dolgoznak szabadúszóként. A saját vállalkozás lehetőséget teremt az önálló munkavégzésre, valamint a munkaidő rugalmasabb beosztására is.

Milyen egy sikeres mobil app fejlesztő?

Mobil app fejlesztőnek menni rendkívül csábító lehetőség, ugyanakkor nem titok, hogy anyagilag is vonzó lehet azoknak, akik egy kicsit is érdeklődnek a szakma iránt. Azonban, mint minden munka, sajnos ez sem való mindenkinek. Csakis az tudja idővel megállni a helyét a piacon, aki:

Kitartó és sokat tanul: A mobil app fejlesztőknek ugyanis rengeteg programozási nyelvet és keretrendszert - például Swiftet vagy Objective-C-t az iOS alkalmazásokhoz, és Java-t vagy Kotlin-t az Android alkalmazásokhoz - kell ismerniük ahhoz, hogy jól végezhessék a munkájukat. Aggodalomra azonban semmi ok: Az interneten – többek közt weboldalunkon is - rengeteg hasznos képzés található, amelyekkel villámgyorsan elsajátíthatóak az alapok.

Jó csapatjátékos: A mobil app fejlesztőknek kiváló kommunikációs készségre is szükségük van. Előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy alkalmazáson akár többen is dolgoznak egyszerre. Ilyen esetekben előnyös, ha a csapat tagjai közt jó a „kémia”, és mindenről időben tájékoztatják egymást. A szabadúszó fejlesztőknek ráadásul a saját ügyfeleikkel is tartaniuk kell a kapcsolatot, így sokszor kell bonyolultabb problémákat úgy megfogalmazniuk, hogy azokat könnyű legyen megérteni.

Rendelkezik portfólióval: A sikeres mobil app fejlesztőknek fontos rendelkezniük egy részletes portfólióval, amely bemutatja azokat az alkalmazásokat, amelyeket ők készítettek korábban, vagy amelyeken addig dolgoztak. Ez a munkáltatónak vagy az ügyfélnek is nyújthat némi ízelítőt, referenciát a szakember korábbi munkáiból, így segíthet döntést hozni.

Folyamatosan építi a kapcsolatait: Ahhoz, hogy előre haladjunk, szükségünk van szakmai kapcsolatokra - ezeket leginkább konferenciákon, meetup-okon, vagy az online közösségekben, fórumokon tudjuk gyarapítani.

Összességében tehát a fejlesztői szakma nemcsak egy munka, hanem egy lehetőség, hogy alkalmazkodjunk a modern technológiákhoz, és magabiztosan csatlakozzunk be az informatikai piacra. Ha jól végezzük a munkánkat, elsőként tapasztalhatjuk meg – sőt, akár részesei is lehetünk – a jövő forradalmi technológiáinak. Idáig azonban hosszú és rögös út vezet, de egy dolog biztos: nem fogjuk megbánni, ha emellett a pálya mellett döntünk.

---

by thecoffeebreak

Az agilis módszertan és a szoftverfejlesztés

Sokan nem tudják, hogy az agilis módszertan a szoftverfejlesztésből ered. A programozás kezdeti időszakában (ez nagyjából az 1940-1970-es évekre tehető) a szoftverfejlesztési projektek elég kezdetleges munkamenettel rendelkeztek. A programozók gyakorlati tapasztalatok alapján önmaguktól kezdtek el különféle elvek alapján dolgozni, hiszen valójában nem voltak előre megírt szabályok. Aztán persze ez idővel kiforrott szabályrendszerré, módszertanná vált. Az agilis szó a mindennapi köznyelvben is használatos, jelentése tettre kész, gyors észjárású. Az alábbi cikkben az agilitás, mint fogalom, módszertan történetéről, az IT szektorban való megjelenéséről, aztán később más szegmensekbe történő átterjedéséről ejtünk szót. 

Honnan ered az agilis szoftverfejlesztés?

Ahogy azt a bevezetőben is említettük, a programozás kezdeti korszakának az 1970-es évekig terjedő időszakot tekintjük. Ekkoriban a programozók még nem követtek módszertanokat, a munkameneteknek nem volt meghatározott rendje. A korábban mérnökként és matematikusként tevékenykedő szakemberek intuitíven és korábbi tapasztalataik alapján dolgoztak különféle elveket követve. Az 1970-es évek fordulópontot jelentett, ekkoriban kezdték ugyanis egyetemi szinten oktatni a programozást. Ez pedig megkövetelte a rendszerszintű gondolkodást és az egységes módszertanok létrehozását. Ennek lényege, hogy a fejlesztés egy lineáris folyamat, amit szakaszokra bontanak. A programozó elvégez egy szakaszt, azt befejezi, jóváhagyják és csak ezután léphet át a következő szakaszra. Egy viszonylag merev struktúra a Vízesés modell, amit könnyű megérteni és követni. Ennek köszönhető, hogy jó 30 évig meghatározó szerepet töltött be a programozók életében. Az 1990-es években nyilvánvalóvá vált, hogy az addig sokak által követett és istenített Vízesés modell már nem elég, más megoldásra van szükség. 1994-ben hozták létre a Dynamic Systems Development Method-ot (DSDM), majd 1995-ben lépett a képbe a Scrum, ami a Vízesés modellre épít, viszont a rövid ciklusú fejlesztéseket preferálja. 1996-ben jelent meg a Crystal Clear és az Extreme Programming, 1997-ben pedig az adaptív szoftverfejlesztés és a funkcióvezérelt fejlesztés. 

Mi is ez a módszertan, működés?

Az agilis szoftverfejlesztés még ma is az egyik legelterjedtebb és a legeffektívebbnek ítélt programozási módszertan a mai világban. Az agilis módszertan olyan gyakorlatot, munkaszervezést jelent, amely során a szoftverfejlesztés vagy egyéb projekt az agilis értékek mentén iterációkban (jelentése: fokozatos közelítés, pontosítás, valamilyen eljárás egyre pontosabb értéket adó többszöri ismételgetéséve/ Forrás: https://lexiq.hu ) zajlik. Az egyes iterációk során mind a fejlesztés, mind a tesztelés megvalósul, ezek a tevékenységek tehát párhuzamosak. Folyamatos a kapcsolat a termék felhasználóival, ezért sokkal gyorsabban keletkezik visszacsatolás, valamint fény derül az ügyfelek változó igényeire is.  Az egyes iterációk végén a fejlesztés alatt álló termék egy működő darabja, egy működő funkcionalitás készül el.  Az agilis módszertan nem egyenlő az agilis gondolkodásmóddal: az agilis gondolkodás szülte az agilis módszertanok kialakulását, amelyekben módszertanonként eltérőek lehetnek az eszközök, módszerek, feladatok. Az agilis eredete nem pusztán történeti érdekesség, hanem magában foglalja a választ is arra a kérdésre: mikor lehet érdemes agilis megközelítést választani? Akkor, ha a tervezés és a kivitelezés nem választható el egymástól élesen. Más megfogalmazásban: ha komoly esély van arra, hogy a kivitelezés során változások állnak elő, az agilis megközelítés hasznos lehet.

Mi az az agilis szoftverfejlesztés?

A módszertan lényege, hogy a fejlesztés folyamatát egységekre bontják, ezek a fejlesztési ciklusok, melyek során egy-egy, az előzőnél fejlettebb termékverzió készül el. Így épül fel a szoftver és bővül folyamatosan a beépített funkciók köre. Az agilis szoftverfejlesztés egy keretet ad, amin belül több programozási módszertan, gyakorlat is létezik. 

A programozás céljától, a munkafolyamattól és a csapattól is függ, hogy milyen szituációban melyik módszertant érdemes követni. Az agilis módszertan esetében lépésenként halad előre a programozó a szoftver felépítése során, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a klasszikus modellekkel ellentétben, mint amilyen a Waterfall (vízesés) modell is, készül egy alap, de működőképes, tesztelhető verzió, amit aztán finomítanak, alakítanak.

---

by thecoffeebreak