Miért van szüksége egy programozónak prezentációs készségre?
A programozás és a prezentációs készségek kombinálása egyre fontosabbá válik, különösen most, hogy már nem csak a multicégeknél bevett módszertan az agilis megközelítés, de a kisebb vállalkozásoknál, ügynökségeknél is terjed a projekt alapú munkavégzés. Sprintek, mérföldkövek, napi státusz vagy épp egy szoftverdemó. Számos olyan helyzet adódik a programozók életében is, amikor akár napi szinten kell prezentálniuk feladataikat és alátámasztani eredményességüket. A szakmai sikerekhez a fejlesztők esetében sem elég a szakmai tudás. A hatékony csapatmunkához elengedhetetlen a munkatársakkal és az ügyfelekkel történő megfelelő kommunikáció. Szerencsére a kommunikációs és prezentációs készségek fejlesztését már több programozó tanfolyamot kínáló intézmény is felismerte és integrálta a képzésébe.
Milyen esetekben kell egy programozónak prezentálni?
Az IT területen dolgozóknak sokkal gyakrabban kell prezentálni, mint azt elsőre gondolnánk. Sokszor a kevésbé látványos háttérmunkát vagy a folyamatokat és az adatbázisok tervezését kell megfelelően bemutatni ahhoz, hogy egy ötletből projekt és konkrét feladat válhasson. Máskor pedig már a megvalósult projekteket kell demózni. A hatékonyabb kommunikációval az ötletek és eredmények meggyőzőbb bemutatásával elősegíthetjük szakmai előmenetelünket is, akár senior programozóként vagy projektmenedzserként.
Projektek bemutatása
A programozóknak gyakran kell prezentálniuk a saját maguk vagy a csapatuk által készített projekteket. Ez nem csupán a kész szoftver demonstrációját jelenti, hanem az eredmények, funkciók vagy fejlesztések bemutatását a vezetőségnek, az ügyfeleknek vagy a kollégáknak. Ha nem tudjuk jól megfogni a projekt célját, bemutatni a megoldást és megmutatni mi volt a saját vagy a csapatunk hozzáadott értéke a feladatban, akkor akár a következő projektünket el is bukhatjuk miatta. Hatékony bemutatás nélkül az elkészült munka értéke sajnos nem jut el a megfelelő közönséghez.
Kommunikáció a társosztályokkal
Az ötletek és fejlesztések prezentálása, a javaslatok érthető megosztása, valamint az együttműködési lehetőségek világos bemutatása mind hozzájárulnak az eredményes és zökkenőmentes csapatmunkához. Fontos, hogy a projektben résztvevők mind ugyanazt értsék az aktuális státusz alatt, akár a termékfejlesztésen, akár az értékesítésen vagy a marketing területén dolgoznak. Persze a projekt koordinátor feladata, hogy mindezt menedzselje, de nagyban megkönnyíthetjük a fejlesztői oldalról is a megértést, ha nem csak igen-nem-es válaszokkal reagálunk a kérdésekre. Sokszor probléma, hogy mindenki fejében létezik egy verzió arról, kinek mi lenne a feladata, és csak későn derül ki, hogy bizonyos kérdésekre senki nem gondolt. A konstruktív, proaktív kommunikációval megelőzhetőek a félreértések. Az is fontos készség, bár ez inkább hozzáállás kérdése, hogy mennyire akarjuk megérteni programozóként az üzleti oldal folyamatait és működését. Nem elég programozás-technikai oldalról megközelíteni a problémát, fontos, hogy a végső felhasználók fejével is tudjunk gondolkodni.
Ügyfélmegbeszélések
Az ügyfélmegbeszélések során a programozóknak képesnek kell lenniük hatékonyan bemutatni hol tart a projekt. Mivel ilyenkor többnyire nem szakmai közönségnek prezentálunk, ezért nagyon fontos az érthető, nem túl részletekbe menő státuszolás. Ha problémába ütköztünk, mutassuk be a megoldási javaslataink előnyeit, hátrányait. Fontos tényező lehet a döntéshozók szemében az idő és költség kérdése ezekben a kérdésekben, valamint a javasolt megoldás és az eredeti kérés közti sarkalatos különbségek. Ha ezeket érthetően tudjuk átadni számukra, nyert ügyünk van. Ne feledkezzünk el a dizájn erejéről sem. Bár a lényegre törő és érthető információátadás és a storytelling sokkal inkább fémjelzik manapság a prezentációs készségeket, mintsem a látványos megjelenítés, az vitathatatlan tény, hogy a vizuális elemek nagyban segítik a megértést, különösen a nem szakmai közönség esetében.
Projektötletek értékesítése
Amikor egy programozó saját ötlettel áll elő vagy új projektet javasol, a prezentációs készségek kulcsfontosságúak az ötlet értékének és megvalósításának meggyőző bemutatásában. Ha a döntéshozó nem lát értéket a projektben üzleti oldalról, nem valószínű, hogy egyhamar sor kerülhet a fejlesztésre. Itt is fontos lehet a kommunikáció a társosztályokkal. Ha megértik mi a projekt célja, milyen előnyöket jelenthet a cég számára, sokkal jobban fogják érteni, hogy milyen adatokkal segíthetnek bennünket a prezentáció során. Például mennyi időt töltöttek a pénzügyes munkatársak az Excel táblázatok töltögetésével? A bemutatott automatizáció révén, ez az idő 50%-kal csökkenthető.
Modell bemutatása, best practice
Gyakori eset, hogy szakmai közönség számára kell egy workshopon vagy konferencián bemutatni a projektünket és megoldásainkat. A célcsoporttól függ, hogy mennyire érdemes belemenni a technikai részletekbe. Ha programozóknak mutatjuk be, őket jobban fogja érdekelni a konkrét struktúra, a modell felépítése és a kódolás. Míg, ha mindezt az üzleti oldal képviselőinek kell bemutatnunk, akkor őket a probléma kör, a célok meghatározása, azok elérése, valamint a felmerülő problémák kezelése fogja inkább érdekelni. Ezeket szem előtt tartva, növelhetjük az átláthatóságot és a jobb megértést a csapatok vagy a közönség részéről.
Soft skillek élesben
A programozó tudás elsajátítása manapság önmagában már nem elegendő. Az elvárt hard skillek (nevezzük egyszerűen szakmai tudásnak, illetve a szakma elsajátításához szükséges képességeknek) mellett a munkáltatók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az úgynevezett soft skillek meglétének is, amelyek inkább a személyiségünket, karakterünket jellemzik. Pontosabban: soft skillek alatt értjük azokat az interperszonális, szociális készségeket, amelyeket a mindennapjaink során, emberi kapcsolatainkban alkalmazunk. Például amikor értő figyelemmel fordulunk a másik felé, kommunikálunk, tárgyalunk, érvelünk, prezentálunk, konfliktust kezelünk, problémákat oldunk meg, vagy csapatot vezetünk. Vannak cégek, ahol a teljesítményértékelési rendszer nemcsak a hard skilleket osztályozza, hanem a soft skilleket is. Ezek a cégek általában elég egyértelműen kommunikálják a dolgozóik felé azt is, hogy milyen személyiségjegyekkel kell rendelkezniük, de legtöbbször már a kiválasztáskor is figyelnek erre. Jó hír, hogy ezek a skillek fejleszthetők, ha kellő figyelmet fordítunk önmagunkra! Nézzünk pár soft skillt, amelyek jól jönnek a programozó szakmában!
Problémamegoldó képesség
Nem lehet elvitatni, hogy az IT világában ez az egyik legfontosabb skill. Sok területen van rá szükség, hiszen a programozó munkája gyakran a problémák megoldásáról szól, főként, ha szoftverfejlesztésről vagy tesztelésről van szó. Előfordul, hogy a hibakeresés néha több időt vesz igénybe, mint maga a kód megírása. Türelemre és analitikus gondolkodásmódra szintén szükség van, hogy ha sok buggal és hibával kell szembenézni, továbbá, hogy napi szinten patcheljük és javítsuk a szoftvert.
Kommunikációs készségek
Nyilván az IT szakma is tobzódik az előítéletekről. Igazi mítosz, hogy a programozó egy zárt szobában, a világtól elzárva kódol – ez természetesen eléggé távol áll az igazságtól. Ennek az iparágnak, mint sok más ipari szegmensnek éppúgy jellemzője a meetingeken való részvétel a csapattal, egy másik részleggel (például sales-szel, marketinggel) és néha akár egy ügyféllel is. Emiatt is kiemelten fontos, hogy egy programozó könnyedén tudjon a napi teendőiről beszámolni, vagy, ha arra kerül a sor, megvédeni az ötleteit, alátámasztani azokat szakmai érvekkel. A kommunikáció a napi szintű kooperáció egyik alappillére majdnem minden cégnél. Ha jó kapcsolatban vagyunk kollégáinkkal, valószínűleg hamarabb kapunk tőlük segítséget, ami különösen fontos lehet akkor, ha még csak kezdők vagyunk ebben a szakmában.
Önismeret, nyitottság a kritikára, visszajelzésekre
Ezt akár nevezhetjük egy általános skill-nek is, amely szinte minden iparágban, munkahelyen szükséges. Ennek persze feltétele, hogy folyamatosan fejlesszük önmagunkat, amelynek nemcsak az önreflexió a lényege, hanem a másoktól érkező észrevételek elfogadása is. Így jobban látjuk önmagunkat, erősségeinket, gyengeségeinket, fejlesztendő területeinket. Fontos, hogy a negatív kritikát is kellő nyitottsággal fogadjuk, hiszen az többnyire szintén a fejlődésünket szolgálja.
Kreativitás
Lehet, hogy sokaknak felszalad a szemöldöke a kreativitás és a programozás összekapcsolására. De bizony tény, hogy az IT szakmában is szükség van a kreatív szakemberekre, akik új ötletekkel és legfőképpen új megoldásokkal tudják segíteni a projektek beindulását, valamint teljes folyamatát. A munkaadóknak fontos, hogy az egyre erősödő konkurenciában valamilyen módon kitűnjenek. Így a kreativitás egy nagyon erős fegyvertény, mert az új ötletek komoly versenyelőnyhöz juttathatják a cégeket.
Fejlődési vágy, nyitottság a változásra
Az informatika köztudottan egy dinamikusan fejlődő iparág. Nem elég megtanulni egyetlen nyelvet és arra hagyatkozni, azaz egy egész karriert végig kódolni egy adott tudással. A programozási nyelvek is folyamatosan fejlődnek, vadonatúj framework-ök jelennek meg. Rendszeresen új eszközök állnak rendelkezésre, amelyek befolyásolhatják a hatékonyságot, az előrehaladást a mindennapi munka során. Pontosan ezek miatt érdemes folyamatosan fejleszteni magunkat online kurzusokkal, konferenciákon való részvétellel, vagy esetleg egy-egy IT-s „meetup” látogatásával. A változásra való nyitottság azt is sugallja, hogy pozitívan éljük meg az új kihívásokat. Készen áljunk a folyamatos szakmai fejlődésre.
Csapatban működés
Az IT és a programozás a szokásos hiedelmekkel ellentétben nem a magányos harcosok terepe, hanem csapatjáték. Egy fejlesztői csapat általában több embert foglal magába, akik együtt, közösen felelősek a teljes projektért. Mindenki hozzáadja a saját tudását, mivel az együttműködés és kooperáció teszi lehetővé a sikert. Tudjuk, hogy csapatmunkával sokkal erősebb és nagyobb sikereket lehet elérni, mint egyedül!
Az ember és gép közötti kommunikáció első komoly mérföldköve - a beszédszintézis
Az évezredek folyamán beszédünk rengeteget változott. Az egyik legizgalmasabb újításnak mégis a beszédszintézis mondható, amelynek segítségével a gépek képesek lehetnek az írott szöveget hanggá formálni. Az alábbi cikkben alaposan körüljárjuk, mi is az a beszédszintézis, hogyan működik, és arra a kérdésre is kitérünk, hogy az élet mely területein veszik a legnagyobb hasznát.
Mi az a beszédszintézis?
Ahogyan már korábban is említettük, a beszédszintézis lehetővé teszi a gépek számára, hogy az írott szöveget feldolgozva emberi beszédre emlékeztető hangokat hozzanak létre. A folyamat alapját különféle számítógépes programok, algoritmusok, valamint maga az eszköz, a beszédszintetizátor képzi,. A beszédszintetizátor először felolvassa a szöveget, majd ennek megfelelően hoz létre egy hangi eszköztárat. A technológia rendkívül sokoldalú, ezért rengeteg területen veszik hasznát - például az oktatásban, a kommunikációs eszközök gyártásában, vagy éppen a hírolvasásban.
Hogyan működnek a beszédszintetizátorok?
A beszédszintetizátorok működése meglehetősen bonyolult folyamat, ám az alapelvek viszonylag könnyen megérthetők. A folyamat első lépése, hogy a számítógép beolvassa az írott szöveget, amely lehet kézzel írt, gépelt, vagy más módokon bevitt információ is. A beolvasás során az algoritmus eldönti, hogy a szöveg mely részét fogja első körben beszéddé alakítani. Ezt a folyamatot hívjuk szintaktikai elemzésnek. A kijelölt részlet alapján a számítógép hangmintát hoz létre, és igyekszik azt úgy megalkotni, hogy a lehető legjobban hasonlítson a beszélt nyelvre. Erre alapvetően kétféle módszert alkalmazhat:
- egyrészt a konkatenatív beszédszintézist, amely során a gép előre rögzített hangmintákból alkot teljesen új kifejezéseket,
- vagy a parametrikus beszédszintézist, azaz a hangok matematikai modellekkel történő létrehozását.
Az, hogy a rendszer melyik eljárás mellett dönt, azt nagyrészt a szintézis célja, valamint a bevitt szöveg mennyisége és minősége határozza meg.
A beszédszintézis legfőbb előnyei
A digitalizáció felgyorsulásával egyre több terület képes hasznát venni a beszédszintézisnek. Ez persze nem is meglepő, hiszen a beszédszintézis számos szempontból jelent előrelépést, például biztosítja a szövegalapú információkhoz való hozzáférést a látássérültek, vagy az olvasási problémákkal küzdők számára. Emellett az oktatásban is nagy segítséget nyújt, hiszen a tanárok és a diákok az órán könnyedén meg tudják hallgatni a leírt szövegeket, így hatékonyabban taníthatnak, illetve tanulhatnak. Ezzel az órákat is sokkal színesebbé lehet tenni, hiszen gondoljunk csak bele: mennyivel gyorsabb és érdekesebb meghallgatni egy szöveget, mint azt csendben, egyedül elolvasni?
Mindemellett - ahogyan már fentebb is írtuk - a beszédszintézis a gépek és az emberek közti kommunikációt is elősegíti. Nem is gondolnánk, de a mai okos hangszórókba például már gyárilag helyeznek el beszédszintetizátorokat.
Mikor szokták használni a beszédszintézist?
A korábban említett néhány terület mellett számos további munkahely is létezik, ahol rendszeresen igénybe veszik ezt a technológiát. Például:
- Az egészségügyben: a beszédszintetizátorok segíthetnek a beszédképességüket elvesztő betegek számára, hogy újra beszélhessenek szeretteikkel.
- A szórakoztatóiparban: meglepő lehet, de a beszédszintézis ma már a film- illetve reklámkészítés, valamint a videójátékok gyártásának egyik megkerülhetetlen eleme is egyben. Az eljárás segítségével a képernyőn látható karakterek élethű, emberszerű hangon szólalhatnak meg.
- Valamint az üzleti világban: a fentiek mellett az üzleti világ is nagy hasznát veszi a beszédszintézisnek – például az automatizált híváskezelő rendszerek kialakítása, vagy az ügyfélszolgálatok chatbotjainak fejlesztése során. Így a vevők is sokkal könnyebben és hatékonyabban kommunikálhatnak a szolgáltatóval vagy a webáruházzal.
Összességében tehát elmondható, hogy a beszédszintézis az idő előrehaladtával egyre komolyabb szerepet tölt majd be az emberek mindennapjaiban. Könnyen lehet, hogy mi is rengeteg eszközt használunk nap, mint nap, amelyeknek ez az alapja, csak eddig nem tudtunk róla.
A technológia, valamint a gépi tanulás fejlődésével ráadásul az algoritmusok is egyre valósághűbb beszédhangokat lesznek képesek előállítani. Ezáltal a beszédszintézis még több területen jelenthet majd komoly előrelépést.
Ennek persze egyenesági következménye, hogy az információ is sokkal gyorsabban áramlik majd a munkahelyeken, és ez a munkafolyamatokat is hatékonyabbá teszi. Egy ilyen sokoldalú technológiának ráadásul a fejlesztése is legalább ennyire izgalmas, amelynek alapja kurzusainkon is elsajátítható.
Hogyan adj és fogadj visszajelzést?
A visszajelzés az elvégzett munka értékelése, egy bizonyos produktumra adott reakció. A visszajelzés lényege azonban máshol rejlik, hiszen a fejlődés kezdőpontjának tekinthetjük. A haladás és a fejlődés vonatkozása, kontextusa nélkül csupán véleményt alkotunk. A visszajelzés minősége, mértéke és gyakorisága egyenesen arányos azzal, hogy mennyire törődünk az értékelt személy fejlődésével. De miért is fontos a visszajelzés? Hogyan adjunk és fogadjunk visszajelzéseket? Ebben a cikkben erre a kérdésre keressük a választ.
Miért érdemes visszajelezni a kollegáknak?
Az alkalmazottak, kollégák vágynak az elismerésre és szeretik, ha rendszeresen érkezik visszajelzés velük kapcsolatban, az elvégzett munkáról. Tudat alatt mindannyian érezzük, hogy a visszajelzés értékes. Érdekes módon egyszerre válik hasznára a köznek és az egyénnek is. Azzal, hogy őszinte és minőségi visszajelzést adunk, megértetjük a másik féllel, hogy törődünk a jólétével, így bizalmat ébresztünk – ami minden kapcsolat alapja.
A megfelelő módon kivitelezett visszajelzés növeli azoknak az embereknek az önismeretét, akikkel körülvesszük magunkat. Csupa öröm egy olyan csoportban dolgozni, ahol fejlődni és motiválni akarjuk egymást. A határidők ilyenkor nagyon is valósággá válnak, a megbeszélések eredményesnek bizonyulnak, és a munka végeredménye gyakran minden várakozást felülmúl.
Az őszintén és konstruktívan megfogalmazott visszajelzés megnöveli a kolléga motivációját, aki büszkén tekinthet önmagára, megnő az önbizalma az elvégzett munkával kapcsolatban. Ennek hatására a kollégák kezdeményezőbbek lesznek, az elvártnál többet megtesznek a sikerért. Több felelősséget vállalnak az elvégzett munkáért, jobban magukénak érzik a munkahelyüket. A rendszeres feedback megnöveli a kolléga lojalitását, és ezzel párhuzamosan csökken a fluktuáció.
Hogyan adjunk visszajelzést?
A kutatások szerint az emberek sokkal befogadóbbak a konstruktív bírálatra, ha előbb felsoroljuk, hogy pontosan mit csináltak jól, hol voltak eredményesek. Ne fogalmazzunk általánosan, minél konkrétabb eredményt emeljünk ki. Ahelyett, hogy azt mondjuk, "Jó munkát végeztél", mondhatjuk "Számomra a munkád alapján nyilvánvaló, hogy jól értesz az adatokhoz". Ha semmit sem tudunk kiemelni a munkából, akkor dicsérjük például a tanulási hajlamukat.
Ismertessük, hogy a visszajelzéssel konstruktív szándékaink vannak. Az a célunk, hogy a jövőben hatékonyabb, minőségibb eredmény szülessen. Mondjuk ki bátran, hogy: "Látom, hogy szeretnél jobban programozni, és ebben akarok neked segíteni". Vagy hangsúlyozzuk, hogy "Ezt a projektet példaként szeretném használni a vállalaton belül, ezért a noszogatás". Ha ezt hallja a kolléga, akkor nem védekező álláspontból, hanem konstruktív, építkező szándékkal gondolja át a megjegyzéseket.
Kinek adjunk visszajelzést?
Visszajelzést nemcsak főnök adhat alkalmazottnak, hanem fordítva, az alkalmazott is adhat a vezetőjének, feltéve, ha ezt a vállalati kultúra támogatja, esetleg elvárja. A jó vezető pedig nemcsak meghallgatja, hanem beépíti menedzseri szokásai közé a konstruktív feedback-et. Tehát az a jó, ha a visszajelzéseket rendszeressé tesszük, akár a kölcsönösség szintjén is.
Hogyan fogadjuk a feedback-et?
Először is, nem mindig kell megvárni a feedback-et azaz nyugodtan kérjünk visszajelzést, amikor szükségünk van rá! Rohanó világunkban gyakran elmarad, hogy egy tett vagy cselekedet után visszajelezzen arra környezetünk. Ahhoz, hogy fejlődni tudjunk a visszajelzést kérni kell, ha magától nem jön! Fontos tudatosítani magunkban, hogy ha visszajelzést kérünk, a másik mind a nekünk tetsző, mind pedig a nem tetsző dolgokról is beszélhet, így érdemes mindkettőre felkészülni.
Halljuk meg a visszajelzést, értsük meg és döntsük el, hogy mit kezdünk vele! Mind a pozitív, mind a negatív visszajelzéseket fogadjuk el, ha úgy érezzük, hogy az a fejlődésünket szolgálják. Köszönjük meg, hiszen mindez a jobb kapcsolat, hatékonyabb munka érdekében történik. Ha méltánytalannak érezzük, jogunkban áll elutasítani, ugyanakkor el kell mondanunk a másiknak, miért tesszük ezt.
Visszajelzés fontossága a programozó szakmában
Ki gondolná, de visszajelzések szempontjából ez egy kiemelt terület. A fejlesztői folyamat során állandó oda-vissza jelzések alapján alakul ki a végleges „mű”. A közhiedelemmel ellentétben a fejlesztők nem teljes magányban, izoláltan végzik a munkájukat. Sem a munkahelyen, sem a programozó képzés alatt. A fejlesztői lét az életünk számos területére hat és nemcsak szakmailag fejlődhetünk ezáltal, hanem személyiségünket is folyamatosan „tréningezzük”. Hiszen rengeteg emberrel foglalkozunk, prezentáljuk a munkánkat, sőt mindeközben konfliktusokat is kell kezelnünk. Ezek a helyzetek fejlesztik az olyan soft skilljeinket, mint a hatékony kommunikáció, a visszajelzés adása és fogadása, a konfliktuskezelés és a prezentációs készségek. Ezek hihetetlenül értékesnek bizonyulnak majd, amikor állást keresünk frissen végzett fejlesztőként.
A frontend fejlesztők szerepe egy cég életében
A frontend hétköznapi szavakkal megfogalmazva, a webfejlesztés azon területe, amely elsősorban a felhasználókkal, user-ekkel kapcsolatban álló felületek programozásáért felelős. A frontend fejlesztő a grafikusoktól kapott design tervekből HTML, CSS és Javascript programozási nyelvek segítségével egy kattintható, működőképes felületet hoz létre. Ma már számos képzésen megtanulhatjuk a programozás csínját-bínját, persze ezeknek is megvannak a lépései, fokozatai. Most bemutatjuk, hogy mit csinál egy frontend fejlesztő és azt is, hogy milyen szerepet tölt be egy cég életében.
Milyen képességekkel rendelkezik egy frontend fejlesztő?
A frontend fejlesztők elsősorban az alábbi három programozási nyelvet használják munkájuk során, mikor weboldalakat és web alapú alkalmazásokat fejlesztenek:
HTML, CSS
A HTML és a CSS minden honlap alapvető részét képezi. A HTML a struktúrát, a CSS pedig a színeket, elrendezést, betűstílusokat, egyéb látványelemeket, vizuális megjelenést és sok más, egyéb, a látvánnyal kapcsolatos tulajdonságot befolyásol.
Javascript
Bár a HTML és CSS alapú weboldalak is sok esetben működőképesek, kizárólag statikus tartalom megjelenítésére alkalmasak. A JavaScript pedig egy hasznos kiegészítő. A JavaScript egy ún. “kliens oldali” programozási nyelv, amely lehetővé teszi, hogy interaktív funkciókat adjunk hozzá egy weboldalhoz.
A frontend fejlesztők által készített kód, nevezhetjük programnak is, a felhasználó böngészőjében fut le. A webfejlesztéssel kapcsolatos területek többségében tulajdonképpen a közös pontot maga a futtató platform, vagyis a böngésző jelenti. Egy weboldal keresőkben elfoglalt helyezése például attól is függ, hogy a frontend fejlesztő mennyire képes optimálisan felépített, gyors weboldalt létrehozni. Emiatt a keresőoptimalizálás alapvető működésének ismerete elengedhetetlen. Szintén lényeges, hogy a frontend fejlesztő tisztában legyen a különböző meta tag-ek használatának szabályaival, amely szintén fontos lehet az adott weboldal keresőoptimalizálásakor. Bár a frontend fejlesztő munkájának eredménye látványos, ennek ellenére kód nézetben dolgozik. Emiatt nagyon fontos a figyelem és a precizitás. Mivel az online világ folyamatosan változik, a frontend fejlesztőnek is követnie kell ezeket a trendeket. Egy jó frontend fejlesztő kíváncsian figyeli az újdonságokat, és állandóan finomítja a saját maga által használt megoldásokat.
Kiemelt területek: tesztelés és hibakeresés
Frontend fejlesztőként nem elégséges, hogy az általad készített program működőképes legyen, de hibamentesen is kell üzemelnie, ráadásul megfelelő választ kell adnia a felhasználók különböző tevékenységeire. Ez utóbbi azt jelenti, hogy fel kell készíteni minden lehetséges műveletre, amit a felhasználó csinál. Legyen az egy adatbevitel vagy valamilyen egyedi megjelenítő eszköz használata.
A tesztelés és hibakeresés olyan tevékenység, amelynek során a program működését ellenőrizzük különböző szimulációkon keresztül és amennyiben hibát találunk, azt lokalizáljuk és javítjuk.
Frontend fejlesztői karrier és pozíció
Manapság általában az IT szektorra jellemző talán a legerősebb munkaerőhiány és ez nem csak az átfogó tudással rendelkező fullstack fejlesztők esetében van így, hanem különösen igaz ez a frontend fejlesztőkre is. Tehát, aki karrierváltáson gondolkodik érdemes a programozás felé kacsintgatnia, mert bőven van lehetőség, ráadásul számos előnnyel jár ez a szakma. Itt valóban versenyképes fizetés, ígéretes karrier várja a jelentkezőket, már junior pozícióban is. Nem beszélve a távmunka lehetőségéről, a rugalmas munkavégzésről. Ehhez persze nem árt az alapoktól kezdeni, aki még nem biztos abban, hogy ez a szakma lesz a megfelelő, annak érdemes egy előkészítő képzésen részt venni, ahol belekóstolhat a programozásba.
Az elhelyezkedés, az adott szerep a cég életében sok mindentől függ, nem mindegy, hogy egy kicsi, vagy nagyobb cégnél helyezkedünk el, milyen típusú munkavégzést várnak el, vagy esetleg vállalkozóként vágunk bele a szakmába. Amennyiben nagyobb vállalatnál dolgozunk, akkor szinte garantált, hogy a szoftverfejlesztő csapat tagjaként új modulok és funkciók fejlesztésén munkálkodunk majd és feladatunk lesz a különféle üzleti területektől érkező egyedi fejlesztési igények teljesítése is.
Nem kerülhetjük el az adminisztrációt sem, hiszen a technikai dokumentációk írása és naprakészen tartása is kiemelten fontos egy-egy fejlesztési projekt során. Ezen kívül a fejlesztői tesztek írása szintén hozzátartozik egy frontend fejlesztői munkakörhöz. Ha már elég tapasztaltak vagyunk alapvető elvárás, hogy proaktívak legyünk! Tehát a vezetőnk elvárja majd, hogy a fejlesztésekkel és a folyamatokkal kapcsolatban javaslatokat, ötleteket dolgozzunk ki, illetve prezentáljunk a fejlesztésekkel és folyamatokkal kapcsolatban. Így kiemelt szerephez jut a jó kommunikációs készség, mint soft skill. Mivel a vállalatok csapatjátékosokat keresnek, akik hatékonyan kommunikálnak, nem pedig a kódolás magányos „harcosait”.
Ne feledjük, hogy ez egy folyamatosan fejlődő szakma, így, ha belevágunk mindig lesznek izgalmas kihívások és új ismeretekre is szert tehetünk!
Mit jelent a szoftver vizualizáció?
A szoftver vizualizáció az elmúlt évek egyik legnagyobb vívmánya, melynek segítségével új utak és lehetőségek nyíltak meg a fejlesztők számára. Ez a különleges módszer ugyanis lehetővé teszi például különféle kódok, jelrendszerek és adatok vizuális megjelenítését, és ezáltal a szoftverprojektek megértését és karbantartását, ugyanakkor a döntéshozatali folyamatokban is fontos szerepet tölthet be. Alábbi blogcikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy pontosan miben is rejlik a szoftvervizualizáció lényege, milyen előnyökkel rendelkezik, és milyen egyéb módokon segíthet a programozásban és a fejlesztésben.
Mi is pontosan a szoftver vizualizáció?
A szoftver vizualizáció egy olyan programozási folyamat, amely során az adott projekteket és a hozzájuk kapcsolódó adatokat a fejlesztők vizuálisan is képesek lehetnek reprezentálni. Segítségével komplex programozási rendszerek vagy kódláncok válnak sokkal áttekinthetőbbé és érthetővé – még azok számára is, akik nem, vagy csak kevésbé szakavatottak az IT területén. Szoftver vizualizáció kell ahhoz is, hogy a bonyolult és összetett algoritmusokból:
- grafikonokat,
- diagramokat,
- gráfokat,
- animációkat,
- infografikákat,
- illusztrációkat,
- vagy akár 3D-s megjelenéseket hozzunk létre,
amelyek így nem csak a prezentációkat, illetve az oktatási anyagokat teszik sokkal izgalmasabbá, hanem segítenek jobban megismerni az aktuális trendeket, és felfedezni a kódok közti kapcsolatokat, összefüggéseket. Ugyanakkor szoftver vizualizáció szükséges ahhoz is, hogy:
- alaposan átvizsgáljuk és/vagy elemezzük egy cég adatait,
- interaktív vezetői jelentéseket és műszerfalakat készítsünk, amelyek komoly szerepet játszhatnak a döntéshozatal során,
- geográfiai információkat felhasználva, térképeket hozhassunk létre,
- illetve megjeleníthessük a tervezett alkalmazások vagy weboldalak felhasználói felületeit - így akár előzetesen láthatjuk és tesztelhetjük is azokat.
Milyen előnyei vannak a szoftver vizualizációnak?
Számos előnnyel jár, ha kitanuljuk ezt a módszert – például:
Áttekinthetővé tesszük a szoftverfejlesztői folyamatokat
Ahogyan már korábban is írtuk, a szoftver vizualizációval komplex rendszerek és algoritmusok válnak átláthatóvá, és ezáltal jóval érthetőbbé - még a laikusok számára is. Egy hosszú kódlánc önmagában bonyolult, de ha azt diagramként vagy gráfként jelenítjük meg, rögtön nyilvánvalóvá válnak az komponensek közti összefüggések, és egyszerűbb lesz követni a végrehajtási folyamatot is.
Könnyebben hozhatunk meg fontos döntéseket
Szoftver vizualizációval a fejlesztők, a tervezők, és a projekt egyéb résztvevői sokkal megalapozottabb és informáltabb döntéseket tudnak majd meghozni, amelyhez nélkülözhetetlen az adatok vagy kódláncok vizuális reprezentációja.
Csökkenthetjük egy kód komplexitását
A hatalmas adatbázisok és a bonyolult algoritmusok sokszor még a legtapasztaltabb programozókon is képesek kifogni. Ami nem is csoda, hiszen nagyon nehéz őket nyomon követni és átlátni. A szoftver vizualizáció azonban ezen a területen is nagy segítséget jelent! Hiszen ábráival még a legbonyolultabb összefüggések megértése is gyerekjáték lesz, és ezáltal az adott szoftvert is könnyebb lesz optimalizálni.
Egyszerűbben szűrhetjük ki az esetleges hibákat
A szoftverfejlesztés rengeteg programozó és informatikus munkáját könnyíti meg, hiszen a segítségével még a legapróbb bakik is sokkal könnyebben azonosíthatók és orvosolhatók. Mégis hogyan?
Úgy, hogy az adatokból generált grafikonok segítségével könnyebben lesz lekövethető:
- a kódok futása,
- a változók állapota,
- valamint a végrehajtási útvonal is, ezáltal gyorsabban is találhatunk megoldást a problémákra.
Elősegíti a köztünk, és munkatársaink közti kommunikációt
A szoftver vizualizáció nem csak a fejlesztőknek válhat nagy hasznára projekt szinten, hanem a kommunikációt is jóval gördülékenyebbé teszi a kollégák, valamint a tervezők és az ügyfelek között.
Javíthatunk a felhasználói élményen
Ahogyan az már kiderült a korábbiakból, a szoftver vizualizáció fő feladata az, hogy egy szoftver működését lényegesen érthetőbbé tegye, ugyanakkor a felhasználói élményt is képes fokozni. Segítségével a vevők sokkal könnyebben igazodhatnak majd ki az adott rendszerben, és egyszerűbb lesz megtalálni a keresett funkciókat.
Jól láthatjuk tehát, a szoftver vizualizáció komoly előrelépést jelentett a fejlesztők és programozók számára. Mivel nem csak a hibakeresést teszi gyorsabbá, hanem a kódok és algoritmusok megértését is egyszerűbbé teszi, Ráadásul a felhasználói élményt is nagymértékben növeli. Éppen ezért célszerű a használatát minél előbb elsajátítani, hiszen rengeteg időt és energiát spórolhatunk vele a későbbiekben. Ehhez ajánljuk például Fullstack fejlesztői képzésünket, ahol a szükséges modulok mellett erre a témára is kitérünk.
Mit takar a netikett kifejezés és miért fontos?
Netikett: egy egyszerű de annál fontosabb mozaikszó. Tény, hogy az internet robbanásszerű terjedése a társadalmunkat is megváltoztatta. Számos dologhoz férünk hozzá az online térben, így a kommunikáció és az információ megosztása is megváltozott. Az online térben való viselkedésnek és kommunikációnak is megvannak a maga írott és íratlan szabályai, ezt nevezzük netikettnek. A virtuális világba való belépés azonban nem csak lehetőséget, hanem felelősséget is jelent, hiszen az Interneten mindennek nyoma marad.
Mit takar a netikett kifejezés?
A netikett az angol „network etiquette” szóból ered. Olyan viselkedési normák összessége, amelyeket az internetes felhasználóknak illene betartaniuk, ahhoz, hogy tiszteletteljesen, biztonságosan és hatékonyan kommunikálhassanak egymással az online térben.
Miért fontos a netikett szabályait betartani?
Sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat, ha tisztában vagyunk az alapvető szabályokkal. Kivel és milyen információt (akár fotót) osztunk meg? Milyen stílusban véleményezzük mások tevékenységét vagy megnyilvánulásait? Ha a való életben se mennénk bele értelmetlen vitákba, akkor online sincs több értelme.
A szabályok betartása nem csak a saját biztonságunk és nyugalmunk érdekében fontos. Ha vannak gyerekek a családban, ők még nagyobb veszélynek vannak kitéve. Vagy gondoljunk csak az idősebb generációra, akik számára teljesen új az Internet világa és bár használják bizonyos mértékig, jóval kevesebb ismerettel rendelkeznek a témában. Fontos, hogy mi is és a hozzánk közel állók is tisztában legyünk az online tér kínálta lehetőségekkel és veszélyekkel.
Netikett a munkában
A munkahelyi online interakció esetében is számos fontos szabály van, amelyekkel nem árt, ha tisztában vagyunk. Viselkedésünk itt ugyanolyan fontos, mint a privát életben.
E-mailes kommunikáció
- Ne továbbítsunk spameket. Bár az IT biztonsági rendszereknek köszönhetően egyre jobban kiszűrhetőek a veszélyes tartalmak, de ügyeljünk rá mi is, mi az, amit valóban szükséges továbbítani. Kamu számlák, fizetési felszólítások még jól szabályozott cégeknél is előfordul, hogy átcsúsznak a rendszeren. Sok esetben a munkahelyi malőrök adják a mémek alapját, de lehetőleg ne mi legyünk a következő meme ikon.
- Reply all: a „válasz mindenkinek” funkció nagyon hasznos, ha valóban olyan információt osztunk meg, ami mindenkit érint. Amennyiben nem, válaszoljunk csak annak a szűk csoportnak, akiknek további kérdésünket, kérésünket célozzuk. Borzasztó zavaró tud lenni, amikor olyan levelezéseken maradunk rajta, amely számunkra már semmilyen releváns információt nem tartalmaz, ugyanakkor átláthatatlanná teszi a mailboxunkat és esetleg olyan e-maileket nem veszünk észre, amelyek valóban nekünk szólnak.
- A tárgy mindig legyen egyértelmű: akár e-mailt írunk, akár meghívót küldünk ki egy megbeszélésről, mindig legyen egyértelmű milyen témában keressük a másikat. A „beszélnünk kell” vagy a tárgyba írt kérdések például „hol a riport?” nem csak értelmezhetetlenek és időrablóak, de sok esetben udvariatlanok is. Ha megbeszélést írunk ki, mindig legyen egyértelmű a téma, hogy online vagy személyesen tervezzük-e? Utóbbi esetében a tárgyalót is jelöljük meg és foglaljuk be. Figyeljünk rá, hogy kiknek kell kötelezően részt venniük a megbeszélésen. A meghívóba tegyünk egy rövid agendát is a megbeszélés főbb pontjaival, ha van csatolmány, linkeljük azt is.
Chat
- Közös chat: akárcsak a privát életben, a munkahelyen is kialakulnak a közös chat beszélgetések. Sokszor keverednek itt a privát és munkával kapcsolatos témák. Figyeljünk rá, hol mit osztunk meg. Nagyon kellemetlen tud lenni, ha a közös chatekben másokra erőltetjük a csak 1-2 embernek szóló, privát üzeneteink olvasását.
- Gyors, rövid egyeztetés chaten. A legtöbb munkahelyen vannak előírt folyamatok, de legalábbis szokásrendszerek, ahogyan az információt megosztják egymással a munkatársak. Ez általában valamilyen fájlmegosztó rendszeren keresztül, esetleg emailben történik. A chat a legkevésbé formális felület a munkatársak informálására. Ezért ne chaten küldözgessük vissza a véglegesnek szánt anyagokat, ha amúgy erre van közös felületünk. A feladattal kapcsolatos briefet, fő utasításokat ne itt osszuk meg. Használjuk a chatet a gyors, rövid kérdésekre, egyeztetésre. Ha a téma több időt igényel, inkább szervezzünk megbeszélést a kérdések átbeszélésére.
- A folyosói beszélgetések gyakran áthelyeződnek a chatre. Ne kritizáljunk másokat itt sem, kerüljük a pletykálkodást. Ne felejtsük el, hogy egy kicsit ironikus megjegyzés is mekkora galibát okozhat, ráadásul ezeket a tartalmakat is tárolja valahol valamilyen szerver, így visszakereshetőek.
Online meeting
A minél informatívabb meghívóról már esett szó korábban, de ezen kívül is akadnak még olyan apróságok, amelyekre érdemes kitérni.
- Kamera. Még mindig sokan vannak, akik nem szeretik, azonban, ha online tartjuk a megbeszélést, kapcsoljunk kamerát. Sokkal hatékonyabb, ha látjuk is a másik reakcióját az elhangzottakra, nem csak halljuk.
- Öltözzünk mindig úgy, mintha csak az irodában lennénk. Ha otthonról dolgozunk, akkor is legyünk mindig kamera-készek. Sosem tudhatjuk, mikor adódik egy ad hoc megbeszélés. Tiszteljük meg a többieket azzal, hogy rendezett külsővel jelenünk meg.
- Mute/unmute: ha nem beszélünk, halkítsuk le magunkat. Nagyon bosszantó, amikor az előadó mellett mások beszélgetése vagy a háttérzaj behallatszik. Vélhetően egy személyes meetingen sem beszélnénk másokkal párhuzamosan.
- Kérdés feltevés. Ha kérdésünk van, ne kiabáljunk bele a megbeszélésbe. Míg egy személyes megbeszélésen a testtartásunkkal, arckifejezésünkkel könnyedén jelezhetjük, hogy szeretnénk hozzászólni a témához, addig ez az online térben egyáltalán nem egyértelmű vagy nem is észrevehető. Használjuk a „kéz feltétel” gombot, ami az előadó számára is világosan jelzi, hogy szeretnénk kérdezni.
- Meeting chat: ugyanaz igaz itt is, mint fentebb a közös chatnél. Sőt, itt még fokozottabban figyeljünk! Sok vicces és kevésbé vicces esetet is szült már, amikor a munkatársak véletlenül a megbeszéléshez tartozó chat ablakban fejtették ki véleményüket az új projekttel kapcsolatban.
A távolról végzett munka egy másik aspektusa, hogy kicsit mindenki láthatatlanná válik. Sok vezetőt, a mai napig zavar, hogy nem látják munkatársaikat, nincsenek folyamatosan szem előtt. Ezzel a hozzáállással aligha tudunk mit kezdeni munkavállalóként, azonban elkerülhetjük a felesleges feszültséget, ha időnként hírt adunk magunkról és a feladataink státuszáról. Fontos, hogy tartsuk a határidőket vagy ha csúszás várható, azt időben és egyértelműen kommunikáljuk. Így senki sem érezheti úgy, hogy próbálunk elsunnyogni valamit az online térben.
Informatika és művészet: hogyan inspirálja a programozót a művészet?
Az új technológiák fejlődésével az informatika és a művészet is egyre inkább egybefonódik. Így természetes, hogy a programozót is némiképp befolyásolja a művészet. Az interaktív installációk, digitális képzőművészeti alkotások, animációk és a zenei kompozíciók megalkotása során a kódolás egyaránt új dimenziókat nyit meg a művészek és a programozók számára. De nem csak az IT hat a művészetre, hanem a művészet is, kreatív inspiráció formájában a fejlesztőkre. Bár elsőre nem feltétlenül tűnik egyértelműnek, de a művészet és a kreativitás számos módon hozzájárulhat a technológiai területeken dolgozó szakemberek szakmai és személyes fejlődéséhez.
A programozás és a kreativitás kéz a kézben jár
Az informatika és a művészet együttes jelenléte a technológiai területeken gyakran szokatlan párosításnak tűnhet, de valójában a két terület közötti kapcsolat igen mély és sokrétű.
A művészet és a kreatív inspiráció nem csak a művészek számára fontos, hanem a programozók és a webes fejlesztők, mint a frontend vagy fullstack fejlesztők számára is. A kreatív problémamegoldás képessége átjárja mindkét területet. A művészi megközelítés segíthet új, innovatív módszereket találni a technológiai problémák megoldására, elősegítve a hatékonyabb és kreatívabb fejlődést.
Az innováció területén is inspirálhatja a művészet a technológiai szakembereket,. Az újszerű megközelítések, a határok feszegetése és a szokatlan ötletek mind hozzájárulhatnak az új technológiák és megoldások születéséhez.
A felhasználói élmény és a design területén pedig a művészet a kényelmes és vonzó felhasználói felületek kialakításában játszhat szerepet. A művészet hatással lehet a programozóra, UX/UI designerre, így hozzájárulhat ahhoz, hogy a termékek és alkalmazások ne csak funkcionálisan legyenek kiválóak, de esztétikailag is magas színvonalat tükrözzenek.
5 terület, ahol a programozót támogatja a művészet
A művészet és kreativitás szerepe a programozók és webfejlesztők munkájában messze túlmutat az első pillantásra láthatón. Bár elsőre nem feltétlenül tűnik egyértelműnek, de a művészet és a kreatív inspiráció számos módon hozzájárulhat a technológiai területeken dolgozó szakemberek szakmai és személyes fejlődéséhez.
1. Kreatív problémamegoldás
A művészet segíthet új szemszögekből megközelíteni technikai problémákat. A művészi gondolkodás gyakran arra ösztönzi a programozót, és más szekembereket is, hogy merjenek kilépni a megszokott keretekből és kipróbáljanak új megoldásokat. Az analógiák és párhuzamok felismerése a művészetből más területekre átültetve új perspektívákat adhat a problémákra, amelyekre másképp nem jönnénk rá.
2. Felhasználói élmény és design
A művészi megközelítés kulcsfontosságú a felhasználói élmény és design területén. A művészet segíthet megérteni az emberek érzéseit, igényeit és preferenciáit, amelyek alapján magas színvonalú és vonzó felhasználói felületeket lehet kialakítani. A szép formák, színek, elrendezések és interakciók tervezése a felhasználók érzelmi kapcsolódást, magasabb szintű bevonódását eredményezheti a felülettel, applikációval.
3. Innováció és újszerűség
A művészet gyakran az innováció forrása is. Az a képesség, hogy merjünk kockázatot vállalni, új ötleteket kipróbálni és határokat feszegetni, kulcsfontosságú az új technológiai megoldások és termékek létrehozásában. A művészet inspirálhatja a tech szakembereket arra, hogy ne csak a megszokott úton haladjanak, hanem merjenek merész és újító lépéseket tenni.
4. Kreatív megnyilvánulás
A kódolás és programozás is egyfajta kreatív kifejeződés. A szakemberek azáltal, hogy a kódokon keresztül építik meg az alkalmazásokat és weboldalakat, egyfajta művészeti alkotásokat hoznak létre. Az ebben rejlő kreativitás segíthet abban, hogy a technikai részletek mögötti gondolatokat és elképzeléseket hatékonyabban és meggyőzőbben tudják kommunikálni másokkal.
5. Rugalmasság és tanulás
A kreativitás fejlesztése során megtanuljuk, hogyan kezeljük a kudarcokat, és hogyan alkalmazzuk a kritikákat pozitív módon. Ez a hozzáállás nagyon hasznos a technológiai területeken is, ahol gyakran szükség van a folyamatos tanulásra és alkalmazkodásra a változó körülményekhez.
Tech-művészeti kiállítások, nem csak programozót inspirálják
A múzeumok, művészeti galériák a klasszikusok mellett egyre több izgalmas kortárs alkotást is elhoznak a közönség számára. Az interaktív installációk, a megszokottól eltérően arra ösztönzik a nézőket, hogy aktívan részt vegyenek a műalkotás létrehozásában és értelmezésében, átfordítva ezzel a hagyományos műalkotás és néző kapcsolatot. A digitális képzőművészeti alkotásokban megjelenő dinamikus vizuális elemek és az animációk révén pedig a művészek új eszközökkel fejezhetik ki érzelmeiket, mondanivalójukat.
Az informatika és a művészet találkozása sokféle módon megjelenik a kortárs kiállításokon is. Az alábbi izgalmas kiállítások között találhatunk olyat is, amely már az AI-t (mesterséges intelligencia) ötvözi a művészettel:
Marco Veronese Renaissance Kiállítás a Koller Galériában - A művészet és a reneszánsz kor találkozása új technológiákkal és koncepciókkal. Az alkotások önmagukban is lenyűgözőek, de az Artivive applikáció segítségével, további rejtett üzeneteiket is megismerhetjük. A kiállítás augusztus végéig tekinthető meg.
A Magyar Művészek és a Számítógép. Egy kiállítás rekonstrukciója. című kiállítás szeptember 18-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában. Betekintést nyerhetünk a digitális kultúra történetébe, valamint megismerhetjük a Szépművészeti Múzeum 1986-ban rendezett Digitart kiállítását is.
Mielőtt belevágsz, tedd próbára magad digitális nomádként!
A távoli munkavégzés terjedésével nagyon népszerűvé vált az úgynevezett „digitális nomád” életmód. Azonban, attól még, hogy képes vagy otthonról folyamatosan dolgozni, nem jelenti azt, hogy digitális nomádként is ugyanolyan jól menne. Ha az otthonodban már megvan a kialakított, megszokott munkakörnyezeted, nehezebben zökkensz ki a munkából. Míg digitális nomádként új környezetben, számos új ingernek kitéve elfoghat a „nyaralás” érzés, így könnyebben elterelődhet a figyelmed a munkáról. De ne szaladjunk ennyire előre, előbb lássuk, hogy mit is jelent digitális nomádnak lenni?
Mit jelent a digitális nomád kifejezés és honnan ered?
Valóigaz, hogy ez a típusú munkavégzés az internet elterjedésével egyre divatosabbá vált. Azt azonban kevesen tudják, hogy már a 90-es években írtak róla. A Wikipédia szerint legelőször Tsugio Makimoto és David Manners 1997-es 'Digital Nomad' című könyvében szerepelt először ez a kifejezés. Akkor még kissé utópisztikusan hangozhatott az elképzelés, de mégis elképzelhetőnek tartották az állandó, fix helytől független életmódot. Az is fontos, hogy ne keverjük össze a digitális nomádokat azokkal, akik hosszabb időre hátizsákos túrákra indulnak. Tehát digitális nomád az, aki állandó lakhely/kijelölt munkavégzési hely nélkül, a modern, digitális technológiát használva végzi a munkáját, keresi a kenyerét. (Szintén nem egyenlő az utazással foglalkozó munkakörökkel (például pilóta, sofőr, idegenvezető), ahol a munka megszabja, mikor és hol kell lenni, és onnan mikor kell továbbutazni.) Manapság a programozás az, amiről elsősorban a digitális nomád életforma jut az eszünkbe, de persze hasonló szabadságot adhat bármilyen más, online végezhető munka is.
Miért jó digitális nomádnak lenni?
Az internet használata a munka világában mindent megváltoztatott. A laptopokkal és az okostelefonokkal pedig bárki számára elérhetővé váltak a teljesen profi és mobil munkaeszközök. Ennek köszönhetően olyan munkalehetőségek alakultak ki, amihez már nem kell folyamatosan az irodában ülni.
Digitális nomádként helyfüggetlenül dolgozhatsz és fedezheted fel a világot egyszerre. Nincsenek szigorú szabályok, senki nem írja elő neked, hogy mennyi időt kell munkával töltened egy nap, vagy hogy mennyi ideig maradj egy adott városban. A rugalmasságon van a hangsúly és azon, hogy magadnak alakíthatod ki a számodra legjobb életformát.
A legfontosabb előny talán persze az, hogy világot láthatsz és ott élhetsz, ahol akarsz. De emellett rugalmasságra és nyitottságra is tanít, szabadságot, függetlenséget, önbizalmat, akár új barátokat, közösségeket is adhat. Arra is megtanít, hogyan kell a pénzzel bánni, és hogy milyen, amikor bizonyos dolgok nem annyira adottak vagy természetesek, mint otthon. Igen, egyfajta minimalista hozzáállás elengedhetetlen ahhoz, hogy jól működő digitális nomádok legyünk.
Miért nehéz digitális nomádnak lenni?
A nomád életmód nyilvánvalóan legnagyobb kihívása a magány. Mivel az emberek jönnek-mennek, kifejezetten nehéz tartós kapcsolatokat kialakítani. Nagyon fontos, hogy ebbe az életmódba tudatosan vágjunk bele! Ha az ember nem állít fel sorrendet, ha nem tanul meg nemet mondani és megfelelően beosztani az idejét, akkor elég hamar kiég. A legtöbben ezt a saját bőrükön tapasztalják meg, néha meglehetősen fájdalmasan. Amennyire jó az, hogy egy co-working irodában mindig akad valaki, akivel beszélhetünk, vagy csupán ott van, és így már nem vagyunk egyedül, ugyanakkor eluralkodhat rajtunk az érzés, hogy mindig dolgozni kell, hiszen az „üres” időket is ki kell valahogy tölteni. És persze ott vannak a családtagok, barátok, akik nyilván hiányozni fognak, ha hosszabban – akár évekre – távol vagy az otthonodtól. Szóval a legjobb, amit tehetsz, hogy teszel egy próbát és „teszteled” magad, hiszen jobb előre tudni, hogy menne-e neked a nomád élet.
Próbáld ki magad digitális nomádként!
Aki digitális nomádnak áll, annak jól bejáratott saját rendszerekre van szüksége, mert enélkül nagyon nehéz produktívnak lenni a nap folyamán. Persze némi spontaneitás belefér, de ha tartani szeretnéd az életszínvonaladat, akkor bizony a munkádat el kell végezni.
Az időmenedzsment és a fegyelmezettség kulcsképesség egy digitális nomád számára! De mielőtt mindent egy lapra tennél fel, teszteld magad! Nézd meg, milyen lehetőségek vannak, amelyeken keresztül megtapasztalhatod a nomád életformát: például dolgozz egy kávézóból fél napot, bérelj asztalt egy co-working helyen, bérelj apartmant az utószezonban olcsóbban, akár egy hónapra valamelyik közeli tengerparti helyen. Tesztelgesd melyik hely/helyzet komfortosabb számodra, ha munkáról van szó. Ha ez megy, akkor ezt követően már hosszabb időszakra is biztonsággal belevághatsz a digitális nomád életmódba, akár másik kontinensen is.
Hogyan állj neki az álláskeresésnek?
Ha már tudod mi az, amit szívesen csinálnál és a megfelelő ismeretekkel is rendelkezel, akkor valóban ideje nekiállni az álláskeresésnek. Az álláskeresés azonban időigényes, ugyanakkor izgalmas folyamat is. A sikeres álláskereséshez alapos tervezésre és kitartásra van szükség. Sok mindenen el lehet csúszni egy-egy állás jelentkezés során. Nem elég egyetlen karrier oldalra bízni magad, több helyen is utána kell nézni az aktuális álláslehetőségeknek. Fontos, hogy ütős legyen az önéletrajzod és emellett a személyes márkaépítésre is érdemes odafigyelni. Az álláskeresésnek az egyik nagy próbája, hogy kitartást igényel, de a pozitív hozzáállás és a fókusz megtartása segíthet elérni a céljaidat.
Hogyan állj neki az álláskeresésnek? - Egy jó önéletrajz és Linkedin profil ma már elengedhetetlen
Tévedés azt gondolni, hogy egyetlen önéletrajzzal nekivághatsz az álláskeresésnek. A kulcsa pont abban rejlik, hogy mindig egy kicsit a megpályázni kívánt pozícióhoz igazítod. Ez mindössze annyit jelent, hogy mindig az álláshirdetéshez legrelevánsabb szakmai tapasztalatokat, erősségeidet és készségeidet emeled ki. Lehet, hogy pályakezdőként mondjuk recepciósként dolgoztál, azóta viszont már eltelt jó néhány év, sok más tapasztalatot gyűjtöttél, ami lehet, hogy relevánsabb az új pozícióhoz.
- Mivel 1-2 oldalnál nem érdemes hosszabb önéletrajzot készíteni, ezért úgysem férne bele a teljes szakmai életutad: törekedj az igazán fontos tapasztalatokra. Írj be minden releváns képzést, emeld ki, mihez értesz: például intenzív nyelvi kurzuson vagy programozói képzésen vettél részt. Milyen programokat használsz aktívan: vállalatirányítási rendszerek, projektmenedzsment eszközök stb..
- Készíts jól strukturált és formázott önéletrajzot, amely kiemeli a releváns tapasztalataidat és készségeidet. Az önéletrajzod legyen könnyen áttekinthető, és alkalmazkodj az álláshirdetéshez.
- Ha még nincs önéletrajzod vagy régóta nem kellett ezzel foglalkoznod, akkor érdemes körülnézni a nagyobb állásportálokon. Itt ugyanis számtalan önéletrajz mintát találhatsz, akár több nyelven is, így gyorsan magadra szabhatod. Ha kreatívabb mintákat keresel, akkor irány a Canva. Arra azonban figyelj, hogy az önéletrajzod téged tükrözzön és illeszkedjen a szakterületedhez. Semmiképp ne legyen öncélúan kreatív.
- Ha van már saját portfóliód vagy projekted, amit megosztanál, linkeld az önéletrajzodba. Nagyobb eséllyel indulhatsz így pályakezdőként is azokkal szemben, akik még nem rendelkeznek ilyennel vagy csak nem csatolták be.
A személyes márkaépítést se felejtsd el! Frissítsd a LinkedIn profilodat releváns információkkal, és mutasd be itt is az értékeidet, tapasztalataidat és eredményeidet. Ezzel párhuzamosan pedig érdemes a többi privát social oldaladat valóban priváttá tenni. Ne a haverokkal átbulizott este legyen az első, amit egy recruiter munkatárs meglát rólad a neten.
Hol keress állást? - Állásportálok és networking
Regisztrálj álláskereső platformokra, ahol széles körű álláslehetőségeket találhatsz különböző iparágakban. Állíts be értesítéseket, hogy azonnal értesülj az új állásajánlatokról. Nézz utána, hogy az adott szakterületnek van-e külön állásportálja vagy szakmai csoportja, akár a közösségi oldalakon is. Nagyon sokszor az ilyen szakmai csoportokon belül a tagok osztják meg, milyen pozícióban toboroz éppen a cégük. Így egyrészt gyorsabban értesülhetsz az állásról, mint mások, másrészt kérdezhetsz is egy már ott dolgozó kollégától a munkahelyről, így sokkal nagyobb rálátásod lesz a működésükre, mint az álláshirdetések „Mit ajánlunk” része alapján.
Meg is fordíthatod a helyzetet. Keresd meg Te azokat a vállalatokat, ahol szívesen dolgoznál. Érdeklődési területedtől függően, kezdd el felkutatni azokat a vállalatokat és szervezeteket, amelyek az adott területen működnek. A legtöbb vállalatnak már van karrieroldala vagy elérhetősége a HR munkatárshoz. Vedd fel vele bátran a kapcsolatot még akkor is, ha éppen nem látsz meghirdetett állást az oldalukon.
Folyamatos nyomonkövetés: az álláskeresés kicsit olyan, mintha másodállásod lenne: rengeteg időt és energiát igényel. Hirdetések böngészése, jelentkezés, interjúk. Ezért fontos, hogy folyamatosan kövesd a beadott jelentkezéseidet. Sőt, adminisztráld magadnak, mikor milyen pozícióra pályáztál. Akár az álláshirdetést is elmentheted, hogy később emlékezz mire is jelentkeztél.
Építsd és ápold a szakmai kapcsolataidat, mert ezek segíthetnek a legtöbbet az álláskeresésben. Beszélj a barátaiddal, ismerősökkel, akik hasonló iparágban dolgoznak, és kérdezd meg őket az álláslehetőségekről vagy ajánlásokról.
A LinkedIn segítségével is megnézheted az iparági kapcsolatokat és lehetőségeket. Érdemes a Linkedinen a volt munkatársak, üzleti partnerek profilját is átnézni időnként, sosem lehet tudni, kitől kérhetsz információt vagy egy kis segítséget.
Vegyél részt iparági eseményeken, rendezvényeken, konferenciákon. Az új kapcsolatok és információk gyakran lehetőségeket teremtenek.
Fontos a pozitív hozzáállás és a kitartás
Ahogyan azt már említettük, az álláskeresés időbe telhet, ráadásul vannak benne kudarcok és elutasítások. Fontos, hogy pozitív hozzáállással és kitartással állj a folyamat elé, időnként emlékeztesd magad az alábbiakra, ha elhagyna az optimizmusod:
Rugalmasság: legyél nyitott és rugalmas az álláskeresés során. Ha még nincs egyértelmű elképzelésed a következő lépésről, próbálj ki új területeket! Ismerd fel az átmeneti lehetőségeket, amelyek segíthetnek abban, hogy közelebb kerülj a céljaidhoz.
Tartsd a fókuszt: legyél célorientált az álláskeresésed során. Határozd meg a céljaidat, és tartsd a fókuszt a megfelelő állásokon. Ne pazarold az idődet olyan lehetőségekre, amelyek nem illeszkednek a céljaidhoz. Maradj célorientált és következetes az álláskeresésben.