A memória mindig fejleszthető
Sokan azt hiszik, hogy a kor előrehaladtával romlanak a tanulási képességeink, kevésbé emlékszünk dolgokra, csökken az agyi kapacitásunk. De ki ne látott volna szellemileg friss 80-90 éves embert? Ebből is látszik, hogy a memória és a kor között húzott párhuzam nem biztos, hogy megállja a helyét. Sőt ma már rengeteg eszköz áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy szellemileg frissek maradhassunk. De mi is a memória, és mennyire változik az életünk során? Mivel tarthatjuk frissen? Ezekre a kérdésekre keressük most a válaszokat.
Mi a memória?
Az emberi memória az agy olyan működése, ami egy komplex folyamatot foglal magában. Ennek része az információk kódolása, tárolása és visszakeresése. Életünk során ez az agy alapvető és létfontosságú funkciója, amely az idegsejtek által létrehozott szinaptikus kapcsolatoknak köszönhető. Ezek a kapcsolatok teszik lehetővé az emberek számára az emlékezés képességét. A memória típusai: szenzoros emlékezet (vizuális, auditoros), rövid távú emlékezet és a munkamemória, illetve a hosszú távú emlékezet. Minden típus más-más jellemzővel bír, sőt további alrendszerekre bontható. Ebből is látszik, hogy memóriánk szerkezete rendkívül bonyolult és összetett, nem hiába kutatják már a 19. század eleje óta.
Valóban változik a memóriánk az életünk során?
A köztudatban általánosan élő és – sajnos sokak által – elfogadott tévhit, hogy azzal, hogy idősödünk, elkerülhetetlenül romlik a memóriánk. Való igaz, hogy az életkor előrehaladtával sokan tapasztalnak változást, olykor nehézséget a memóriájuk teljesítményében. Viszont tény, hogy az egészséges öregedés folyamán az egyes memóriafunkciók teljesítménye változik, összességében azt mondhatjuk, hogy a memóriánk szerkezete átalakul. De ez nem azt jelenti, hogy romlik! Inkább azt, hogy bizonyos memória funkciók, illetve kognitív funkciók teljesítménye háttérbe szorul, másoké pedig erősödik. Többnyire egyetértés jellemzi még a szakirodalmat is abban a tekintetben, hogy az életkori teljesítményromlás sokkal jellemzőbb az epizodikus (a hosszútávú emlékezeti rendszer része, az életünk során bekövetkező eseményekre és azok körülményeire vonatkozik) és a munkamemória (a memóriában az információfeldolgozás során átmenetileg, rövid ideig tárolt tartalmak) terén. Ezzel szemben a megszerzett lexikális, tárgyi tudásanyag (szemantikus memória) sokáig megmarad, sőt akár gyarapodhat is.
Agyi funkciók és a táplálkozás
Ahhoz, hogy agyunk megfelelően működjön elengedhetetlenek bizonyos tápanyagok. Az egészséges zsírokban gazdag halak, például a lazac, a szardínia, a hering és a makréla adják az esszenciális zsírsavak egy részét a jó kognitív működéshez. Az ezekből az élelmiszerekből kivont nyers tökmag, len, diófélék és extra szűz olívaolaj a növényi alternatíva, az Omega-3 egészséges forrása. A feketeribizliben, a homoktövisben, a csipkebogyóban, a brokkoliban, a pirospaprikában, a citrusfélékben, a petrezselyemben található C-vitamin az agy öregedését előzi meg. A lila gyümölcsök és zöldségek (szilva, padlizsán, füge, fekete szőlő, vörös káposzta, áfonya) sejtszinten ható erős antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek javítják rövid távú memóriánkat. A teljes kiőrlésű gabona pedig biztosítja az agy számára a szükséges energiát, mivel a teljes kiőrlésű ételek állandó szinten tartják a vércukorszintünket, fokozatosan szabadítják fel az energiát a nap folyamán, ezáltal hatékony üzemanyagként szolgálnak agyunk számára.
Memóriafejlesztő tippek, gyakorlatok
De ne csak az étkezésünkre figyeljünk! Fontos a folyamatos gyakorlás, agyunk tréningezése is. Az emberek sokszor legyintenek, amikor felnőttkori tanulásról, oktatásról van szó, hogy ők ehhez már túl öregek, úgysem olyan friss már az agyuk, ebben a korban képtelenség tanulni és még hosszan sorolhatnánk a kifogásokat. Mindazonáltal számos bizonyíték szolgál arra, hogy a tanulást sosem késő elkezdeni, sőt, kifejezetten jót tesz, ha agyunkat folyamatos kihívások elé állítjuk. Rengeteg gyakorlat létezik a memória fejlesztésére, egészen az egyszerű kártyajátékoktól kezdve a sudokuig, de ilyen agyserkentő például a nyelvtanulás is. És ha már a tanulásnál tartunk, a programozás kifejezetten egy olyan terület, amelyet felnőtt korban is érdemes megismerni, hiszen fejleszti a logikai készségünket, analitikus gondolkodásunkat. Nem beszélve arról, hogy ez egy folyamatosan változó szakma, így mindig naprakésznek kell lennünk az aktuális trendekkel, szakmai újdonságokkal kapcsolatban.
Akkor tesszük a legjobbat a memóriánkkal, ha nem fogadjuk el a tévhiteket, miszerint a korral biztosan rosszabb lesz, hanem akár játékosan, akár komolyabban foglalkozunk a fejlesztésével, mindig újabb és újabb feladatok, kihívások elé állítva azt.
Hatékony akarok lenni, de hatékonyan!?
A hatékonyságunkat sokféle módon fejleszthetjük, ami jól jöhet a munkában, a tanulásban, de a hétköznapok minden más területén egyaránt. Ennek egyik módja, ha a figyelmünket megfelelően tudjuk fókuszálni. Ebben nagy segítséget jelent, ha képesek vagyunk meditatív állapotba kerülni. Egy ponton túl a folyamatos, megállás nélküli munka vagy tanulás nem hoz olyan eredményt, mint szeretnénk, de ha közben csinálunk valami olyat, ami segít elmélyülni, jelentősen nőhet a hatékonyságunk, még akkor is, ha kevesebb időt töltünk a munkával.
A kiégés az egyik legdurvább hatékonyságromboló
A depresszió és a szorongás lassan népbetegségnek számítanak. A hozzájuk társuló kiégést pedig már a WHO is a betegségek és rendellenességek listáján jegyzi. Nem véletlenül, hiszen amellett, hogy kiemelten fontos mentális egészségünk megőrzése, a kiégést tartják az egyik legjelentősebb hatékonyságromboló faktornak. Éppen ezért nem mindegy, mikor milyen hatékonyságnövelő eszközhöz, módszerhez nyúlunk. Ugyanis, a hatékonyság folyamatos hajszolása is kimerüléshez vezet.
Alkalmazzuk a mindfulness technikáját a hatékonyság megőrzéséhez
A meditatív állapot hallatán ne gondoljuk, hogy ez csak és kizárólag a spiritualitás iránt érdeklődők módszere. Az elme lecsendesítése vagy a gondolatok elterelése nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy csendes szobában egyedül ülünk és próbálunk fókuszálni. Meditatív állapotba kerülünk akkor is, ha valami olyasmit csinálunk, ami beszippant, ami közben lelassulnak a gondolataink. Ez az a bizonyos flow állapot.
Csíkszentmihályi Mihály óta mindenki tudja, hogy nem lehetetlen elérni a flow állapotot, sőt rendszeresen meg is tapasztalhatjuk az áramlás élményét. A képzőművészek, zenészek, sportolók gyakran átélhetik a flow-t tevékenységük közben, de programozók, szoftverfejlesztők, szövegírók és értékesítők is beszámoltak már hasonlóról munkájuk során.
A flow vagy meditatív állapot elérésének kulcsa a tudatos jelenlét, azaz a mindfulness. Meditációval is elérhető ez az állapot, de a mindfulness sokkal inkább jelent egyfajta szemléletmódot: szándékos – jelenlétet. Figyelmünk nem a múlton töpreng vagy a jövőt fürkészi, hanem a jelenre fókuszál. A mindfulness gyakorlása közben nem cél a relaxáció, feszültség esetén ennek az állapotnak az elfogadását is jelentheti. A tudatos jelenlét során a figyelem elterelődése teljesen természetes folyamat. Ha ezt tapasztaljuk, finoman tereljük vissza gondolatainkat az eredeti fókuszra.
Hatékonyság megőrzése a munkában, tanulásban, mindfulnesszel!
Bizonyára ismerős helyzet, amikor megbeszélésről megbeszélésre rohanunk, közben próbálunk elintézni néhány sürgős telefont, elküldeni pár e-mailt, a maradék időben pedig elvégezni az egyéb feladatainkat. Ugyanez megfigyelhető a vizsgaidőszakban is: vizsgára felkészülés, vizsga, majd kezdődik minden előről, amíg le nem tudjuk az utolsót is és már indul a következő félév. Ha nincs szünet, átvezetés a feladatok között, hamar kimerültnek és fásultnak érezhetjük magunkat.
Tartsunk rövid szünetet az alábbi módon:
- Kávézzunk, de ezúttal kicsit másképp. Ha mindig otthon kávézunk, keressünk a közelben egy hangulatos kávézót és indítsuk ott a napot. Figyeljünk a minket körülvevő hangokra, illatokra tudatosan. Ízlelgessük a kávénkat.
- Sétáljunk napközben. Tegyünk az ebédszünetben egy rövid sétát. Már 20-30 perc sétálás is sokat javíthat a kedélyállapotunkon.
- Lélegezzünk tudatosan. Lélegezzünk ki és be, lassan, legalább 10-15-ször. Figyeljük meg közben a levegő áramlását a testünkben: milyen testérzeteink vannak? Érzünk valahol feszültséget? Gondoljuk azt, hogy a légzésünket erre a testrészre tudjuk koncentrálni és lélegezzük át, mintha csak ki akarnánk fújni onnan a feszültséget. Ezt a gyakorlatot végezhetjük egészen addig, amíg a feszültség meg nem szűnik.
- Blokkosítsuk a tevékenységeinket és tartsunk közben 30-40 perces szünetet, amikor felhívjuk ismerőseinket vagy sétálunk egyet.
Plusz tipp: bár a napi beosztás, nem mindfulness módszer, érdemes megvizsgálnunk, mennyire hatékony az időbeosztásunk, erre is léteznek már jól bevált időmenedzsment technikák.
Fordítsuk meg a napunkat!
Ha eddig a munkával kezdtük a reggelt, most fordítsuk meg a sorrendet.
- Iktassuk be reggelre az edzést, vagy a meditációt.
- Reggelizzünk ráérősen, mintha csak hétvége lenne.
- Olvassunk könyvet, vagy lapozgassuk a kedvenc magazinunkat egy kávé vagy tea mellett.
Miért fontos, hogy a szabadidőnk is hatékonyan teljen?
Nem kell, hogy a szabadidőnk minden perce hatékony legyen. Viszont ha a szabadidőnkben is felállítunk célokat, amelyek némi koncentrációt, tudatos jelenlétet követelnek meg, akkor pihenés közben is megélhetjük a flow élményét. Persze ez nem azt jelenti, hogy a szabadidőnkben is a munkánkkal kellene foglalkoznunk. Sőt, minél eltérőbb tevékenységet végzünk, annál inkább felfrissül a szellemünk és elterelődnek a gondolataink a megoldhatatlannak tűnő problémákról. Persze attól még a probléma nem tűnik el, de azzal, hogy nem egy beszűkült, csak a problémára koncentráló tudatállapotból tekintünk a kérdésre - hanem attól eltávolodva - segíthet új nézőpontot adni és rávilágítani a megoldási lehetőségekre.
A kikapcsolódás is mindenkinek mást jelent. Van, aki sorozatot néz, mások a telefonjukat pásztázzák. Mégis miért van az, hogy egy idő után ezek a tevékenységek nem kapcsolnak ki bennünket? Mert semmilyen formában nincs meg bennük a kihívás, sőt semmilyen készségre nincs hozzájuk szükség, fejlődésről már nem is beszélve. Sokkal inkább tompul az elménk, csökken a fizikai erőnlétünk is, míg végül állandósul az apátia, vagyis a közöny állapota. „Nincs kedvem/erőm semmihez, nem érdekel semmi…” - ismerősen hangzik?
A jól megszervezett hobbi, mint például a kertészkedés, a programozás vagy a keresztrejtvényfejtés, de akár ide sorolhatjuk a stratégiai társasjátékokat is, mind – mind a szabadidő hatékony eltöltését támogatja, ezzel pedig mentális jóllétünket segíti.
Milyen könyveket érdemes elolvasni a programozás témakörében?
Sokak szerint célszerű, mások úgy gondolják, egyáltalán nem érdemes könyvekből elsajátítani a programozás alapjait. Egy dolog azonban bizonyos: egy könyv, ha nem is ad szerteágazó tudást, nagymértékben segítheti bizonyos alapfogalmak megértését, nagy hasznunkra lehet a gyakorlás során, és jó alapot biztosít a tanuláshoz. De milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani a számunkra legjobb tananyagot? Cikkünkben ennek a kérdésnek járunk utána, ráadásul azt is eláruljuk, hogy elsősorban mely példányokat célszerű beszereznünk, ha az IT területén szeretnénk elhelyezkedni.
Honnan érdemes beszerezni a könyveket?
Az utóbbi évek rohamos digitalizációja miatt az emberiség egyre inkább ráállt az e-könyv-olvasásra. Mivel ma már szinte az összes kiadványt beszerezhetjük néhány kattintással, meg sem fordul a fejünkben, hogy esetleg akadhatnak olyan művek is, amelyek nem találhatók meg az interneten, csak a könyvtárakban és a könyvesboltokban.
Ezen a ponton pedig egy valamit fontos megjegyeznünk. Noha a programozás sokat fejlődött az elmúlt években, az alaptéziseit tekintve változatlan maradt. Ezért nem érdemes pusztán a mai kiadásokat keresni - szétnézhetünk akár a korábbi kiadások között is, hiszen könnyen lehet, hogy sok új és értékes információt tudhatunk meg belőlük.
Mi alapján érdemes kiválasztani a megfelelő kötetet?
Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, melyik kötetet érdemes beszereznünk, azzal is tisztában kell lennünk, hogy pontosan mi is az, amit tanulni szeretnénk. Nem elég úgy nekivágni a keresésnek, hogy “minden jó, ami programozásról szól”. Ennél sokkal specifikusabbnak kell lennünk, hiszen a programozás egy szerteágazó szakma.
Másodsorban azt is tudnunk kell, hogy mi a célunk a tanulással. Nem mindegy ugyanis, hogy érettségire, vagy egy nehéz egyetemi vizsgára való felkészüléshez keresünk tananyagot.
Valószínűleg még mindezek tudatában is belebotlunk majd néhány olyan könyvbe, amelyek nem egészen a mi igényeinknek fognak megfelelni, de ennek az esélye sokkal kisebb, ha a fentieket alaposan átgondoljuk.
Ha pedig megakad egy szemünk egy könyvön, de nem vagyunk biztosak a dolgunkban:
- Lapozzunk bele a tartalomjegyzékébe, és nézzük meg, hogy a milyen egységekre tagolódik.
- Nézzük meg, hogy ki az író, és olvassunk utána a munkásságának.
- Olvassuk el a róla szóló ajánlókat és érdeklődjünk utána informatikus ismerősöknél.
- Ellenőrizzük, hogy a mű melyik évben íródott. Annak ellenére, hogy a programozás alapja nem sokat változott az elmúlt években, akadhat azért egy-egy olyan információ, amely ma már talán elavult vagy nem releváns.
- Emellett, ha van időnk, nyugodtan bele is olvashatunk néhány fejezetbe, hogy felmérjük, mennyire érthető és logikus a felépítése számunkra, és vannak-e példák a magyarázatok mellett. Utóbbira azért van szükség, mert, ha nehezen emészthető számunkra a tananyag, bizonyos példákon keresztül sokkal hamarabb megérthetjük azt.
Milyen könyveket érdemes elolvasni a programozás témakörében!?
Ha még csak az elején járunk, de szeretnénk a programozás alapjait kellőképpen elsajátítani, akkor első körben érdemes Peter Wentworth, Jeffrey Elkner, Allen B. Downey and Chris Meyers Hogyan gondolkozz úgy, mint egy informatikus: Tanulás Python 3 segítségével című művét, illetve Gregorics Tibor, Heizlerné Bakonyi Viktória, Horváth Győző, Menyhárt László, Pap Gábor Sándorné, Papp-Varga Zsuzsanna, Szlávi Péter, valamint Zsakó László könyvét, a Programozási alapismeretek-et fellapozni.
Ha van a családban olyan fiatalabb gyermek, aki érdeklődik a kódolás iránt, akkor nem célszerű rögtön a fentiekkel kezdeni. Helyettük inkább ajánlanánk Jakab Zsolt Készíts te is játékprogramot! – Scratch nyelven (Játékos programozás 8-14 éveseknek), vagy esetleg David Whitley Kódolj! című munkáját. Ezek a kötetek a gyerekek nyelvén magyarázzák el a szakma alapjait.
Az érettségire való felkészülés során nagy hasznunkra válhat Magyary Gyula Emelt szintű informatika érettségi – Programozás C++ és C# nyelven, és Emelt szintű informatika érettségi 2. – Python lépésről lépésre című tananyaga is.
Számos művet találhatunk webfejlesztés témakörében is, de közülük is kiemelkedik Szabó Bálint Webprogramozás, valamint Abonyi-Tóth Andor A weblapkészítés technikája című munkája.
Összességében tehát, rengeteg kötet közül válogathatunk online és offline is, de ehhez nagyon fontos tudni, hogy pontosan milyen irányba is akarunk elindulni. Emellett mindenképp érdemes elvégezni egy programozói képzést is, amellyel még szerteágazóbb tudásra tehetünk szert, és könnyen elhelyezkedhetünk az informatikai piacon.
Kezdőként is készíthetünk saját weboldalt
Egy megfelelően kezelt weboldal rendkívül fontos egy vállalkozás életében. Nélküle a potenciális vevők nem tájékozódhatnának részletesen az általunk forgalmazott termékről vagy szolgáltatásról. Egy honlap felépítésére alapvetően többféle lehetőségünk is van, viszont jól meg kell gondolnunk, melyik úton indulunk el. Cikkünkben sorra vesszük a lehetséges opciókat, ráadásul azt is eláruljuk, hogy melyiket érdemes választani elsősorban.
Honlap szerkesztés vagy kódolás?
Ha rákeresünk az interneten, hogyan érdemes létrehozni saját weboldalt, a legtöbb fórum azonnal a Wordpress-t fogja nekünk ajánlani. A Wordpress az egyik legnépszerűbb honlap szerkesztő platform, amelynek használata ráadásul nem igényel komolyabb programozói háttértudást sem. Aki csak gyorsan össze akar rakni magának egy weboldalt, de nem akar a témában jobban elmélyedni, annak bőven elég ezt a felületet kiismerni, viszont ha átfogó tudást szeretnénk szerezni a webfejlesztéssel kapcsolatban, akkor muszáj lesz megtanulnunk a programozás alapjait. Ehhez nagy segítséget nyújthat a Fullstack fejlesztői képzésünk.
A kódolás alapú weboldal készítés első ránézésre nehezebbnek tűnhet, de hosszú távon nagy hasznunkra válhat, hiszen így nem csak egy rendszer meghatározott sablonjaiból dolgozhatunk, hanem a honlap minden egyes részletét mi alkotjuk meg az igényeink alapján.
Hogyan érdemes elkezdeni egy weboldal felépítését?
Ha mi magunk szeretnénk létrehozni egy webhelyet, akkor elsősorban a három fő programozási nyelvet kell ismernünk, amelyek a következők:
- HTML
- JavaScript
- és CSS
Az alábbiakban sorra vesszük, hogy pontosan mi is a különbség közöttük.
Amíg a HTML-t - vagyis a HyperText Markup Language-t – a weboldalak strukturális elemeinek megjelenítésére használják, addig a JavaScript segítségével animációkat hozhatunk létre, amelyekkel a felhasználói élményt növelhetjük. A CSS pedig akkor lehet hasznos számunkra, ha a honlapunk megjelenésén - például a betűtípuson, a betűméreten, vagy a színeken – szeretnénk módosítani.
Habár mindez elég bonyolultnak hangozhat, nagyon gyorsan bele lehet jönni, ráadásul rengeteg előnyünk is származhat abból, ha jártasak vagyunk a programozás alapú webfejlesztés világában!
Sokkal rugalmasabban kezelhetjük weboldalunkat
A különféle honlapszerkesztő oldalak által létrehozott platformok kötöttek, és nagyon bonyolult őket máshová vinni. Ehhez ugyanis az kell, hogy egy másik honlapon – minden funkcionalitásával együtt – újraépítsük azt. Egy saját forráskóddal rendelkező webhely azonban teljesen a miénk, nem tartozik harmadik félhez, és azt csinálhatunk vele, amit csak szeretnénk.
Nincsenek korlátozott tartalmak
Számos honlapszerkesztő hirdeti saját felületein, hogy a sablonjai ingyenesen elérhetők. Ez azonban csak a tartalmak kis százalékára igaz, a nagy részéért sok esetben továbbra is súlyos összegeket kell fizetni.
Könnyebben kezelhetővé válik az oldalunk
Ha rutinosak vagyunk a programozásban, akkor a weboldalak készítése, fejlesztése során sokkal komfortosabb lesz saját kódokkal dolgoznunk, mint egy meglévőt integrálni, finomítani. Ráadásul az esetleges hibákat és bugokat is könnyebb kiszűrni: az általunk létrehozott programot ugyanis már jól ismerjük, ezáltal könnyebb elvégezni rajta a diagnosztikát.
A saját kód használata sokkal biztonságosabb
A nyílt forráskódot használó oldalak kevésbé védettek, hiszen minden újonnan létrehozott honlaphoz ugyanazt a programkódot használják. Ha egyet feltörnek, gyakorlatilag mindegyiket feltörték. Nem meglepő tehát, hogy a hackerek ezeket a platformokat szokták először célba venni.
Jobb referencia
Semmi gond nincs azzal, ha egyes webhelyek létrehozásához sablonokat használunk, de egy megrendelő akkor lesz teljesen elégedett a munkánkkal, ha azt látja, hogy az elkészült weboldal teljesen úgy néz ki, ahogyan azt ő megálmodta. Az ügyfél elvárásai azonban nagyon ritkán szoktak megegyezni a sablonok kinézetével.
Könnyebben tudunk mobiltelefonra optimalizálni
A legtöbb honlapszerkesztő platform által létrehozott webhely nincsen mobilra optimalizálva, emiatt pedig csökkenhet a felhasználói élmény. Számos statisztika kimutatta viszont, hogy a webhelyeket ma már sokkal többször nyitják meg telefonon, mint asztali számítógépen, ezért érdemes – a kódlánc létrehozásakor is – ezt figyelembe venni.
A közzétett verzió egyezni fog a beállításainkkal
A honlap szerkesztő platformok egyik nagy előnye az előnézet opció, amely segítségével le tudjuk ellenőrizni, hogy az elkészült honlap hogyan fog megjelenni majd a valóságban. Ám vannak esetek, amikor ez a funkció nem működik jól, és ezáltal a közzétett, valamint az előnézeti verzió különbözni fog egymástól.
Miért fontos a konstruktivitás fejlesztése?
A különböző programozói, szoftverfejlesztői munkakörök jellemzően csapatmunkára épülnek, mégha sok önálló, egyéni munkavégzést igényelnek is. A hatékony teammunkának egyik legfontosabb alappillére az egyének konstruktív hozzáállása. De tágabb perspektívából szemlélve tulajdonképpen az egyéni teljesítményt is meghatározza, hogy az ember mennyire konstruktív. Nézzük hát, pontosan miben áll a konstruktivitás, és hogyan fejleszthető.
Konstruktivitás és megoldásközpontúság
Ha rövid meghatározást keresünk, akkor a konstruktivitást építő jellegű, haladást szolgáló pozitív viselkedésként lehet tömören leírni. Ellentéte a destruktív, azaz romboló, hátráltató jellegű magatartás vagy hozzáállás.
A konstruktivitás vonatkozásában a legfontosabb kulcsszó a megoldásközpontúság: a konstruktív hozzáállású ember az összetett feladathelyzetekben rugalmasan, előrevivően képes működni elősorban azáltal, hogy a fókuszt a megoldásra helyezi. A megoldásorientált hozzáállás és gondolkodásmód nagyban elősegíti a probléma vagy feladat hatékony kezelését, mégpedig olyan módon, ami az egész csapatban pozitív energiákat és motivációt szabadít fel.
Ezzel szemben a destruktív hozzáállás hátráltatja a közös munkát, és akár egyetlen ilyen kolléga viselkedése is negatívan hat a többiek munkamoráljára és teljesítményére.
A konstruktív munkahelyi szervezet
A konstruktivitás nemcsak az egyének szintjén jelenik meg, de egy munkahelyen ideális esetben a szervezeti kultúra egészét is jellemzi. Ennek főbb ismérvei:
- a munkatársak csapatban dolgoznak, magasfokú az együttműködés,
- a feladat- és problémamegoldás gördülékeny és hatékony,
- pozitív a légkör: az emberek jól érzik magukat és szívesen dolgoznak,
- jellemző a partneri viszony (főnök-beosztott viszonylatban is),
- a munkatársi konfliktusok, feszültségek kezelése fejlett,
- jellemző a kreativitás és a folyamatos tanulás-fejlődés.
Összességében mindez azt eredményezi, hogy a munkavégzésben magasabb szakmai színvonal és hatékonyság érhető el, köszönhetően a csapat magas motiváltságának, az együttműködésnek és tudásmegosztásnak, valamint az ezekből felszabaduló kreatív innovációnak.
Egy konstruktív szervezetben a csapattagok:
- tudják, hogy együtt többet érhetnek el, mint egyedül, ezért keresik a közös szakmai munka lehetőségeit,
- magas a motiváltságuk,
- több esélyük van a képességeik kibontakoztatására,
- kiegészítik egymást a közös siker érdekében,
- empatikusak és támogatóak egymással, szívesen segítik a másikat,
- kommunikációjuk feszültségektől mentes,
- megosztják az információkat és a tudásukat a kölcsönösség és a bizalom jegyében,
- elismerik egymás teljesítményét és sikereit, bátorítóan, megerősítően kommunikálnak egymással magasabb terhelés vagy stressz-szint esetén is,
- az innovatív ötletek megosztása folyamatos, van tere a kreatív javaslatoknak és a kísérletezésnek,
- a tapasztalatok megosztása, továbbá a sikerek és kudarcok elemzése és a tanulságok levonása folyamatos,
- a hibázás elfogadott része a tanulásnak,
- a kollégák közötti versengés konstruktív jellegű: előrevivő pozitív élmény, mely növeli a teljesítmény iránti erőfeszítést és az egyének motiváltságát, hatékonyabbá teszi a versengő felek közötti együttműködést és feladatmegoldást, valamint a másik féllel szembeni segítőkészséget.
A destruktív viselkedés tipikus jelei
A destruktív hozzáállás a legtöbb esetben nem nyilvánvaló azonnal: többnyire nem nyílt szabotálás jellemzi, hanem inkább olyan passzív (gyakran passzív-agresszív), búvópatak-szerűen jelentkező működésmód, mely sokáig észrevétlenül kelt rossz érzést a többiekben, és láthatatlanul ássa alá a közös munka hatékonyságát. Legtöbbször az érintett maga sincsen tudatában, ezért akár másokon, akár magunkon tapasztaljuk rendszeresen, érdemes felfigyelnünk az olyan jelekre, hogy valaki
- rendszeresen elkésik, vagy csúszik a határidőkkel,
- hibázás vagy kritika esetén magyarázkodik, másokra mutogat,
- gyakran „hárít”: feladatvállalást, döntéshozatalt, véleménynyilvánítást,
- kifogásokat keres,
- passzív,
- mindenben a problémát, nehézséget látja, hogy miért „lehetetlen”,
- utólag morgolódik, magában elégedetlenkedik,
- mindent személyes sértésnek vesz,
- nyíltan ellenséges,
- állandóan panaszkodik,
- nem osztja meg az információt.
Ha szeretnéd megtapasztalni a csoportmunkát - ahol mi is konstruktívan állunk a különböző helyzetekhez -, akkor gyere és csatlakozz valamelyik Progmatic programozó tanfolyamhoz.
Mikor érdemes kitanulni a no-code, illetve a low-code programozást?
Nem könnyű manapság egy cégnek lépést tartani a piac által diktált tempóval, illetve az aktuális trendekkel. Ehhez sok esetben egy komplex fejlesztői és programozói csapatra van szükség. Mivel ma már szinte minden vállalkozás automatizáltan, vagy legalábbis részben automatizáltan működik, nem csak a kereslet, hanem ezzel párhuzamosan a munkaerőhiány is növekszik. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a no-code, illetve a low-code programozás, amelyek megszületésével lehetséges lett az, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt: a laikus kódolás, mégpedig alapos és összetett informatikai háttértudás nélkül. Amellett, hogy cikkünkben részletesebben is elemezzük ezt a két szakmát, azt is tisztázni fogjuk, hogy pontosan melyek is a legnagyobb különbségek köztük, és melyiket mikor érdemes megtanulni.
A digitális transzformáció
Nem vitás, hogy a gazdasági fejlődés nem lenne lehetséges korszerű és modern technológiai újítások nélkül. Utóbbiak létrejöttéhez pedig elengedhetetlenek a szakképzett programozók és fejlesztők. Az újítások létrejöttével azonban nyilván előfordul, hogy feleslegessé válhatnak az adott iparágban dolgozók közül néhányan, mivel automatizált gépek veszik át a helyüket.
Vegyük most példaként a mezőgazdaságot. Nem véletlen, hogy annak idején a szántás, a vetés és a szüretelés igencsak sok embert igénylő munkának számított, ma már azonban alig vannak olyan farmok vagy nagyüzemek, ahol még emberi kézzel történne a betakarítás vagy a szántás. Az automatizálás persze nem csak a mezőgazdasági szektort érinti, hanem az élet szinte minden területét. Ezt nevezzük digitális transzformációnak, amelynek hatására folyamatosan nagy szükség lett a programozói szektor képviselőire.
Leegyszerűsítve tehát: Hiába van egyre több programozó itthon, ha a rohamtempójú digitalizáció miatt még ennél is több fog kelleni. Ezt az űrt hivatottak betölteni a low-code programozók, akik minden olyan cég számára rendkívül jó választást jelentenek, akik a megüresedett programozói és fejlesztői pozíciókat szeretnék nem szakavatott, mégis kompetens személyekkel betölteni. Ez pedig az érdeklődők számára is komoly hatással lehet, hiszen ki ne akarna egy jól fizető programozói pozícióra jelentkezni, ha nem várnak el cserébe sok éves tapasztalatot, és nagy mennyiségű informatikai háttértudást?
Mi a különbség a no-code és a low-code programozás között?
Rengetegen használják egymás szinonimájaként a két kifejezést, ám az igazság ezzel szemben az, hogy nagyon is sok mindenben különböznek egymástól. Vegyük hát sorra, hogy pontosan miben:
A low-code programozás
Ahogy a neve is jól mutatja, a low-code programozáshoz szükséges némi informatikai alapismeret, cserébe azonban szélesebb testreszabási lehetőséget is kínál, mint a no-code programozás. A low-code programok segítségével ugyanis:
- megtarthatjuk a vállalatok piaci részesedését, esetenként pedig növelhetjük is azt,
- könnyebbé tehetjük a piachoz való idomulást,
- az újonnan érkező munkatársak betanítását is leegyszerűsíthetjük,
- a kezdő programozókat is beavathatjuk a munkafolyamatokba,
- elősegíthetjük a vállalatok és a fejlesztők szorosabb együttműködését is a segítségével.
A no-code programozás
A no-code programozás – a low code programozással szemben – már valóban nem igényel semmiféle háttértudást és informatikai alapismeretet. Ez a fajta kódolás akkor válhat hasznunkra, ha részleges szoftver megoldásokat vagy alkalmazásokat szeretnénk létrehozni. Ezért a no-code programozókat elsősorban nem is a nagyobb vállalatok vagy multik, hanem a kisebb, helyi vállalkozások alkalmazzák. A legnépszerűbb no-code felületek közé tartozik például:
- a WordPress,
- a Zapier,
- a Zendesk,
- valamint a Salesforce is.
Leáldozóban a hagyományos programozói szakma?
Sokan gondolják úgy, hogy a no-code, valamint a low-code programozók hosszú távon akár le is válthatják a hagyományos programozókat. Ez a veszély azonban egyáltalán nem áll fenn. A no-code és low-code programozók sokkal inkább kiegészítik ezt a hatalmas és összetett szakmát, hiszen leegyszerűsítik az ismétlődő, repetitív munkafolyamatokat, ezáltal lehetővé teszik a szakképzett programozók számára, hogy az összetettebb feladatokra koncentrálhassanak.
Nem meglepő tehát, hogy a no-code, illetve a low-code programozás egy sokkal vonzóbb alternatíva lehet először azok számára, akik szeretnének elhelyezkedni az informatikai piacon, de egyelőre csak minimális szaktudással rendelkeznek. Ilyen szempontból a no-code és a low-code programozás remek belépőknek számítanak, azonban fontos megjegyeznünk, hogy a komolyabb feladatok megoldásához már érdemes továbbképezni magunkat, és elvégezni akár a fullstack programozó képzést is.
Hogyan segíti a programozókat a Clever Commit?
Sokakat megrémiszt a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése. Ennek a jelenségnek azonban rengeteg pozitív „hozománya” is lehet. Ilyen például a Clever Commit is, amely egy új fejlesztésű szoftverként nagymértékben megkönnyíti a programozók mindennapi munkáját. Hogy pontosan miként is működik ez a program, milyen előnyökkel szolgál a felhasználónak, illetve milyen egyéb felhasználási területekkel rendelkezik, azt fogjuk most cikkünkben górcső alá venni.
Muszáj a kódok módosításait fejlesztőknek ellenőrizni
Programozóként gyakran megesik, hogy egy adott kódban valamilyen változtatást kell eszközölnünk. Mielőtt azonban a kijavított kódot commit-álnánk – legyenek azok kisebbek vagy nagyobbak –, érdemes átnézetni azokat egy fejlesztő csapattal egy úgynevezett code review keretein belül. A review során a fejlesztők kiértékelik a módosításokat, és azonosítják azokat a malőröket, amelyeket mi nem vettünk észre. Vannak azonban olyan apró hibák, amelyek még az ő figyelmüket is képesek elkerülni. Ez pedig később egy teljes hibasorozatot is eredményezhet.
Ebben az esetben nagy segítségünkre lehet az Ubisoft saját fejlesztésű, programozókat segítő mesterséges intelligenciája, a Clever Commit. Az alig néhány éve debütáló program kezdetben a Commit-Assistant nevet kapta, csak később keresztelték át a mai nevére.
De mi köze a Ubisoftnak a mesterséges intelligenciához?
Aki egy kicsit is jártas a videójátékok világában, bizonyára hallott már a Ubisoftról. A stúdió a világ legnagyobb számítógépes játékgyártói közé tartozik, és olyan kultikus, máig népszerű alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Prince of Persia, az Assassin's Creed, a Watch Dogs, a Ghost Recon, vagy a Far Cry-széria. Nem véletlen, hogy a fejlesztésükön egy sok fős programozói csapat dolgozik nap mint nap, hiszen ezek a játékok a Ubisoft legtöbb profitot termelő franchise-ai közé tartoznak. A programozó-csapat feladata, hogy még a megjelenés előtt kiküszöböljék a játékok azon hibáit - vagyis azokat a „bugokat”, amelyek rontanának a játékélményen. Még a legkisebb figyelmetlenség és mulasztás is okozhat végzetes hibasorozatot, amelyek aztán megzavarhatják a játékmenetet.
Minél nagyobb és összetettebb a játék, a fejlesztése során annál nagyobb hibalehetőséggel kell számolnunk. Nem ritka az sem, amikor a programozók kódjai önmagukban hibátlanul működnek, de egyszerre viszont már összeakadnak.
A bugok hatással vannak a stúdió megítélésére is
Számos olyan esettel találkoztunk már a közelmúltban, mikor ezek a hibák csak jóval a játékok hivatalos megjelenése után mutatkoztak meg. Ennek következtében a játék játszhatatlanná vált, bezárta magát vagy pedig lefagyott. Ha játékosként mi is tapasztalunk hasonlót, érdemes rögtön jelentenünk ezt a fejlesztőknek, akik később frissítések, patch-ek formájában fogják javítani a hibákat. Sajnos azonban addigra már késő lehet. Noha a kiegészítő programoknak köszönhetően valóban javulni fog a játékélmény, a cégre nézve nagyon kellemetlen, amikor ezeket a mulasztásokat nem egy szakképzett csapat, hanem a játékosok veszik észre. Rengeteg stúdió járt úgy, hogy a piacra dobott A-listás játékuk olyannyira tele volt bugokkal, hogy azokat azonnal vissza kellett hívni a digitális áruházak polcairól.
Első a profit?
Mivel az eladott példányszámra nagy hatással vannak a megjelenés hetén kikerülő hivatalos kritikák és pontszámok, ezért a gyártók mindig igyekeznek ügyelni arra, hogy a játék kódbázisában lévő hibákat azonnal kiküszöböljék. Ebben pedig nagy segítséget jelent a Clever Commit, amely a programozók helyett is észleli a kódokban ejtett hibákat. Noha erre a célra már korábban is használtak statikus, illetve dinamikus kódelemző szoftvereket, a Clever Commit minden eddiginél hatásosabb megoldásnak bizonyult. A szoftver ugyanis a változtatások elemzésével önmagát is tanítja, ezáltal pedig egyre jobb és okosabb lesz.
A mesterséges intelligencia alapú program ráadásul olyannyira hatásosnak mutatkozott, hogy ma már - a Ubisofttal szorosan együttműködve - a Mozilla Firefox is használja a böngésző rendszerében. Ezzel is növelni tudja a felhasználói élményt.
A kódokat ellenőrző mesterséges intelligencia alapú rendszerek mára egyre több területen jelentenek komoly segítséget. Ezért, ha érdeklődünk a programozás iránt, érdemes részt vennünk egy komplex programozói képzésen. Ha pedig még a Clever Commit használatát is kitanuljuk, rengeteg időt spórolhatunk meg majd magunknak.
Mi a különbség a Java és a JavaScript között?
Azok, akik kevésbé jártasak a programozásban, gyakran hajlamosak összekeverni a Javát és a JavaScriptet. Érdemes azonban tudni, hogy – habár a nevük tényleg arra utal, hogy rengeteg „közös vonásuk” van - a két programnyelvnek nagyon kevés köze van egymáshoz.
Hosszasan lehetne beszélni a Java és a JavaScript közötti különbségekről, holott a nevük alapján tényleg logikus lenne azt gondolni, hogy rengeteg hasonlóság van köztük.
A valóság azonban az, hogy a Javát és a JavaScriptet még csak nem is ugyanaz a cég gyártotta - arról nem is beszélve, hogy funkciójukban is komoly eltéréseket mutatnak: nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az előbbi esetében bájt-kódolással írhatunk önálló programokat, utóbbi pedig egy kliensprogram, amellyel a szoftverek nyers verzióját alkothatjuk meg. Ahhoz azonban, hogy az ténylegesen fusson is a számítógépünkön, még át kell fordítanunk a gép „nyelvére”.
A legszembetűnőbb különbségek
Mivel a Java és a JavaScript az elmúlt években rengeteg fejlesztésen és tesztelésen esett át, a köztük lévő különbségek is évről évre egyre csak szaporodtak, amelyeket célszerű több szempont szerint csoportosítani – például:
- Olvashatóság – amíg a Java-kódot IDE-ben írják meg, és csak különféle gépek és szoftverek segítségével fordíthatók le az adott operációs rendszer nyelvére, addig a JavaScripttel egy egyszerű, html kódba ágyazott parancssort alkothatunk meg. Ebből akár arra is következtethet az ember, hogy ennek a programnyelvnek lehet némi köze az internetes weboldalakhoz. És aki ezt gondolja, az bizony a fején találta a szöget: a JavaScript ugyanis elsősorban azért felelős, hogy egy adott honlapot dinamikusabbá és interaktívabbá tegyen - ezálltal pedig sokkal gazdagabb felhasználói élményt nyújtson az interneten böngészők számára.
- Írás és telepítés – a Java használatával kizárólag olyan kódokat hoznak létre a fejlesztők, amelyeket csak egyszer kell megírni, aztán azok bármiféle változtatás nélkül telepíthetők más operációs rendszerekre. Ezzel szemben a JavaScript kódsorát bármikor módosíthatjuk, másolhatjuk, vagy akár el is küldhetjük, ha azt szeretnénk.
Történeti áttekintés
A Java
A Javát az 1990-es években fejlesztette ki a Sun Microsystems egyik alkalmazottja, James Gosling. A programnyelv segítségével a felhasználók kezdetben még csak kisebb kiegészítő programokat készíthettek a webes alkalmazások számára, később azonban kibővült a funkcióköre - mára pedig az e-kereskedelem különféle alkalmazásainak létrehozásában is vezető szerepet játszik. A Java létrehozása több mint 10 napig, fejlesztése pedig körülbelül 4 évig tartott. Az azóta már több nyelvi változatban is létező programnyelv a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend, ugyanis:
- önálló programkód létrehozására alkalmas,
- magában hordozza a programozási nyelvek legjobb tulajdonságait,
- rendkívül könnyen használható, átlátható és megbízható felületet biztosít a felhasználó számára,
- használatával nem tesszük ki vírusveszélynek a számítógépünket,
- kevés helyet foglal a gépünkön,
- a Javában írt kódokat több platformon is futtathatjuk, és akár újra fel is használhatjuk őket.
Nálunk, a Progmatic Academy-nél, a Junior programozói tanfolyamon könnyedén elsajátíthatod a Java programozást és az objektumorientált szemléletet. Megtanulsz valós fejlesztői, programozói környezetben dolgozni és valódi projekteket oldhatsz meg.
A JavaScript
A fentiekkel szemben a JavaScript egy olyan szkriptnyelv, amelyet önállóan nem, kizárólag a html alapú kódok részeként értelmezhetünk. A Netscape által létrehozott nyelvet először Livescriptre keresztelték, majd csak később vált az általunk is ismert JavaScriptté, amelynek célja, hogy a weboldalak dinamikusabbá tehessék a tartalmaikat, és - különböző interakciók révén - folyamatosan kapcsolatot teremtsenek a felhasználókkal.
Számos tulajdonsága miatt a JavaScript is nagy népszerűségnek örvend. Ilyenek többek között:
- az adott parancsot közvetlenül a böngészőben hajtjuk végre, ezért nincs szükség egy szerverrel való állandó kapcsolatra,
- már az adott eseménnyel – például a weboldalak betöltésével – egyidejűleg teljesül a kód funkciója,
- az általa írt programkódot bárki megnézheti, vagy akár módosíthatja is,
a legtöbb böngészőbe manapság már be is van építve - a szkript alapú weboldalak viszont csak akkor fognak betölteni, ha a JavaScript engedélyezve is van.
A JavaScript funkció szempontjából 3 fő területre osztható:
- JQuery-re - a tömörítéshez,
- Angular-ra - a webes appok fejlesztéséhez,
- valamint a node.Js-re – a szerverrel kapcsolatos egyéb munkákhoz.
Fullstack fejlesztő képzésünkön elsajátíthatod a Frontend oldali programozást is, többek között a JavaScriptnek köszönhetően, így képes leszel dinamikus weboldalak létrehozására és kezelésére. Ezen a képzésen a felhasználói oldalon megjelenő (Frontend) fejlesztésen kívül elsajátíthatod a funkciók programozását (Backend) is.
Ahogyan az a leírtakból is kitűnik, mindkét programozási nyelv igencsak összetett, azonban – ha érdeklődsz a programozás iránt - megéri kitanulni a használatukat.
Miért olyan népszerű a streaming?
A világunk rendkívüli mértékben felgyorsult, ami nagy hatással volt a tartalomfogyasztási szokásainkra is. Amíg a 80-as, 90-es, és 2000-es években a stúdiók leginkább a tévére, vagy egyenesen a moziba küldték frissen elkészült filmjeiket, addig mára mindez - egy szabadon választott streaming fiókon keresztül – egy kattintással elérhető a világ bármely pontján. A stream nem más, mint a különféle videós tartalmak valós idejű közvetítése. De honnan is indult ez a mára rendkívül nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatás, és egyáltalán milyen tartalmakat lehet streamelni? Emellett szót ejtünk arról is, hogy milyen ismert streaming platformok léteznek manapság.
A streaming kezdete
Talán meglepő lehet, de az első kimondott közvetítői platformnak a YouTube számított. Ugyan a kétezres években, amikor a YouTube útjára indult, még élő közvetítéseket egyáltalán nem lehetett rajta nézni, de az elv, ami miatt az emberek valósággal megrohamozták az oldalt ugyanaz volt: készen kaptak egy felületet, tele ingyenesen elérhető videós tartalmakkal, amelyeket hosszadalmas letöltések nélkül nézhettek. Ezt követte aztán a Facebook-live, ahol mi magunk indíthattunk élő adásokat, és az ismerőseink is csatlakozhattak.
Az elmúlt évtizedben még inkább megnövekedett az igény a streaming iránt, ezáltal egyre több olyan szolgáltató jelent meg a piacon – például a Netflix vagy a Twitch -, amelyek a maguk módján továbbfejlesztették a “letöltés nélkül nézhető tartalmak közvetítésének” gondolatát. Innentől pedig csak idő kérdése volt, hogy ez a hóbort a videojátékosok piacára is betörjön.
A legnépszerűbb streaming tartalmak
Streamingelni voltaképp bármit lehet, ám a legnépszerűbb tartalmak mégis az alábbiak:
- e-sport események,
- gálák és díjátadók,
- sportesemények, mérkőzések,
- koncertek, illetve
- a frissen megjelent filmek és sorozatok.
Nem kérdés, hogy nézettség szempontjából még mindig a filmek és a sorozatok állnak az első helyen. Az elmúlt évek adatai alapján itthon és külföldön egyaránt nagy népszerűségnek örvendett:
- a Netflix,
- az HBO GO,
- az Amazon Prime,
- és a nem olyan rég hazánkban is elérhetővé váló Disney+ is.
A streamingelt tartalmak fajtái
A közvetített tartalmaknak két nagy csoportját különíthetjük el:
- A VOD, vagyis a Video On Demand, amelyet feltöltött, archív videós tartalom formájában bármikor elérhetünk, amikor éppen szükség van rájuk, vagy újra szeretnénk nézni egy adást. Ide tartoznak az online filmek és sorozatok, vagy épp a visszanézhető élő közvetítések is.
- A live streamingen keresztül pedig kizárólag valós időben közvetítünk. Hazánkban is egyre nagyobb népszerűségre tett szert ez a fajta közvetítési forma. Ebbe a csoportba sorolhatók például az e-sport események, vagy a koncertek és díjátadók.
A videojátékok online streamelése
Ha szeretünk játszani, és ezt egy nagyobb közönség elé szeretnénk tárni, akkor a streameléssel ezt könnyedén megtehetjük. Az esemény során a streamer, vagyis a videós közvetítő élőben játszik, és ezt egy nagyobb grémium – ingyenesen vagy előfizetői díj fejében – végig követheti. Az elképesztő népszerűségnek köszönhetően mára rengeteg cég dönt úgy, hogy a saját, nagyobb eseményeikről is indítanak videós közvetítést. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az online streaming ma már nem szimpla tartalomfogyasztási mód, hanem egy létező üzleti modell, amelybe egyre több világvállalat is kész jelentős összegeket befektetni. Nem véletlen, hogy az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő e-sport eseményeknek is egyre több neves szponzoruk van.
Játékra fel – Hogyan streamelhetünk mi magunk is?
Ha van otthon szélessávú internetünk, egy erősebb gépünk és egy webkameránk, akkor mi is ugyanúgy indíthatunk élő adásokat. Ehhez viszont egy dologra még szükségünk lesz: egy olyan programra, amivel lebonyolítható az általunk indított adás – erre a célra pedig kiváló választás lehet az Open Broadcaster Software Studio, vagyis az OBS.
A program telepítése után a következő lépéseket kell megtennünk:
- El kell dönteni, hogy mire is akarjuk használni a programot: streamelni szeretnénk a játékot az arcunkkal, reakcióinkkal együtt, vagy szimpla képernyőfelvételt akarunk készíteni. Esetünkben most az előbbire lesz szükség.
- Ki kell választanunk, hogy hány fps-re optimalizáljon a monitorunk.
- Csatlakoznunk kell a szolgáltatóhoz, amelyen keresztül közvetíteni fogunk – például a Twitch-hez.
- Az OBS-fiókunkban lévő streaming kulcs segítségével beléphetünk a szolgáltató felületén lévő profilunkba, ahol szintén kapni fogunk egy kódot. Ezt pedig ezúttal az OBS felületére kell bemásolnunk – ezáltal jöhet létre a két felület közötti kapcsolat.
- Az elénk tárult felületre tallózzuk be az általunk közvetíteni kívánt játék képét: ehhez kattintsunk a Források menüpont alatti plusz jelre, majd a „Játék felvétele” opcióra. Ezután a „Mód” menüben válasszuk ki a „Specifikus ablak felvétele” lehetőséget. Ha visszatérünk a játékba, akkor már csak egyetlen kattintásra leszünk attól, hogy közvetítsük magunkat.
Mi is az az objektum orientált programozás?
Az IT-szakmában rendkívül fontos szerepet játszik az objektum orientált programozás, ugyanakkor a laikusabbak közül sokan nem is tudják, hogy pontosan mit is takar ez a tevékenység. Cikkünkben természetesen megadjuk erre a kérdésre a választ, mindemellett azt is igyekszünk körüljárni, hogy melyek az objektum orientált programozási nyelv legnagyobb előnyei, hogyan könnyítheti meg a kódolást, és milyen alapelvekre épül.
Mi is az az objektum orientált programozás?
A programozási nyelvek többféle eszköztárral dolgoznak egyszerre, amelyek közül a legnépszerűbbek:
- a procedurális,
- a funkcionális,
- a logikai,
- illetve az objektum orientált paradigmák.
Utóbbiak elsősorban abban lehetnek nagy segítségünkre, hogy könnyebben meghatározhassuk:
- a programok felépítését,
- a bennük szereplő kódok összekapcsolódását,
- illetve azt, hogy egy adott feladatot milyen logika szerint kell megoldani.
Milyen objektum orientált programozási nyelveket ismerünk?
Még azok közül is, akik számára ismeretlen ez a kifejezés, ismerősen csenghetnek az alábbi objektum orientált programozási nyelv típusok:
- Java,
- JavaScript,
- C++,
- C#,
- Python
Az objektum orientált programozás legnagyobb előnyei
Nem véletlen, hogy rengetegen szeretnének elmélyülni ebben a szakmában, hiszen az objektum orientált programozás segítségével:
- bonyolult, komplex kódokat sokkal egyszerűbb struktúrákban ábrázolhatunk,
- gyorsan és könnyen futtatható programokat is létrehozhatunk,
- átláthatóbbá tesszük a kódsorozatok szerkezetét,
- felgyorsíthatjuk a fejlesztés folyamatát,
- egyszerűen módosíthatunk egy már kész programon,
- illetve fokozhatjuk az adatbiztonságot, hiszen az egységbezárásnak köszönhetően védettek lesznek az objektumokban tárolt elemek.
De mi is az az objektum?
Ahogy a valóságban körül tudjuk írni a tárgyakat valamely jellemzőik – például a méretük vagy a színük - alapján, úgy a programozásban is vannak bizonyos objektumok, jól látható és leírható tulajdonságokkal. Az objektumok a szoftver által elmentett adathalmazok, amelyeket nem szükséges minden egyes új művelet alkalmával újra és újra bevinni. Ezáltal rengeteg időt és energiát spórolhatunk meg magunknak. Az objektumok szerkezetét érintő általános információkat úgynevezett osztályokban, angolul class-okban tároljuk, ezzel megkönnyítve a kódolás folyamatát is.
Miképpen könnyíti meg a programozást az objektum orientált programozási nyelv?
Az objektum orientált programozási nyelv segítségével a kódokban szereplő ismétlődő elemeket egy csoportba sorolhatjuk, ezáltal pedig a kód is sokkal rövidebbé válik, és sokkal könnyebb lesz módosítani. A besorolást úgy tudjuk elvégezni, ha:
- Először is létrehozunk egy parent classt, vagyis egy főhalmazt azokkal az adatokkal, amelyek – típustól függetlenül – minden kódban benne szerepelnek.
- Ezt követően, child classokat hozunk létre az alkategóriáknak.
- Amikor ezzel elkészültünk ide rendeljük azokat a tulajdonságokat, amelyek a kódtípusokat megkülönböztetik egymástól.
- Végül, a child classokat, vagyis a kisebb részhalmazokat objektumokba sűrítjük.
Az objektum orientált programozás alapelvei
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az objektum orientált programozás nem szimplán egy széles eszköztárat, hanem egy komplex bonyolult alapelv rendszert is jelent, amely négy alapelvből tevődik össze:
- absztrakció,
- öröklés,
- polimorfizmus és
- egységbezárás.
Vizsgáljuk meg az alábbiakban, hogy pontosan mit takarnak a felsoroltak!
Absztrakció
Az absztrakció csak a legszükségesebb információkat teszi elérhetővé, ugyanakkor a fontosabb részleteket, vagyis a belső struktúrát rejtve hagyja. Ráadásul abban is nagy segítségünkre lehet, hogy egy hosszú kód jobban átláthatóvá váljon számunkra.
Öröklés
Ahelyett, hogy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de nem teljesen azonos kódrészletek mindegyikéhez külön-külön objektumokat hoznánk létre, használhatjuk az öröklést, amely során a parent class-ban lévő elemek automatikusan hozzáférhetőek lesznek a child class-ok számára is.
Polimorfizmus
A polimorfizmus segítségével a child class-ok ugyan örökölhetik a parent class tulajdonságait, de ettől függetlenül rendelkezhetnek saját változókkal is.
Egységbezárás
Az egységbezárás garantálja az objektumban tárolt adatok biztonságát, és ezt csak akkor tudják más objektumok befolyásolni, ha mi arra külön engedélyt adunk. Minden objektum tartalmazhat privát, illetve publikus változókat is, ugyanakkor más objektumok számára csak az utóbbi elérhető, a privát teljesen el van zárva előlük. A privát elemek - az egységbezárásnak köszönhetően - elszigeteltek maradnak. De mi számít privát metódusnak? Például a számítógépes játékokban szereplő hősök hajának vagy ruhájának színe ebbe a kategóriába sorolható.
Mint láthatjuk, az objektum orientált programozás haladó szintű szakma. Természetesen egyes elemeit képesek kezdő programozók is felhasználni, de a nyelvek alapos ismeretéhez érdemes egy képzést is elvégeznünk.