Miért válaszd a Java programozást?
Java. Az egzotikus csengés mögött, laikusok elsőre az Indonéz szigetvilág szívét sejthetik, azonban ha azt is hozzátesszük, hogy a Java programozási nyelv is, akkor már egészen más csengése van. A Java nyelvezet ugyanakkor egyáltalán nem egzotikus, sőt meglehetősen egyszerű, miközben kifejezetten dinamikus. Nem véletlenül örvend egyre nagyobb népszerűségnek. A Javaban készült programok átívelnek téren és időn, hiszen az internet hajnalától egész napjainkig használható és értelmezhető a Java programozás. De miért is éri meg Java fejlesztőként, Java programozóként dolgozni? Miért válaszd a Java programozást?
Java programozás az alapoktól
Míg a legtöbb programozási nyelv esetén még mielőtt a program egyáltalán futna a gépünkön fordítást vagy értelmezést szükséges végrehajtani, a Java ezt a kettőt egyetlen hibridmegoldásban ötvözi.
Hogyan? A forrásprogramunkat először a fordító (compiler) lefordítja egy közbülső, platformfüggetlen nyelvre, ún. Java bájtkódot állít elő. Ezt a kódot ezután a Java VM (Virtual Machine) értelmezi és futtatja. A fordítás egyszer történik meg, az értelmezés minden alkalommal, amikor a program végrehajtásra kerül.
A Java programnyelv óriási előnye, hogy a bájtkód segítségével elegendő egyszer megírni egy programot, és bármely gépen, amely megfelelő verziószámú Java VM-et tartalmaz a program máris futtatható és használható az operációs rendszer típusától függetlenül.
A program, amely a világ bármely pontjára elér, mégis biztonságos
A nagy teljesítményű és többszálú fejlesztésnek köszöhetően a Java nemzetközi szintű programozási nyelv lett. Programozási nyelvezete és struktúrája ugyanis lehetővé teszi, hogy a Javaban készült alkalmazások és programok az egész világon használhatóak legyenek: könnyedén alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz, és képesek akár több nyelven is kommunikálni a felhasználókkal. Mindemellett a különböző titkosítási komponensekkel a Java programok rendkívül biztonságosak.
Bár a fent leírt érvek valóban jól hangzanak, joggal kérdezhetjük – mégis hol használnak Java programokat? Hiszen sem a videojátékok, sem az olyan sokak által használt asztali programok mint az Adobe Acrobat, a Microsoft Office, de a legelterjedtebb operációs rendszerek, mint a Windows vagy Linux sem Java nyelven készültek. Szóval, jogos a kérdés, ha IT karrierre készülsz:
- Miért épp a Java programozást tanulj?
- Használunk-e egyáltalán Java programokat, és ha igen, az élet mely területein?
A Java technológiával leginkább e-kereskedelemmel foglalkozó weboldalakon, kereskedelmi platformokon, pénzügyi applikációkban találkozhatunk. Talán néhány olyan példa is meggyőző lenne a Java létjogosultságát alátámasztani, mint az Amazon, a Netflix, a Linkedin vagy a Twitter, de ezek korántsem fednék le a valóságot. Ugyanis sokkal szélesebb területen népszerű és elterjedt a Java programozói nyelv. Nézzük meg az egyes működési területeket közelebbről is:
Android applikációk
Valójában nagyon is kézzelfogható, hogy hol szükséges a Java fejlesztő tehetség. Elég csak egy adroidos telefont a kezünkbe venni: minden applikáció Java programozói nyelven íródott a Google Android API-jával. Meglehet különböző megjelenésben és csomagolásban, de a kód a mai napig Javaban készül.
Pénzügyi rendszerek, szerveralkalmazások
A Java programnyelv a pénzügyi szolgáltatások területén nagyon erős. Olyan globális bankóriások tették le mellette voksukat, mint a Goldman Sachs, a Citigroup vagy épp a Barclays. Elektronikus kereskedelmi folyamatok front- és backoffice támogatása, online banki megbízások, jóváhagyási rendszerek és szigorú adatfeldolgozási folyamatok hátterét adják a Java fejlesztések.
Webes applikációk
Szintén nagy területet ölelnek fel a Java portfoliójából az e-kereskedelmi fejlesztések, webes alkalmazások. Rengeteg kényelmes webes szolgáltatás Java keretprogramban készül. Kormányzati, biztosítási, képzési platformokon nagyfokú biztonságuk miatt előszeretettel alkamaznak Java programozást, Java fejlesztői megoldásokat.
Szoftver eszközök
Sok hasznos szoftvert és fejlesztési eszközt írnak és fejlesztenek Java-ban, ilyenek pl. Eclipse, InetelliJ Idea és Netbans IDE.
Kereskedelmi alkalmazások
A harmadik fél bevonásával zajló kereskedelmi ügyletekhez – melyek szintén általában pénzügyi szolgáltató szektorban jellemzőek – is kedvelt a Java programozás. Ilyen például a Murex, a bankok közötti kereskedelmi ügyletek lebonyoltásához használt népszerű kereskedelmi alkalmazás amely szintén Javaban nyelven íródott.
J2ME Appok
Bár az iOS és Android TradThrough eljövetele csaknem megölte a J2ME piacot, de a Nokia és a Samsung készülékek felhasználói között még mindig van kereslet a régebbi, hagyományos mobilkészülékekre így az azokon futó J2ME platformra is. Korábban szinte minden játék és applikáció amely androidra készült MIDP-t és CLDC-t használt, amelyek a J2ME platform részei. Többek között ez az egyik oka, amiért a WhatsApp máig olyan népszerű. Ugyanis J2ME alapon is elérhető, így pl. a régebbi Nokia mobiltelefonokon is működik.
Embedded Space
A platformban rejtőző lehetőségek erejét nagyon jól példázza, hogy a Java technológia mindössze 130 KB adathozzáféréssel használható. Eredendően éppen a felhőalapú eszközök használatához fejlesztették. Kétségkívül ez az, ami a kezdet kezdete óta a Java programozói nyelv legnagyobb ütőkártyája és újítása: “írd meg egyszer, futtasd bárhol”.
Big Data Technológiák
A Hadoop, a HBase, Accumulo és az ElasticSearch és még jó pár nagy adatforgalmú technológia is használ valamilyen formában Java-t. Bár közel sem domináns ebben a szegmensben, mint programozási nyelv, de ha a Hadoop és az ElasticSearch tovább növekszik, nagy fejlődési potenciált tartogathat még a terület.
High Frequency Trading Space
A Java fejlesztések rengeteget fejlődtek az utóbbi időben és a modern JIT-ekkel (just-in-time » futásidejű fordítás) egyre inkább képesek hozni a C++ szintű teljesítményt. Ebből kifolyólag egyre többen választják a Java-t nagy teljesítmény igényű rendszerek fejlesztésekor, hiszen az anyanyelv, a biztonság, a hordozhatóság és a karbantarthatóság olyan érvek, amelyek mellett eltörpül, az extragyorsaság ígérete.
Tudományos alkalmazások
Manapság a Java-t gyakran alkalmazzák tudományos alkalmazások készítéséhez. Ennek legfőbb oka, a már említett Java tulajdonságok: biztonságosabb, hordozhatóbb, karbantarthatóbb és összességében jobb minőségű párhuzamos hozzáférést biztosító eszköztárral rendelkezik mint a C ++ vagy bármilyen más fejlesztői nyelv.
Tanulj Java programozást a Progmatic Academy-nél
Képzési struktúránkat úgy állítottuk össze, hogy a legaktuálisabb és a leghasználhatóbb tudással gazdagodjanak hallgatóink. Ha fejlesztő képzés, a Java programozási nyelv elsajátítása a legaktuálisabb és legpiacképesebb, amit adhatunk. Nem volt kérdés, hogy emellett tesszük le voksunkat és programozó tanfolyamunk tananyagának alapjait a Java képzésre építjük.
Bár egy rendkívül intelligens programozói nyelvről beszélünk, egyáltalán nem bonyolult az elsajátítása. Csupán néhány hónap alatt mindenféle felsőoktatási vagy egyéb végzettség, fejlesztői előképzettség nélkül megtanulható, és birtokában, némi szorgalommal remek informatikai szakemberré válhat az is, aki semmilyen előzetes programozási ismerettel nem rendelkezik, és teljesen nulláról vág bele.
Miért szeretjük még a Java-t?
A Java alapú programok a nagy cégek nagy kedvencei. A vállalati programok közel 100%-a Java fejlesztés. Ebből pedig az is következik, hogy a nálunk szerzett tudással megnyílnak előtted a cégóriások ajtajai és programozói tanfolyamunkkal a hátad mögött csak rajtad múlik, hol építesz IT karriert.
Meggyőződésünk, hogy a Java mellett letéve voksunkat, fejlesztő képzéseinkkel piacképes tudást adunk a kezedbe. Végzett hallgatóink sikerei bizonyítják az elhelyezkedés gördülékenységét.
Mire lesz szükséged, hogy Java programozóvá válj?
Java programokat úgynevezett fejlesztő keretprogramokban készíthetsz, így egy ilyenre mindenképpen szükséged lesz. Ilyenek például:
JCreator: A program ingyenesen letölthető. A Pro verzió 30 napos demoban fut, de Lite verziója korlátlan ideig futtatható díjmentesen.
Netbeans: A Netbeans a Sun saját fejlesztőkörnyezete a Java platformokhoz. Nem csak az alapcsomag, hanem különböző összeállítások és kiegészítők is letölthetőek hozzá.
Eclipse: Az Eclipse egy több platformon (Windows mellett Linux, Solaris, AIX, HP-UX, Mac OS-X) rendelkezésre álló, több programozási nyelvet (Java, PHP, C/C++, stb.) támogató és többfajta fejlesztői környezetben (asztali alkalmazásfejlesztés, webfejlesztés, mobil alkalmazásfejlesztés, UML2 szerkesztés, vizuális szerkesztés stb.) alkalmazható nyílt forrású szoftverfejlesztő projekt.
Hogyan kezdj hozzá? Először is jelentkezz junior programozó képzésünkre ?
Magyarországon óriási hiány van fejlesztőkből erről már több ízben írtunk mi is.. Ha megvan benned a motiváció, és szeretnél a munkaerő piac legkeresettebb szakmbereinek egyikévé válni, ne habozz tovább: tanulj programozást!
A Progmatic Academy 5,5 hónapos képzésein, emelt óraszámban sajátíthatod el A Java programozást az alapoktól, hogy tanfolyamunk elvégzését követően az ország legfelkészültebb junior programozóinak egyikeként indíts IT karriert. Képzésünkön megtanulod az objektumorientált szemléletet, a programozás alapját. Megtanulsz valós fejlesztői, programozói környezetben dolgozni, valódi projekteket fogsz megoldani. Cél, hogy a képzés végére könnyedén megpályázhass programozói, szoftverfejlesztői pozíciókat. Legyél Te is Java programozó!
Egyre több kismama választja a programozást
A kiemelkedő fizetések és a rugalmas munkaidő miatt egyre több fiatal anyuka, kismama és apuka választja a programozást, tanulja ki a programozó szakmát és helyezkedik el az IT világában. Ennek kapcsán keresett fel minket a HIT rádió, és kért interjút a témában, amelynek Tóth Szabolcs marketing vezetőnk eleget is tett.
Olyan kérdésekre kaphattok választ a programozást illetően, mint:
- Mi a nagy IT munkaerő hiány oka?
- A cégek inkább részfeladatokra keresnek programozókat vagy a teljes folyamatokra?
- Miben különbözik a Progmatic oktatási módszere egy műszaki egyetemi képzéstől?
- Sok kismama vág bele, hogy megtanuljon programozni, akik a családi elfoglaltságukhoz igazítják a tanfolyamot. Ezeket a családi kihívásokat a leendő munkáltatók is figyelembe veszik?
- Van ennek a tanfolyamnak maximális korhatára? Jelentkeznek a Progmatichoz idősebb emberek?
- Mennyi időre és tanulásra van szükség ahhoz, hogy valaki az IT szektorban el tudjon helyezkedni?
- Mennyit lehet keresni? Mennyit keres egy junior programozó az iskolapadból “kiesve”?
- Ki alkalmas programozónak? Kinek ajánljuk a programozást, a képzéseinket, és milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki sikeres programozó lehessen?
- Mennyire veszi figyelembe a magyar felsőoktatás a munkaerőpiaci helyzetet?
RÁDIÓS INTERJÚ MEGHALLGATÁSA
Nem csökken az informatikusok hiánya, hiába a magas kezdő fizetés
Informatikushiány van, ezt tény. Régóta lehet hallani, hogy vannak olyan szakmák, amelyek eltűntek vagy el fognak, mert a robotika, az automatizáció átveszi az emberektől a szerepet. Azok az ipari újítások, amelyek átveszik az emberek helyét, egyben teremtenek új lehetőségeket fizetés szempontjából is. Itt jön elő az a kérdés, hogy ha bezárul egy ajtó, akkor valóban nyílik-e az a bizonyos ablak. Az ablak kinyílt, de az informatikushiány főbb okai nem oldódtak meg…
Miért nincs elég informatikus, ha jó a fizetés?
A robotok és automatizmusok előre megírt algoritmusok és programok mentén dolgoznak, habár már vannak olyan AI fejlesztések, amelyek a Terminator filmekből ismert Skynet alapjai is simán lehetnének.
Ezeknek a fejlesztése és menedzsmentje ugyanakkor megteremtett korábban nem létező szakmákat, ami sosem látott mélységekbe repítette az informatikushiány kérdését. Nem csak fejlesztőre és programozóra van már szükség, hanem:
- szortver tesztelőre
- IT projekt managerre
- data enginerre
- data scientistra
és még sok más egyéb szakma is teremtődött.
Hogyan lehet az informatikushiányt kezelni? Van, aki a szőnyeg alá söpri, és van aki…
Több nagy nemzetközi multi folyamodik ahhoz, hogy kiszervezi a fejlesztéseit ügynökségekhez vagy távoli országokba. Korántsem arról van szó, hogy pénzt akarnak megspórolni, hanem arról, hogy egyáltalán legyen valaki, aki elvégzi a munkát. Az informatikushiány világszinten megjelent akárcsak a kétkezi munkaerő hiánya. (Mert vannak szakmák, amelyeket nem, vagy még nehezen lehet automatizálni.)
Európában közel 800.000 fejlesztői állás vár betöltésre, és ezt a hiányt a gazdaság és a különböző kormányok felzárkóztató és átképző kampányokkal próbálják orvosolni. Ezek sikeressége sokban múlik azon, hogy melyik országban milyen az oktatási rendszer. Egy olyan szakmát tanítani elméleti alapon, ami havonta változik nem megoldható, így azok az iskolák és oktatási rendszerek a hatékonyak, amelyek gyakorlati alapúak. Ezzel csupán az a baj, hogy nem, vagy nagyon nehezen standardizálható OKJ-s vagy egyetemi keretek között.
De visszatérve a multikhoz, itt van például a Hewlett Packard. Mint a világ legnagyobb IT cégeinek egyike azt a megoldást választotta, hogy az IT projektek managementjének egy részét kiszervezte Mexikóba, majd a fejlesztést Kínába és Indiába. Itt jöhet elő a minőség kérdése, hogy adott régiókban is hozzák-e azt a minőséget, amellyel biztosítva van egy állandó szint. Erre nincs igen vagy nem válasz, minden vállalat másként gondolkodik a minőségről, de azt ki lehet jelenteni, hogy mindenhol megvannak a kiváló fejlesztők, ami a legnagyobb akadály az a távolság, a közös nyelv és közös kultúra hiánya.
De nézzük, hogy mi a helyzet fejlesztő és informatikus fronton hazánkban
2016-os adataink alapján a hazai informatikai munkaerő piacon 22.000 IT állás várt betöltésre, ami a napjainkra megsokszorozódott. Ami ennél szomorúbb, hogy az informatikus és programtervező szakokra első helyen alig 5.000 jelentkező jelentkezett, mint ennek legalább a 3x-osára lenne szükség.
De mi a baj? Miért nem akarnak az emberek nyitni az informatikai pályák felé?
Legyünk őszinték, mind addig amíg a moziban a nerd és geek filmeken csak kacagunk, vagy a Big Bang Theory-n élünk, hogy lehetne ez a szakma SZEXI? Ki az, aki magáról azt mondja, hogy: „én kódot akarok írni mert az cool” (még ha az is).
Muszáj megmutatni, hogy ez a szakma miről szól:
- más, új szakmákat teremt
- emberek életét könnyíti meg
- egyszerűbbé tesz dolgokat és folyamatokat
- automatizál eddig unalmas, emberek számára monoton folyamatokat
- költségeket optimalizál
- védheti a környezetet
…és még 100 másik ok szól a fejlesztői szakma mellett.
Hogyan legyen SZEXI a fejlesztő szakma? Mitől lesz egy programozó motivált?
Egy korábbi cikkünkben leírtuk, hogy Gergő miért és hogyan váltott munkát. Gergő csak egy abból a 100+ történetből, akik a Progmatic segítségével változtattak az életükön. Volt, aki többet szeretett volna keresni, volt, aki új kihívásokat keresett, és volt, aki egyenesen az érettségi után minket választott.
Szerinted egy sushi szakácsból milyen fejlesztő lenne? Az biztos, hogy nem nyers, mert tapasztalatunk, hogy nem számít ki honnan jött, szinte bárki meg tudja tanulni, fejleszteni..
Mitől lesz sexy a programozó szakma a Te számodra?
- Lehet, hogy a 400-450.000 Ft-os fizetés kezdő fizetés, amit egy junior programozó tanfolyamon elvégzése után megkereshetsz.
- Lehet, csupán az, hogy megoldás centrikus ember vagy, akinek a zsigereiben van, hogy jobbá tegye másik vagy a saját maga életét IT megoldásokkal.
- Lehet, te vagy az, aki olyan weboldalakat tervez, amelyben kiélheti a kreativitását, és ezáltal önmegvalósítasz
- Lehet, hogy olyan játékokat írsz, amely emberek ezreit nevetteti meg
Ezt neked kell tudnod, mi abban tudunk neked segíteni, hogy megtanuld azokat az alapokat, amelyekkel el tudsz indulni egy új szakma és élet irányába.
Nézd meg aktuális programozó képzéseinket.
Az informatika munkaerőpiaci kihívásai
Paradigmaváltást hoz a munkaerőpiacon is a digitalizáció és az ezzel együtt megjelenő informatikus hiány. Jó, ha a ma iskolásai tudják, hogy mire dolgozni kezdenek, már minden nagyon másként lesz.
Ma Magyarorszáon az akadályozza leginkább a digitális gazdaság lehetőségeinek kiaknázhatóságát, hogy hiányzik a munkaerőpiacról mintegy 20 ezer digitális mérnök és szakmunkás – állítja Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke.
Folyamatosan növekszik az informatikai szektor
Adatai egybevágnak a Bellresearch tavaly novemberi jelentésében olvashatókkal is. E szerint a hazai informatikai munkaerőpiacon 17–22 ezer új állás volna betölthető. Közvetlenül ma ugyan „csak” 7-8 ezer poszt betöltetlen, de a bővüléssel – a közvetett multiplikátorhatásokkal számolva – a szektorban összesen 72 ezer embernek juthatna munka. Tekintve, hogy egy exportra dolgozó informatikai cégnél ma évi 20 millió forint GDP előállításával egyenértékű egy-egy informatikusi állás, a betöltetlen pozíciókban meglehetősen nagy potenciál vész el.
Az ágazat, amely az új számítási módszer szerint számoltan 20 százalék feletti súlyt képvisel a hazai GDP-ben, áttételesen mintegy 400 ezer embernek kínál munkát. Ez a teljes foglalkoztatotti létszám 15 százaléka. A magyar export 8,3 százalékát, illetve a hazai K+F beruházások több mint tizedét adja.
A magyarországi infokommunikációban közvetlenül 170 ezer ember dolgozik. Maga a szektor 122 ezer főt alkalmaz. Emellett még 45 ezren dolgoznak az ágazaton kívül informatikai munkakörben kisebb cégeknél és közigazgatási intézményeknél. Ez a nemzetgazdasági foglalkoztatás 4,1 százalékát, a versenyszféra 6,2 százalékát jelenti, de lehetne sokkal több is.
A modellezett létszámhiány pótlására annak ellenére több szakember képzésére és tudásuk növelésére, fejlesztésére volna szükség, hogy a klasszikus értelemben vett informatikusok a piacon visszaszorulóban vannak. A tesztelők, szoftverfejlesztők, alkalmazáskészítők és a különböző szintű további felhasználók aránya ugyanis folyamatosan emelkedik.
Informatikus hiány Európában
Az informatikus hiány nem csak Magyarországon ismerős helyzet. Az Európai Unióban 2020-ra 750 ezer és 1 millió közötti hiányt mutatnak a prognózisok. Ez azért is veszélyes, mert például a németországi vagy brit informatikushiány tényleges elszívó hatásként jelenik meg már ma is Magyarországon. Jól mutatja az informatikusok iránti igényt, hogy a legsikeresebb oktatási startupok közé kerültek azok a mikrovállalkozások, amelyek diplomásoknak hirdetett tanfolyamon, gyorstalpalón képezik a Java, a Python és más programozási nyelveken boldogulást kereső nem szakmabelieket.
Általánosabb problémát a magyar gazdaságban az okozhat, hogy nemcsak informatikushiány van a digitalizálódó gazdaságban, hanem a digitális felkészültségű fogyasztók is. hiányoznak A digitális kompetencia általános szintje hazánkban alacsony, miközben a világ nagy léptekkel halad afelé, hogy minden műszaki pálya immár elképzelhetetlen e terület bizonyos fokú ismerete nélkül. Nincs messze már az az idő, hogy maga az informatikus kifejezés is eltűnik, mivel az gyakorlatilag mindegy, hogy például ki fejleszt egy mezőgazdasági precíziós alkalmazást. Az az agrármérnök, aki az egyetemi kurzusok között fölvette az informatikát, vagy az az informatikus, aki agrárfejlesztésekre specializálódott.
Mindenhol jellemző az informatikushiány – még a legdinamikusabban gyarapodó szolgáltatóközpontoknál (SSC) is. A nemzetközi fejlesztőközpontok is hiába keresnek nagy létszámban, informatikus munkaerőre koncentráltan friss dolgozót. Hiába generáltak az ssc-k néhány év alatt ötezer (összesen több mint 24 ezer) új munkahelyet. A cégek képtelenek megvalósítani Magyarországon a tervezett évi 2500–3000 fős informatikusi létszámbővítést. De informatikushiány van az általános és középszintű oktatásban is, miután a vállalkozói szektor rég felszívta az ilyen vénájú tanárokat. Hiányoznak a kkv-szektorból is az informatikusok, mert ott a fizetések nem tudnak a multikéival versenyezni. Nem jobb a helyzet az állami szektorban sem, mivel ugyanazokért az emberekért verseng mindenki.
Mindenhol nő az igény a digitalizációra
Egy prémium kategóriás autó értékének ma már több mint a 40 százalékát a digitális technológia adja. Ahogyan a termékben nő a digitalizált részek aránya, úgy emelkedik a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokban is. A digitalizáció felgyorsulása változást hoz mind az üzleti, mind a tudományos és a társadalmi életben. A „digitális” a minden területet érintő új paradigma, amihez a cégeknek is, az államoknak is alkalmazkodniuk kell. A szokásos eljárások már nem elégségesek. Vityi Péter szerint cselekvési kényszer van: rugalmas szabályozási és vállalkozási környezet létrehozására kell törekedni. Az IVSZ évek óta erőteljesen hangsúlyozza, hogy az nem hoz megoldást, ha a digitális fejlesztést az állam csak a felsőoktatás felől kezdi el kezelni.
Az alelnök biztos abban, hogy az alapszintű oktatásba is bele kellene nyúlni. Szerinte a diákokat, szülőket ma már arra kell kondicionálni, hogy a digitálisan is magas hozzáértést igénylő szakmák felé nyissanak. „Ma egy 2. osztályba járó gyerekből csak akkor lesz fehérgalléros munkavállaló, ha az oktatásának egyre nagyobb része a digitális hozzáértésre, kompetenciákra fókuszál” – magyarázza Vityi, aki szerint ezért is kár, hogy a pedagógusok jelenlegi elégedetlenségi akciói során elő sem került, hogy az iskolákban jobban digitalizált, intelligensebb oktatásra kellene fókuszálni. Mert ha ma még úgy tűnhet is, hogy a változás lassú, a digitalizáció exponenciális változásokat idéz elő a közeljövőben. Ez a változás megy végbe a gépgyártásban, a gyógyszeriparban és minden iparágban, legyen az termelő vagy szolgáltató.
Megoldható az informatikus hiány?
A szakemberek szerint a fent említett problémák kezelésére nem elegendő Magyarországon a kormány informatikusszakember-képzési támogatási programja. Mindez bebizonyosodik, amikor befejeződnek 2018-ban a központi digitálisinfrastruktúra-fejlesztések. Csak remélni lehet, hogy némileg enyhíthet a munkaerőpiaci feszültségeken a közelmúltban elfogadott iparfejlesztési stratégia, amely a fókuszába teszi az informatikusképzést.
Az Ericsson 2015-ös úgynevezett mobilitásjelentése szerint az informatikai iparág rövid és hosszú távú potenciálja az államok számára egyre fontosabb szemponttá válik. A szabályozói környezetet képessé kell tenni a már kialakult iparágak digitalizációjának támogatására, valamint az új iparágak fejlesztésére is. A jelentés szerint nagyobb hangsúlyt kell adni a digitális készségek fejlesztésének. Az Ericsson szerint a következő öt évben a vállalatok számára ennélfogva az a prioritás, hogy megújítsák üzleti modelljüket. „A győztesek azok a vállalatok lesznek minden iparágon belül, amelyek proaktívan integrálják az infokommunikációt a saját üzletmenetük legbelső részeibe is” – olvasható a jelentésben.
Forrás: HVG
A Progmatic programozó képzése is bemutatkozott a VISZ konferencián
A Progmatic is bemutatkozott az idei VISZ (Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége) által évente megrendezésre kerülő nyári konferencián. Muraközy Andrea, a Progmatic ügyvezetője a szektor képviselőivel ismertette iskolánk programozó kurzusát.
A rendezvényen kerekasztal beszélgetéseken tudtuk megvitatni az alábbi, IT szegmenst erősen érintő témákat:
- az IT és az üzlet kapcsolata (CEO, CFO, CTO és CIO szemmel)
- karrierút
- visszatérés a szakmába
- projekt coaching, mindfullness
- tudatosság
- oktatás, mentoring, ahol ügyvezetőnk, Muraközy Andrea mutatta be iskolánk működését, céljait.
A magyar vezető informatikus szektor neves képviselőivel is megismertettük a képzési módszerünket, programozó kurzusainkat, amellyel a jelenlegi súlyos informatikus munkaerőhiányt is csökkenteni szeretnénk, nem utolsó sorban pedig diákjainkat olyan szakmához juttatni, ami hosszútávon kifizetődik számukra, és biztos karriert biztosít.
Videó megtekintése
