Fontosabbak a soft skillek, mint gondolnád!
Biztosan Te is ismersz olyan programozót, akit a környezete jó szakembernek tart, csak épp az együttműködés nehézkes vele. A technikai tudás mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a soft skillek, vagyis a nem szakmai készségek, amelyek nélkülözhetetlenek a hatékony együttműködéshez és kommunikációhoz. A szakmai ismeretek megléte alapfeltétele a pozíció betöltésének, azonban az, hogy ki hogyan dolgozik csapatban, hogyan viseli a visszajelzést vagy megtalálja-e a közös hangot az ügyfelekkel úgyszintén nagy befolyással van a munkavégzésre. Éppen ezért a soft skillek megléte elengedhetetlen a sikeres együttműködés szempontjából. A jó hír pedig az, hogy akárcsak a szakmai ismeretek, a soft skillek is tanulhatók, fejleszthetők.
Mik azok a soft skillek?
Érezted már úgy, hogy többet készültél egy megmérettetésre, jobban is teljesítettél, azonban nem olyan mértékű elismerést kaptál, mint amit vártál? Az is előfordulhatott, hogy kerültél már olyan szituációba, amikor a te ötletedet mintha meg sem hallották volna, míg amikor mások adták elő ugyanazt, azonnal nyitott fülekre talált? Erre szokták azt mondani, hogy a másik jobban “el tudta adni magát”. Pedig lehet csak lelkesebbnek, motiváltabbnak tűnt az illető.
Ezek azok az apróságok, amiért olyan nehéz a soft skilleket behatárolni. Nézzünk néhány példát azokra a készségekre, amelyekkel a megfelelő szakmai tudás mellett, magad felé billentheted a mérleg nyelvét az állásinterjún: együttműködés, asszertív kommunikáció, alkalmazkodási készség, prezentációs készség vagy például a kritikus gondolkodás. A listát még bőven lehetne folytatni, azonban minden pozíció és minden munkahely egy kicsit mást igényel. Erre rá kell érezni - amúgy ez is egy soft skill, de szerencsére némi gyakorlással tanulható! Nem véletlenül mondjuk, hogy nézz utána alaposan a cégnek, ahova pályázol! Kerülj képbe még az interjú előtt, hogy milyen a hangulat, mi az elvárás.
Soft skillek, amire még a legjobb fejlesztőnek is szüksége van
A fejlesztőkről, programozókról az emberek fejében egyfajta negatív sztereotípia él, mégpedig hogy nehéz velük kommunikálni és együttműködni. Ha rendelkezel az alábbi készségekkel, azonnal pozitív benyomást kelthetsz akár már az állásinterjú során is. Különösen fontos, hogy megfelelően tudd képviselni magad (asszertivitás), magas szinten tudd előadni a mondanivalódat (prezentáció), és közben az érzelmi hullámok se zökkentsenek ki (stressz- és konfliktuskezelés). Mondhatni ezek az alapvető készségek, amire az IT területen biztosan szükséged lesz. Na de mire még?
A fontosabb skillek egyike: áttekinthetőség
Mennyire átlátható a munkád? Egy rendezett, logikusan felépített munka minden területen előnyös, de szoftverfejlesztőként még inkább. Ha könnyen értelmezhető és dokumentált a munkád, a munkatársaid is hatékonyabban tudják folytatni, kiegészíteni vagy átvenni a projekteket. Az ismeretlen mindig félelmetes. Ha átlátható és érthető munkát adsz ki a kezedből, nagyobb eséllyel kapsz pozitív visszajelzéseket.
Időmenedzsment
A magasabb beosztásokban rendszerszemléletre és precizitásra van szükség. Az időmenedzsment nem csak a munkahelyi hatékonyságot növeli, hanem a magánélet és a munka egyensúlyát is fenntartja. Képes vagy egy projektet egyedül irányítani? Össze tudod összehangolni a részfeladatokat és felkészülni a váratlan helyzetekre?
Hatékony kommunikáció, mint skill
„Nem az a baj, amit mondasz, hanem az, ahogy mondod?” - Ismerős ez a mondás? Ugyanaz a mondat hathat dicséretként vagy kritikaként is, minden a hangsúlyozáson múlik. Konfliktus esetén Te melyik szereplő vagy általában: aki passzívan hátralép, vagy aki agresszíven védi az igazát, esetleg asszertíven a közös megegyezésre törekszik? A hatékony kommunikáció fejlesztése hatalmas változásokat hozhat minden emberi kapcsolatodban a munkahelyeden pedig hatékonyabb megbeszéléseket, sikeresebb bértárgyalást és kevesebb feszültséget eredményezhet. Megéri képezni magad a soft skillek területén is, nem igaz?
3 soft skill, ami az élet minden területén jól jön
A soft skilleknek nem csak a munkában, hanem a hétköznapokban, akár a magánéletben is nagy hasznát veheted. Ahhoz, hogy bármilyen problémát meg tudj oldani, először meg kell értened a helyzetet és azokat, akik benne vannak a szituációban. Az aktív hallgatás sokat segíthet abban, hogy ne zsigerből reagálj egy-egy kritikus helyzetben. Ez nem csupán azt jelenti, hogy meghallgatod, amit a másik mond, hanem hogy meg is hallod a szavak mögött rejlő érzéseket és gondolatokat is. Az ilyen figyelem építi a bizalmat és elősegíti a valódi megértést. Ehhez társul a visszajelzésre való nyitottság. A kritikát, visszajelzést tudni kell fogadni és kezelni is. Itt most elsősorban nem a szándékos bántásról és a kritizálásról beszélünk; habár azt is kezelni kell, de azt nyilvánvalóan már másként. A visszajelzés egyfajta személyes tükörként is szolgálhat, lehetőséget adva a folyamatos fejlődésre és az önismeret mélyítésére. És végül, de nem utolsósorban, ott van a konfliktuskezelés képessége, amely segít a a súrlódások elsimításában. Ezek a soft skillek együtt alkotják a sikeres és harmonikus (munka)környezet alapját.
Mi a különbség a bootcamp képzés és a tanfolyami képzés között?
Számos szakmaváltó, karrierváltó programozó képzés közül választhatunk manapság. Az IT piac folyamatosan változik, így mindig más szakmai szegmensek kerülnek előtérbe. Azt már sokan tudjuk, hogy gyakorlatilag bármilyen programozással kapcsolatos szakmát kitanulhatunk, sokszor előképzettség nélkül. Viszont nem mindegy a tanfolyam, képzés hossza és persze az ára sem. Ezért mindig érdemes átgondolni, hogy milyen típusú programozó képzésbe vágunk bele. Nagyon népszerűek az úgynevezett bootcamp-ek, de ugyanígy rövidebb tanfolyami modulokból is választhatunk. Mindez attól is függ, hogy mennyire szeretnénk elköteleződni az IT szakma iránt. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mit tud egy bootcamp és mire jó egy rövidebb programozó tanfolyam!
Mi is az a bootcamp és mit tud?
Kezdjük, a manapság oly népszerű bootcamp-pel! A bootcamp szó elsőre furcsán hangozhat, mert többnyire katona, vagy sporthoz kapcsolódó kifejezésként ismerjük. Ezért örök kérdés, hogy miért így nevezik a kvázi irodai környezetben, ráadásul számítógépek előtt zajló programozó képzéseket? A kifejezés maga leginkább az intenzitásra és a viszonylag rövid időre utal, ugyanis bootcampnek nevezik azokat a nagyon intenzív programozó tanfolyamokat, amelyeken néhány hónap alatt akár teljesen kezdő szintről junior szoftverfejlesztőkké válhatunk.
Fontos kiemelni azt is, hogy a programozó bootcamp is szinte kizárólag a gyakorlatról szól. Nincsenek hosszadalmas elméleti előadások, ehelyett a résztvevők folyamatosan fejlesztik a kompetenciáikat, illetve a kódolási tudásukat pallérozzák. A legfontosabb ismereteket gyakorlat közben, a különféle feladatok, szituációk során “szedik fel” a résztvevők – így tulajdonképpen saját maguk tapasztalják meg, illetve alkalmazásaikon keresztül kapnak visszacsatolást a különböző fejlesztési módszertanok hatásáról.
A bootcamp tehát: gyors, rövid és intenzív. Mindezt olyan fejlődési ugrással éri el a résztvevőknél, hogy gyakorlatilag nulláról junior programozók lehetnek, így már el is tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Ezek a programozó képzések többnyire néhány hónapig tartanak. Az időtartam azért ilyen rövid, hogy a résztvevők minél előbb belevághassanak az álláskeresésbe. Az intenzív felkészülés alatt a bootcamp igyekszik a legtöbbet kihozni a résztvevőkből, hogy a megmérettetéseken a legjobb formájukat hozzák. Így akkor sem jönnek zavarba, ha az állásinterjún gyakorlati kérdésekkel, megoldandó feladatokkal bombázzák őket.
Mit ad egy programozó tanfolyam?
A tanfolyamokon, rövidtávú, specializált kurzus jelleggel ismerkedhetsz meg a programozás világával, így lépésről, lépésre építheted programozói karriered. A képzés viszonylag rövid szakaszokban zajlik, ezért időközben neked is alakulhat még az elképzelésed és ha szeretnél válthatsz irányt, az érdeklődésednek megfelelően. A programozási alapoktól a webszerkesztésen át, a UX/UI designer képzésen keresztül egészen a Java programozásig választhatsz a különféle tanfolyamok közül. Sőt a programozáshoz szükséges hard skillek mellett a már meglévő soft skilljeidet is fejlesztheted tanfolyami környezetben. Persze a tanfolyamok esetében is fontos a gyakorlati tudás és a gyakorlati oktatás!
Azért tartsuk szem előtt, hogy egy viszonylag rövid tanfolyam még nem biztos, hogy elég a szakmaváltáshoz, de ahhoz éppen elég, hogy eldöntsd mennyire vagy elkötelezett az IT szakma felé. Egy alapozó tanfolyam után könnyebben tudsz mérlegelni a folytatást illetően, amely lehet akár egy bootcamp képzés is!
Bootcamp vs. tanfolyami képzés: melyiket válaszd?
Ha szeretnél szakmát váltani, és egyértelműen a programozásban látod a jövődet, akkor számodra a bootcamp képzés az ideális. A gyakorlatorientált tananyag egészen az alapoktól indul, így kezdőként is könnyedén eligazodsz majd a kódolás világában. A képzés végére – a gyakorlati fókusznak köszönhetően – magabiztosan mozogsz majd a programozói környezetben. Bootcamp képzéseinken tanulhatsz fullstack fejlesztőnek, vagy automata tesztelőnek is. Amennyiben meghoztad a döntést, bátran vágj bele, legyél pár hónapon belül fejlesztő: ebben biztosan segítenek a bootcamp képzések!
Ha kissé bizonytalan vagy és még csak gondolkozol a programozáson és egyelőre nem mered bevállalni a hosszabb intenzív bootcamp képzést, akkor kezd az alapokkal és építsd fel a tudásodat lépésről lépésre, modulonként. Válogathatsz tanfolyami képzéseink közül, sőt még azt is eldöntheted, hogy melyik időbeosztásban előnyösebb számodra. Tehát, kezdd az alapoknál és építsd fel programozói tudásod modulonként!
Egy biztos: a folyamatosan fejlődő IT munkaerőpiac várja az újabb szakembereket, így csupán rajtad áll melyik képzési formát választod, ha már a nagy döntést meghoztad!
Hogyan érvényesülj az IT piacon 2024-ben?
Március elején karrier meetupot tartottunk diákjainknak a Progmatic központjában, Budapesten. Az este folyamán különböző szemszögekből, így a HR szakember, UX/UI designer, scrum master és az agilis coach nézőpontjából ismerhettük meg, hogyan látják a karrierlehetőségeket az IT területén most, 2024-ben. Meséltek karrierutakról, best practiceket osztottak meg és persze konkrét tanácsok is elhangzottak azzal kapcsolatban, hogyan érdemes junior programozóként állást keresni. Természetesen megkerülhetetlen volt az AI előretörésének megemlítése. Azt senki sem vitatta, hogy nagy átrendeződést hoz a mesterséges intelligencia a programozói szakmában is, azonban a kérdés főként az, hogy Te hol leszel ebben a folyamatban?
Amikor én kezdtem, még nem is létezett UX/UI, mint szakma
A címben szereplő UX/UI szakma bátran behelyettesíthető gyakorlatilag az összes meghívott vendég szakterületével. Az estre ugyanis olyan vendégeket hívtunk meg, akik valamilyen módon érintettek a programozásban. Az már csak hab volt a tortán, hogy szinte rögtön, a beszélgetés első perceiben kiderült, gyakorlatilag senki sem úgy és ott kezdte, ahol ma tart. Izgalmas karrierutak bontakoztak ki előttünk, amiket érdemes megismerni egy kicsit közelebbről:
Bárnóczki Zsófi, jelenleg scrum master, vagy ahogy sokszor ő hivatkozik magára, self made scrum master, már 2019 óta. Az egyetemen informatika tanár végzettséget szerzett, majd php fejlesztéssel foglalkozott, végül nagyrészt önállóan, srcum masterré fejlesztette magát. Jelenleg a Lufthansa Systems Kft.-nél dolgozik elismert scrum master szakemberként.
Bokros Gyuri, design team lead a Memock-nál, mely egy fordítást támogató szoftverfejlesztő cég. 2001 óta dolgozik IT területen, amit webdesignerként kezdett, később pedig a UX/UI területére specializálódott. Ma a teljes designer csapatot ő vezeti. Tőle származik a cím is, ami jól mutatja mennyire képlékeny az IT szakma is. Ahogy újabb és újabb technológiák jelennek meg, úgy mosódnak össze különböző szakterületek határvonalai vagy épp emelkednek ki korábban csak részfeladatként megjelenő elemek önálló szakmává.
Kemény Nándor, agilis coach, jelenleg az Evosoft Kft.-nél. 2009 óta van a lean területén, agilis coachként. Jelenleg két egyetemen is, a BME-n és az Óbudai Egyetemen is agilis projektmenedzsmentet oktat. Pályáját IT területen kezdte, de villamosmérnöki végzettséggel, hiszen akkoriban még nem volt külön a programozásra, fejlesztésre specializálódott képzés.
Borbély-Tóth Norbert, talent acqusition manager az Emarsys – SAP-nél. 16 éve foglalkozik HR-rel, főleg IT területen. A meghívottak közül talán őt nevezhetnénk a kakukktojásnak olyan értelemben, hogy mindig is HR-rel foglalkozott, bár egy olyan változó és kihívásokkal teli területen, mint amilyen az IT recruitment.
Az est házigazdája pedig Endrődi Anna, a Progmatic student success specialist munkatársa volt, aki a karrierváltásban segíti diákjainkat a programozó képzés végéhez közeledve.
A beszélgetés a pályázás – interjú - beilleszkedés az új csapatba témakörök körül forgott.
1. Felkészülés, álláskeresés az IT piacon
CV írás témában sok tippet találhatunk a neten, sőt mi is írtunk már erről korábban egy három részes sorozatot, az Ütős önéletrajz titka címmel. Következzen most néhány nagyon konkrét tanács először a HR szakembertől, majd pedig az IT szakmai oldal képviselőitől.
A HR szakember tanácsa
Az álláskeresés egy külön „szakma”, mondhatni a másodállásod, tehát rá kell szánni az idődet.
Dedikálj konkrét idősávot az álláskeresésre minden nap! Akkor is, ha már dolgozol.
Monitorozd az álláskeresésed, gyűjtsd az analitikát, mert ez segít majd túllendülni a hullámvölgyeken. Amikor elbizonytalanodsz, hogy semmi sem történik, pedig a csoportból már több embert is felvettek, hozzád pedig még nem is szóltak, akkor jön majd jól ez a kimutatás!
Nem kell túlagyalni, képzeld el úgy, mint egy tölcsért. A tetején bedobálod az önéletrajzodat, motivációs leveledet, portfóliódat, a végén pedig kiesik egy vagy akár több ajánlat. A tölcsér több szakaszból áll, így statisztikát tudsz készíteni és mérni is tudod, hol lehet a gond. Ott, ahol a legtöbb elakadás van.
Mik lehetnek az elakadások?
- Sok pozíciót megpályáztál, de nincs visszajelzés?
Nem a neked való pozíciókra pályázol vagy nem jó a CV-d. Itt találsz tippeket, hogyan javíthatsz rajta.
- Nem jutsz tovább az interjún?
Talán nem vagy elég felkészült az interjún, és nem tudod jól képviselni magad.
- Kapsz ugyan ajánlatokat, de egyik sem megfelelő?
Valószínűleg nem tisztáztad az elvárásaidat önmagad vagy a cég felé.
Hol érdemes állást keresni: barátok, ismerősök, Linkedin, állásportálok, fejvadászok
- Ha lehet, keress személyes kapcsolatot. Sok mindent megtudhatsz olyanoktól, akiknek van belső tapasztalata egy adott cégről.
- Ajánlói programok. Írj a tech arcoknak, fejlesztőknek. Ha szimpatikus vagy szívesen beajánlanak és még ők is jól járhatnak. A HR-hez arctalanul eljutni, nem egyszerű.
Helyesírás, elgépelés: ma már annyi lehetőség van ennek a kijavítására, ne hagyj hibákat a CV-ben!
Tippek a terület szakértőitől: mit érdemes még átgondolni az álláskeresés során?
Környezet: az első és legfontosabb kérdés, milyen munkakörnyezetben tudod elképzelni magad? Még ha nem is volt eddig munkatapasztalatod, akkor is nagyjából van egy elképzelésed arról, milyen környezetben tudnál jól működni. Ha máshol nem, a programozó képzés utolsó etapjában, amikor már valós projekteken és esettanulmányokon dolgoztok, kapsz valamilyen rálátást a szituációkra.
Tehát a kérdés: mi az a környezet, ami vonzó, komfortos számodra? Egy multinál vagy hazai vállalatnál dolgoznál, egy nagyobb csapat tagjaként, vagy inkább önállóan, 1-2 ügyféllel és projekten szeretnél kibontakozni, ahol csak kevés emberrel kell kapcsolatban lenni?
Csapatmunka, odafigyelés: ha egy multit választanál, tedd fel magadnak a kérdést: tudnál csapatban jól dolgozni? Mit jelent ez: odafigyelni másokra, elfogadni a segítséget és segíteni is másoknak. További tippekért olvasd el ezt a cikket: Hogyan legyél jó csapatjátékos?
Nyelvtudás: ha fontos számodra, hogy használhasd az angolt, akkor célszerű nemzetközi piacokon működő vállalatot választani. Ha viszont még nem komfortos a nyelv használata, akkor egy nagyobb hazai cég is megfelelő lehet. Rengeteg megbízható magyar fejlesztő cég működik, akiknél szintén folyamatosan van felvétel.
Specializáció: nem baj, ha még nem tudod merre specializálódnál. A lényeg, hogy azt biztosan tudd, az IT területén szeretnél maradni. Olyan céget keress, amelyiknek ez a profilja, a specializáció pedig majd megérik benned idővel, ahogy egyre több tapasztalatot szerzel és rálátsz a feladatkörökre.
Portfólió, tapasztalat: ha nincs portfóliód, az még nem kizáró ok. Persze vannak munkakörök, amelyek igénylik, de fontos, hogy ismerd magad annyira, hogy el tudd mondani, melyik projektben vagy melyik helyzetből mit tanultál meg magadról, mit tapasztaltál, mi volt a kihívás, illetve azt hogyan oldottad meg.
2. Hogyan érdemes felkészülni az interjú gyakorlati részére?
A klasszikus interjú kérdések 95%-ára fel lehet készülni, utána lehet nézni. Sőt arra is kapsz válaszokat, melyik kérdés mire irányulhat. Persze a válasz mindig tőled függ, ezt valóban nem fogod kidolgozottan megtalálni. Ne sajnáld az időt a felkészülésre, nincs olyan az interjú kérdésekben, amit ne tudhatnál előre!
Nézz utána angolul és magyarul is a kérdéseknek, így biztosan nem fogsz olyan kifejezéssel találkozni, ami váratlanul ér a beszélgetés közben és emiatt ne tudnád, mire megy ki a „játék”.
Mit tudsz a cégről? Legalább a tevékenységgel legyél tisztában, még ha teljes mélységéig nem is érted mivel foglalkoznak. Nagyon rossz benyomást kelt, ha nem tudod miért jelentkeztél ahhoz a céghez, ahova interjúra behívtak.
Nem kell elhallgatni, ha nincs valamiben tapasztalatod, de ne is az legyen a fő üzenet, hogy mit nem tudsz. Arról beszélj, amit igen. Emeld ki, hogy eddig is mennyi mindent tanultál és továbbra is nyitott vagy az új lehetőségekre.
Ne akard túldimenzionálni magad, mert amint mélyebben belementek a témába, hamar elvérezhetsz. Elmondhatod, hogy hallottál, olvastál már róla, érdekel a téma, de nem dolgoztál még vele.
Nyelvtudás: mondd el nyugodtan, hogy milyen szinten vagy. Állj bele nyugodtan a teszthelyzetekbe, próbáld meg a beszélgetést, majd kiderül mihez elég a nyelvtudásod.
Legyél érdeklődő a céggel kapcsolatban, készülj fel kérdésekkel. Például, hogy telik egy napotok a területen, mi az a hozzáadott érték, amit tudnék nektek hozni hogyha felvennétek? A válasz sokat elárul a cégről és az interjúztatóról is. Nem csak információhoz jutsz, hanem téged is pozícionál az interjún az, hogy milyen kérdéseket teszel fel. Lehetőség, hogy egy újabb oldaladat mutathasd meg.
Ezekre is érdemes kitérni
- Miből tudom majd, ha elégedettek vagytok a munkámmal a próbaidő végén?
Ez egy nagyon konkrét kérdés, ami elindíthatja a beszélgetést egy új vonalon.
- Van-e lehetőség team fit beszélgetésre?
Ez is mutatja, hogy nyitott vagy.
- Egy új pozícióról van szó vagy egy már meglévőről?
Ha új, miért bővül az új részleg? Ha meglévő, miért ment el az előd?
Tipp: ha online interjúztatnak, figyelj a beépített hátterekre, amit az alkalmazás kínál. Ezzel a legtöbben élnek, hiszen mindenki rendezett környezetet szeretne mutatni. Ha valaki nem használja, annak oka van.
1. Lusta volt bekapcsolni.
2. láttatni szeretné a hátteret. Például, ha egy szurkolói sál lóg a háttérben. Óvatosan rá lehet kérdezni, nem kell persze túl bizalmaskodónak lenni. De elindíthatja a beszélgetést, könnyebb szimpátiát teremteni, ha vannak ilyen ice-breaker pontok az interjúban.
Nem kell mindenhova bejutnod! Te is kaphatsz olyan választ, amiért hálás leszel, hogy már ezen a ponton kiderült. Az, hogy valahova nem vesznek fel, nem azt jelenti, hogy nem vagy jó szakember. Csak abba a csapatba, akkor nem olyan embert kerestek, amilyen te vagy. Azonban később ez változhat, hiszen te is változol.
3. Gratulálunk, Téged választottunk! - Big picture és kérdések
Sikerült! Kaptál egy számodra is megfelelő ajánlatot, így már kezdhetsz is. Lelkes vagy, ami így normális. Azért persze van néhány dolog, amire érdemes odafigyelni a próbaidő alatt, ha szeretnél beilleszkedni.
Nagy valószínűséggel a próbaidőt egy onborading folyamatban töltöd majd. Ez tökéletes időszak arra, hogy megismerd a cég működését, a munkatársakat és nem utolsó sorban a konkrét feladataidat, munkakörödet is. Cégkultúra válogatja, de lehet, hogy még egy Buddy-t, kísérőt is kapsz, aki segít eligazodni a nem szakmai kérdésekben, mint, hogy hol kapsz iható kávét és mikor érdemes elindulni ebédelni, hogy sorra is kerülj emberi időben. A szakmai oldalt pedig majd egy mentor segíti, nagy valószínűséggel a saját csapatodból.
Újként, kérdezni a legfontosabb! Mielőtt felvetnéd a saját ötleteidet, előbb szánj kellő időt és figyelmet a Big picture-nek! Ismerd meg, miért úgy működnek a dolgok, ahogy. Ne a saját ötleteidet erőltesd, hanem először járj utána miért úgy vannak a dolgok, ahogy. Több oka is lehet, hogy miért úgy működik valami, ahogy. Különösen nagyvállalati oldalon nem minden logikus vagy nem biztos, hogy a te logikád szerinti.
Hallgass meg mindenkit és ne hallgass senkire! Magadban bízz, azt pedig szűrd meg, amit másoktól hallasz! Figyelj arra is, te mit osztasz meg! Senki nem ismer senkit, nem tudhatod kinek mi a valós motivációja. Ki kell ismerni az embereket, meg kell tapasztalni, kivel milyen együtt dolgozni.
Nem kell világot megváltani az első pillanattól, adj magadnak időt!
Alázat és megbecsülés. Multi környezetben sokféle emberrel fogsz találkozni. Más kultúra, más szokások, más hozzáállás a munkához. Érdemes megismerni a többi terület szakembereit, megérteni a szakmai problémáikat, mielőtt ítélkeznél felettük. Mindig az együttműködésen van a hangsúly. „Hülye user” nincs!
Cégen belül is lehet mozogni más pozícióba. Ha tetszik a cég, de a munkakörben valamiért nem érzed magad sikeresnek, keresd meg a HR-t, és kérdezz rá, hogy van-e lehetőség másik területre átmenni?
Visszajelzés. 2-3 hetente kérj visszajelzést a munkádról, ha amúgy nem kapsz. Ha csak a próbaidő végére derül ki, mi az, ami nem megy jól, az mindenkinek rossz.
Prezentáció. Miért van szüksége egy programozónak prezentációs készségre? Mert rengeteg olyan helyzet lesz, amikor valamit jobban fogsz tudni, mint mások. Az azonban még nem elég, hogy jobban tudod, meg is kell tudni mutatni a csapaton belül, át kell tudni adni az információt. Ráadásul a prezentálás a szenioritás felé is egyfajta lépcső.
A próbaidő kölcsönös. Ha nem komfortos, te is dönthetsz úgy, hogy máshol folytatod. Ne feledd, ez a te életed, a te karriered és a te egészséged!
Intő jelek, amikor érzed, hogy valami nem ok ezen a munkahelyen
„Nálunk az a szokás, hogy 10 órát dolgozunk.”
„Mindenképp be kell járni, mert a tulajdonos szereti látni, hogyan dolgozunk.”
„Pistának azért kellett elmennie, mert a főnök helyére parkolt.”
Néhány gondolat az AI-ról
Minden iparágban vannak hullámzások, felfutó vagy épp negatívba tartó időszakok. Azt ma még nem tudjuk, milyen irányba megy a piac, mert az AI eléggé felgyorsította a változást. Amit viszont megtanulsz, abból sosem tudhatod mikor profitálhatsz. A programozó képzés mindenképpen jó ugródeszka az IT világba, egy következő szint eléréséhez.
Borbély-Tóth Norbert hozott néhány friss statisztikát, ami igencsak pozitív képet fest a Progmatic típusú bootcamp tanulói számára a jövőről. A Emarsys-SAP-nál dolgozó, jelenleg 280 fejlesztő 10%-a, valamely bootcamp-ből érkezett. Sőt, egy belsős szakmai díjazás során a 10 díjazottból 4-en szintén bootcamp-ekben képezték magukat korábban.
A többi szakember is csak megerősítette, hogy a bootcamp-ből érkezők sokkal több tapasztalattal rendelkeznek. Sokan eleve karrierváltóként kerülnek már a bootcamp-be is, tehát valamilyen szakmai tapasztalatot már hoznak magukkal, majd a programozással összekötve még gazdagabbá tehetik a hátterüket. Sokkal többek lesztek így, mintha „csak” IT-t tanultatok volna.
Szükség lesz-e még fejlesztőkre az IT-piacon?
Ez a kérdés az AI megjelenése óta lázban tartja a világot. Pontos választ senki sem tud, de ahogy Kemény Nándor is fogalmazott: context is king. Mit jelent ez? Ha az AI mond valamit, azt nekünk, embereknek értékelnünk kell majd. Valid vagy sem? Ha nincs meg az alap megértésünk ahhoz, hogy validálni tudjuk az eredményeket, az katasztrófához is vezethet. Ezért biztos, hogy annak a tudásnak, amit programozóként most megszerzel, igenis lesz haszna a későbbiekben.
A Progmatic karrier meetup-ja Kemény Nándor gondolatával zárult:
„Nem az AI veszi el az emberek munkáját, hanem azok az emberek fogják elvenni, akik tudják használni az AI-t.”
Tippek a sikeres bértárgyaláshoz
Mi kell a sikeres bértárgyaláshoz? Magyarországon még mindig tabutéma, hogy ki mennyit keres, ezért nagyon nehéz kikutatni, hogy egyes szakmákban, vagy pozíciókban milyen bérigénnyel léphetünk fel. Azaz hogyan lehetünk sikeresek a bértárgyalás során. Általában sávos meghatározásokat szoktak az ismertebb HR-, fejvadász cégek közzétenni, amely azért valamelyest megkönnyítheti a dolgunkat. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb ember azonnal feszültté válik, amikor az állásinterjú alatt elhangzik a kérdés a munkabérrel kapcsolatban. A bértárgyalás sokaknak nehézséget okoz, de fel lehet rá készülni! Az alábbiakban közzé teszünk néhány hasznos tanácsot, amelyek segíthetnek a reális bérigény meghatározásában, illetve bérigényünk kommunikálásában.
Túl magas, vagy túl alacsony bérigény?
Mindenki szeretne több fizetést kapni, de sokszor nem tudjuk, hogyan készüljünk fel a bértárgyalásra. Fontos tudni, hogy a bérigény nagyban befolyásolhatja a munkáltatók döntését egy állásinterjú során. Ha túl magas fizetést kérsz, akkor a munkáltató nem biztos, hogy téged választ (hiszen nekik is van egy adott büdzséjük, ami a pozícióhoz tartozik). Ellenben, ha túl alacsony bért mondasz, akkor pedig a saját érdekeid sérülhetnek. Ahhoz, hogy meg tudd határozni, hogy a munkád mennyit ér az adott munkáltató számára, először tisztában kell lenned a saját képességeiddel, kompetenciáiddal. Sokkal könnyebb dolgod lesz a bértárgyaláson, ha fel tudsz sorakoztatni néhány érvet, amivel bebizonyítod, hogy érdemes vagy az általad megjelölt munkabér elnyerésére.
Kulcsszó a tökéletes bértárgyaláshoz: alapos kutatás!
Sokan ott követik el a legnagyobb hibát, hogy nem rendelkeznek naprakész információval arról, hogy mennyit is ér a tapasztalatuk. Noha erről valóban csupán hozzávetőleges információkat lehet szerezni. Mielőtt elkezdesz pályázni, nézd át a KSH által közzétett legfrissebb fizetési adatokat, menj fel egyéb fizetésekkel kapcsolatos oldalakra, nézd meg a nagyobb HR-, fejvadász cégeket vagy más hiteles felmérések, fizetési riportjait. Az is jó, ha ismerőseid köreiben kérdezősködsz, vagy megkeresel olyanokat, akik veled hasonló területen dolgoznak, mert így magabiztosabban megy majd a bértárgyalás. Használd nyugodtan a HR tanácsadókat, munkaerő-közvetítőket arra, hogy fizetésekkel kapcsolatban információkat kérj tőlük például LinkedIn-en, hiszen ők napi szinten ismerik a reális fizetési igényeket.
Várd meg, amíg a munkáltató hozza szóba a munkabér kérdését!
Ha csak teheted, hagyd, hogy a munkáltató kérdezzen rá a fizetés kérdésére, semmiképpen se te hozd szóba az állásinterjún. Minél később beszéltek a pénzről, annál jobb alkupozícióban vagy, hiszen addigra már a munkatapasztalataidat és bizonyos kompetenciáidat is megismerték. A tipikus inkább az, hogy már az önéletrajzodban rákérdeznek, vagy a telefonos interjún, de legkésőbb az első személyes találkozás alkalmával. Az ideális az lenne, ha már legalább egy körön túl esne szó a bérigényről. Mivel addig, amíg nem ismered pontosan a feladatokat, a felelősségi kört, és nem mondják el részletesen a juttatási struktúrát, addig hogyan is mondhatnál átgondolt összeget?
A bértárgyaláshoz fontos az egyéb juttatások, a cafeteria összege is
A leggyakoribb béren kívüli juttatások, amiket a cégek biztosítanak, még sok tartalékot rejthetnek és ha a fizetés nem is olyan magas ezzel nagyon jól kompenzálhatják a munkáltatók a kiesett összeget. Tehát ez is fontos szempont a bértárgyalás során. Lényeges, hogy ezt is részletesen vedd át a leendő munkáltatóval. Érdemes egyeztetni a bónusz mellett a parkolóhelyről, a benzinpénzről, a mobiltelefonról, cafeteriáról… illetve arról is, hogy milyen rendszerességgel van lehetőség fizetésemelésre, és mennyi home office fér bele a munkakörbe. A legjobb, ha ezt még a fizetési igény előtt fel tudod térképezni, hiszen ehhez mérten alakíthatod bérigényedet is.
Mikor érdemes fizetésemelést kérni?
Az eddigiekben új állás kereséséről beszéltünk, de mi a helyzet, ha a már meglévő pozíciód esetén szeretnél magasabb fizetést? Fizetésemelést abban az esetben érdemes kérni, ha valamit fel tudsz mutatni cserében. Például: több felelősség, nagyobb munkamennyiség, kiemelkedő teljesítmény, egyéb hozzáadott értékek, ez mind-mind munkakörtől is függ.
Vedd figyelembe azt is, hogy mennyi ideje dolgozol a cégnél. Ha még egy éve sem vagy az adott helyen, akkor jó, ha még egy kicsit türelmes vagy és vársz. Sok munkáltató évente emel a munkavállalók bérén, így lehet, hogy ők maguktól is emelnek majd a fizetéseden, anélkül, hogy azt kérned kellene.
Ha esetleg úgy érzed, hogy a munkáltató nem hajlik a bérfejlesztés felé, akkor felajánlhatod azt is, hogy béren kívüli juttatásként, cafetériaként, vagy esetleg utazási támogatásként kapd azt meg. Így talán könnyebb lesz egyezségre jutni.
Hol tart most a digitalizáció hazánkban?
Magyarország digitális fejlődése egyre inkább a középpontba kerül az Európai Unió figyelmében. Az uniós digitális iránytű, a Digital Decade jelentése szerint bár az ország nagy lépéseket tett az 5G lefedettség és a digitális közszolgáltatások terén, továbbra is kihívásokkal kell szembenéznie számos más területen. A hazai vállalatok digitalizáltsága különösen fontos, hiszen a versenyképesség szempontjából létfontosságú, hogy lépést tudjanak tartani a digitalizáció fejlődésével. De nem elég a vállalatok digitalizálása, szükség van a megfelelő IKT (információ és kommunikációs technológia) szakemberekre is.
Állapotfelmérés az új uniós digitális jelentés alapján
Az Európai Bizottság által kiadott jelentés alapján (Digital Decade, 2023 előtt DESI néven jelent meg) Magyarország továbbra is küzd a digitális készségek fejlesztése terén. A felnőtt lakosság csak fele rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Ugyancsak alacsony a nők aránya az IKT-szakemberek között. Ezzel párhuzamosan azonban pozitívum, hogy a szélessávú internet lefedettség tekintetében Magyarország az uniós átlag felett teljesít, és jelentős előrelépés történt az 5G lefedettség terén is. A koronavírus olyan digitalizációs lendületet adott, még ha részben kényszerként is, ami 2-3 évvel repítette előre a vállalkozásokat. Ennek ellenére van még bőven teendő a digitalizáció területén.
A vállalkozások digitális kihívásai
Az egyik legnagyobb kihívás továbbra is a vállalkozások digitalizálása. Különösen a kis- és középvállalatok (kkv-k) esetében láthatók komoly lemaradások. 2023-ban a magyarországi kkv-knak csak 52%-a rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel – jelentősen elmaradva a 69%-os uniós átlagtól. Alapvető digitális készségek alatt értjük a vállalkozások esetében például azt, hogy rendelkeznek weboldallal, de az online jelenlét és az alkalmazott digitális eszközök (számlázóprogram, digitális marketing eszközök, stb.) használata minimális. Kevés digitális kapacitással rendelkeznek, és nem használják ki teljes mértékben a digitális technológiák által kínált lehetőségeket az üzleti folyamatok optimalizálására és a versenyképesség növelésére.
A fejlett technológiák, mint például a big data vagy a mesterséges intelligencia használata kevesebb mint fele volt az uniós átlagnak. Ezen a területen jelentős előrelépésre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások versenyképesek tudjanak maradni a digitalizáció korában.
Üzleti ökoszisztéma a KKV-k számára
Minden vállalkozás digitalizálható, mindenhol találni olyan folyamatot, amit automatizálni lehet. A digitalizáció célja, hogy a cégek az alaptevékenységükre tudjanak koncentrálni, a könnyen automatizálható folyamatok leválasztásával az érdemi dolgokra maradjon idő. Jellemző hiba, hogy az induló vállalkozások összekeverik az eszköz vásárlással a digitalizációt, ami nem könnyíti meg az életüket. Fontos a digitális tudatosság is. Célszerű inkább szolgáltatásokra, mintsem eszközökre költeni a forrásokat. Több telekommunikációs nagyvállalat is meglátta a kkv-kban rejlő lehetőséget, ezért olyan eszközöket és megoldásokat kínálnak számukra, amely teljes üzleti ökoszisztémát épít a vállalkozás köré. Például a telefon és internet előfizetés mellé, kedvezményesen megvásárolható telefon és laptop eszközöket, valamint tárhelyet, platformot, applikáció fejlesztést és akár üzletfejlesztést támogató tudást is kínálnak.
Mi akadályozza leginkább a digitalizációt a vállalkozásoknál?
A hazai vállalatok digitális átállása jelentős kihívásokkal jár. A problémát sokszor az igény és a hosszú távú stratégia közötti egyensúlytalanság okozza. Sok vezető a napi feladatokra koncentrál, nincs ideje a digitális transzformációval foglalkozni. Emellett gyakran hiányzik az ehhez szükséges tudás is házon belül, ami jelentősen megnehezíti a rendszerek bevezetését és hatékony használatát. Pedig nem ördögtől való, hogy házon belül képezzék ki azokat a munkatársakat, akik alkalmasak lehetnek a digitalizációs projektek menedzselésére. A junior programozó kollégák számára is lehet karrier fejlődési alternatíva IT projektek vezetése vagy a digitális transzformációval kapcsolatos stratégiai tervezés.
A magasabb képzettségű IKT szakemberek lehetnek a digitalizáció katalizátorai
A digitális készségek terén Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt teljesít. Csak a felnőtt lakosság fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól és hosszú az út a 2030-ra kitűzött 80%-os célig. Az IKT-szakemberek aránya a teljes foglalkoztatottságon belül kissé nőtt ugyan, de a 4,1%-os eredmény még így is elmarad az uniós 4,6%-os átlagtól. A nők aránya az IKT-szakemberek között 13,6%-kal a legalacsonyabbak között van az EU-ban.
A magasabb képzettségű IKT szakemberek a digitalizáció egyik legfontosabb katalizátorai lehetnek a vállalkozások életében. Magyarországon ezen munkavállalók 2021-ben az EU-s átlagtól (4,5%) némileg elmaradva az összes foglalkoztatott 3,9%-át tették ki. Ezzel ugyan hazánk megelőzte többek között Spanyolországot, Olaszországot és Lengyelországot is, de az Egyesült Államokhoz és a távolkeleti országokhoz képest gyakorlatilag valamennyi európai ország lemaradása nagy ezen a téren.
Az elemzések nemcsak mennyiségi munkaerőhiányt, minőségi problémákat is jeleznek az informatikus munkaerőpiacon, ennek egyik fő oka, hogy a felsőoktatásban nem kellő számú az informatikai szakokra belépők és az onnan végzettséggel kikerülők száma, aránya (a fejlettebb gazdaságok nagy részénél ez a ráta eléri a 10%-ot az összes egyetemet végzetteken belül). Azonban nem csak egyetemi képzésen sajátítható el az alaptudás, ami a programozáshoz, fejlesztéshez szükséges. Az olyan bootcamp-ek által, mint amilyet a Progmatic is kínált, a szakmailag is magas szintű fejlesztő képzéseken végzett hallgatókat tárt karokkal várják a hazai és az itthon működő nemzetközi cégek IT csapatai.
Statisztika, források:
https://ivsz.hu/hirek/digital-decade-2030-riport-uj-tipusu-unios-digitalis-jelentes/
https://cdn.kormany.hu/uploads/document/6/60/602/60242669c9f12756a2b104f8295b866a8bb8f684.pdf
https://kormany.hu/dokumentumtar/nemzeti-digitalizacios-strategia-2022-2030
A digitális kor egyik nagy kihívása: A kibervédelem
Miért fontos a kiberbiztonság napjainkban?
A digitális kor egyik legnagyobb pozitívuma a gyors online kommunikáció. Ebben a pillanatban is megszámlálhatatlan mennyiségű információ cserél gazdát – legyen az képi vagy szöveges tartalom. Ezek az információk azonban - a gyenge kibervédelem miatt - gyakran rossz kezekbe kerülnek. Annak érdekében, hogy cégünk ne járjon így, az alábbiakban összefoglaltunk néhány szükséges teendőt, és azt is megindokoljuk, hogy miért fontos a fokozott kibervédelem.
A személyes biztonságtól a nemzetbiztonságig – tényleg olyan fontos a megfelelő kibervédelem?
A kiberbiztonság rendkívül fontos a modern társadalomban és gazdaságban. Nélküle nem lehetne például:
Adatbiztonság: A kiberbiztonság a személyes, a vállalati és a kormányzati adatok védelmét is biztosítja. Utóbbi különösen fontos, hiszen a kormányzati adatok között nagy számban vannak személyes azonosítók, pénzügyi információk, egészségügyi adatok és kormányzati titkok is, amelyeknek a kiszivárgása súlyos következményeket vonhat maga után.
Gazdasági stabilitás: A kibervédelem sérülése a vállalatok és a kormányok egyik legnagyobb rémálma. Az illetéktelen behatolás ugyanis súlyos pénzügyi veszteségekkel jár, nem is beszélve a piaci bizalom és a vállalati teljesítmény csökkenéséről.
Nemzetbiztonság: Az adatvédelem a nemzetbiztonság egyik alapvető eleme. A kémkedés és az adatszivárogtatás napi szintű veszélyt jelent a kormányok számára, ezért az államoknak erős, és hatékony védelmi stratégiákat kell kidolgozniuk az online fenyegetésekkel szemben.
Személyes biztonság: A kiberbiztonsági intézkedések az egyéneknek is védelmet nyújthatnak a kibertérben. A hackerek sokszor először a „kishalak” adatait, például a banki információit vagy az online hozzáféréseit veszik célba, hiszen a magánszemélyek statisztikailag kevesebb figyelmet fordítanak adataik védelmére, mint a nagyvállalatok.
És infrastruktúra sem: Az olyan infrastruktúrák, mint az energiaellátás, a közlekedési rendszerek és a vízgazdálkodás is komoly fenyegetéseknek vannak kitéve nap, mint nap. Mondanunk sem kell, hogy ezeknek az infrastruktúráknak a megbénítása milyen komoly hatással lehetnek a társadalmak működésére.
Adatszivárgás, bizalmas adatok idegen kézbe kerülése – mit tehetünk, hogy elkerüljük ezeket a problémákat?
Annak érdekében, hogy cégünk ne essen kibertámadás áldozatává:
Erős jelszavakat, és többlépcsős hitelesítést kell alkalmazni: Rendkívül fontos, hogy minden fiókhoz erős jelszót hozzunk létre, és ha tehetjük, időnként változtassuk meg őket. Egy jelszó annál erősebb, minél több kis- és nagybetűt, illetve számot tartalmaz. Ezzel párhuzamosan a többlépcsős hitelesítést is kapcsoljuk be – ez segíthet távol tartani a fiókunktól a jogtalan behatolókat.
Telepítsünk biztonsági patch-eket: Nem véletlen, hogy ma már minden szoftver, alkalmazás és operációs rendszer rendszeresen kap frissítéseket, amelyekkel kiküszöbölhetők a rendszerhibák, és megelőzhetők a potenciális támadások.
Használjunk antivírus- és tűzfalprogramokat: Az antivírus- és tűzfalprogramok megvédik a számítógépeket a vírusoktól, és más rosszindulatú szoftverektől.
Ne feledjük: ezeket a programokat mindig tartsuk naprakészen - ha pedig most szeretnénk feltelepíteni valamelyiket, csakis a legfrissebb verzióra fizessünk elő.
Mentsükel az adatainkat és készítsünk visszaállítási tervet: A rendszeres adatmentés és a visszaállítási terv segíthet, hogy gyorsan helyreállítsuk az eszközeinket és adatainkat egy esetleges kibertámadás után.
Ne feledkezzünk meg a hálózati biztonsági intézkedésekről sem: vállalati környezetben rendkívül fontosak a hálózati szintű intézkedések – például:
- a tűzfalak felállítása,
- a hálózati szegmentálás,
- vagy a hálózati monitorozás. Mindezzel tovább erősíthetjük kibervédelmet, és megakadályozhatjuk az illetéktelen hozzáférést.
Rendszeresen ellenőrizzük a védelmi stratégiát, és ha kell, álljunk elő újakkal: Még ha azt hisszük is, hogy cégünk adatvédelmi rendszere kifogástalanul működik, fontos időnként felülvizsgálni a kiberbiztonsági intézkedéseket, és ellenőrizni, hogy azok valóban hatékonyan működnek-e. A kiberbiztonsági környezet folyamatosan változik, ehhez pedig muszáj alkalmazkodni.
Egy valamit azonban fontos leszögezni: még a legerősebb tűzfalon keresztül is érheti cégünket illetéktelen behatolás, ezért érdemes mindig óvatosnak lenni. Ha esetleg furcsa tevékenységekkel találkozunk a hálózaton – legyenek azok megmagyarázhatatlan banki tranzakciók, furcsa spamek vagy nem szokványos hozzáférések -, azonnal kérjünk segítséget!
Noha a kibertérben rejlő veszélyeket sosem lehet teljes mértékben elhárítani, csökkenthetjük az esélyét annak, hogy általuk kárt szenvedjen cégünk kibervédelme – főleg, ha mi magunk is átlátjuk a rendszert, és tudjuk, mire ügyeljünk. Erre pedig egy programozói vagy fejlesztői kurzus remekül megtaníthat.
A Shift-left tesztelés egy komplex, de rendkívül hasznos tesztelési módszer
Akik jártasak a programozásban, pontosan tudják, hogy a shift-left tesztelés milyen fontos a termékfejlesztési folyamatok során. A módszer célja a tesztelési folyamat korábbi szakaszokba való előreléptetése a hagyományos tesztelési ciklusokhoz képest. Ezzel is felgyorsítva, és költséghatékonyabbá téve a tesztelést. De, hogy pontosan hogyan zajlik a Shift-left tesztelés és hogy milyen előnyökkel is jár, arra cikkünkből kaphatunk pontos választ.
Minél többször végezzük el, annál hatékonyabb!
Például:
A korai hibafelismerés: Ahogyan már korábban is említettük, a shift-left tesztelés segítségével a fejlesztők már a fejlesztés korai szakaszaiban könnyen azonosíthatják a kódproblémákat. Így még azelőtt orvosolhatják is azokat, hogy a kódlánc túl nagyra nőne, és később sokkal komolyabb problémákat is eredményezhetne.
Gyorsabb visszajelzés: Ez a tesztelés lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy a tesztelés korábbi szakaszaiban gyors és részletes visszajelzést kapjanak a saját kódjukról.
Költséghatékonyság: Ha a kódhibákat korán kiszűrjük, azzal jelentős költségmegtakarítást érhetünk el. Így ugyanis kevesebb erőforrásra és időre van szükség ahhoz, hogy kiküszöböljük azokat. Tehát a projekt költségei is csökkenni fognak.
Minőségjavulás: Ha korán elkezdjük tesztelni a kódokat, akkor sokkal kevesebb eséllyel kerül le hibás termék a gyártósorról. Ez pedig hosszú távon nemcsak a termék minőségének javulását eredményezheti, hanem a vásárlói/felhasználói elégedettséget is növelheti.
Rugalmasság: A Shift-left tesztelés gyors visszajelzéseinek révén lehetővé teszi az alkalmazkodást a változó körülményekhez.
Jobb kommunikáció: Mivel a Shift-left tesztelés során sokkal nagyobb eséllyel bukkanhatunk rá esetleges projekthibákra. Sőt azonnal kommunikálhatjuk is azokat a csapaton belül, vagy pedig egyenesen az ügyfél/vásárló felé. Ezáltal sokkal gördülékenyebben mehetnek végbe a munkafolyamatok, ami kevesebb stresszel is jár.
Milyen szakaszokból tevődik össze a shift-left tesztelés?
Ez a tesztelés egy komplex folyamat, ezért annak, aki végzi, ismernie kell, melyek a művelet fő „állomásai”:
- Mindig egy előzetes felméréssel kezdődik: Ebben a szakaszban a tervezői csapat összefoglalja, majd értelmezi a megrendelő elvárásait – ez pedig a tesztelőknek is segít a lehetséges kockázatok feltárásában. Azaz: Minél inkább tisztában van a csapat a projekt részleteivel, annál pontosabban tudja, milyen hibák adódhatnak a fejlesztés során – és igyekezni fognak elsősorban azokat kiszűrni.
- Előzetes tervezés: A tervezési szakaszban a tesztelők is aktívan részt vesznek, hiszen ekkor kell kidolgozniuk, és bemutatniuk a tesztelési stratégiát.
- Automatizált tesztelés: A Shift-left tesztelés kulcsfontosságú szakasza az automatizált tesztelés. Az egységtesztek, integrációs tesztek és egyéb tesztek automatizálása lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb tesztelést.
- Statikus kódvizsgálat: Ahhoz, hogy egy kód minőségét megállapítsuk, statikus kódvizsgálatokat kell végeznünk.
- Kódellenőrzés: A fejlesztőknek mindeközben folyamatosan ellenőrizniük kell a saját kódjukat. Ebben pedig nagy segítséget nyújt a Shift-left tesztelés, amely nemcsak a munkájukat könnyíti meg, hanem motiválja is őket abban, hogy minél precízebbek legyenek.
- Folyamatos integráció és folyamatos szállítás (CI/CD): Ebben a szakaszban az új kódok integrálódnak egy meglévő kódbázisba, ami jelenthet ugyan némi problémát, hiszen így nehéz időben azonosítani és kijavítani az esetleges hibákat. Azonban az automatizált tesztek, így a Shift-Left tesztek pont ebben nyújtanak segítséget! Velük időben észlelhetünk olyan problémákat is, amelyek később akár az egész projektet is veszélyeztethetnék.
- Funkcionális és integrációs tesztelés: A funkcionális és integrációs tesztelés során is Shift-left teszteket alkalmaznak. Ebben a szakaszban a tesztelési csapat folyamatosan monitorozza a kialakított rendszer működését, ha pedig problémát észlel, azt azonnal jelzi a fejlesztők és a vezetőség felé.
- Rendszerszintű és elfogadási tesztelés: A tesztelés ezzel a szakasszal ér véget. A menedzsment ekkor vonja be a munkafolyamatokba az ügyfelet vagy a végfelhasználókat – kvázi tesztközönségként. A beérkező visszajelzések alapján pedig levonja a szükséges következtetéseket, és azok mentén fejleszti tovább a termékét.
Mint látható, a Shift-left tesztelés nagymértékben hozzájárul a tesztelési folyamatok hatékonyságához. Sokan tartanak attól, hogy előbb-utóbb az emberi tényező teljesen kihagyható lesz a programozásból, de valójában nincs mitől tartani. Ironikus módon a munkafolyamatból semmiképp sem hagyható ki az ember – hiszen a fejlesztési folyamatokhoz is ő kell –, ezért, ha érdekel ez a szakma, mindenképpen érdemes elsajátítani az alapjait.
Mit takar a karriertámogató csomag?
Még mindig töretlenül népszerűek a különféle programozó tanfolyamok, programozó képzések. Sokan szívesen kóstolnak bele a programozás rejtelmeibe, azonban kevesen gondolkodnak tudatosan a szakmaváltásról, karrierváltásról. Ugyanakkor fontos számításba venni, hogy ha belevágunk a kódolás, az IT világába, akkor elképzelhető, hogy ez lesz az új szakmánk. Így jobb, ha készülünk egy tervvel, amelynek mentén haladva megvalósíthatjuk karrierváltó céljainkat. A Progmatic karriertámogató csomagja pontosan ebben segít a diákoknak, azaz a jövő IT szakembereinek! Nézzük miből is áll a karriertámogat csomag és mi az, amiben támogatást nyújt ez a szolgáltatásunk!
Szakmaváltás, karrierváltás oktatói szemmel
Tudjuk, hogy a szakmaváltás senkinek nem könnyű, ez egy igen nehéz elhatározás, amelynek sok pontja, lépése ismeretlen. Képzéseink során arra is figyelünk, hogy ezt hogyan ültesd a gyakorlatba. Ahhoz, hogy megfelelő döntést tudj hozni, megfelelő ismeretekkel kell rendelkezned az adott szakmáról, iparágról és az ahhoz kapcsolódó különféle karrier utakról. Mi ebben segítünk! Reméljük elég biztatóan hangzik, hogy az elmúlt években több, mint 500 diákunk helyezkedett el sikeresen az IT piacon és azóta is ezen a területen dolgozik! Ehhez mi is mindent megtettünk, és diákjaink is keményen dolgoztak, hogy sikerüljön. Felismertük, hogy ebben az iparágban, nemcsak a színvonalas oktatáson van a hangsúly, hanem azon is, hogy diákjaink elhelyezkedésében segítsünk, támogassuk karrier céljaikat.
Ennek megfelelően építettük fel karrierváltó csomagunkat, amely a soft skillekre és az álláskeresés során szükséges ismeretekre koncentrál.
Mi az, amit megtanulhatsz velünk, mit tartalmaz a karriertámogató csomag?
Többek között kommunikációt, csapat-együttműködést, CV írást, interjú technikákat, amelyek felkészítenek erre a pályára, valamint a munkáltatói interjúkra. Ezen kívül bekerülsz egy úgynevezett. “Partneri adatbázisba”, ahol partnercégeink közvetlenül láthatják skilljeidet, önéletrajzodat, valamint tagja leszel az Alumni csoportunknak, ahol folyamatosan friss információkat, ajánlatokat osztunk majd meg veled.
Mi található a karriertámogató csomagban?
Pontosan mit tartalmaz ez a csomag? Először is bemutatjuk mit jelent a karriermenedzsment, majd kapsz egy képet arról, hogy milyen IT karrierpályák léteznek, milyen irányokba lehet elindulni. Elmondjuk, hogyan készülj a karrierváltásra, valamint „career and wellbeing” csapatunk bemutatja a különböző IT és IT-vel kapcsolatos területeket. Megtanulod, miért fontos a szakmai tudás és folyamatos tanulás mellett a tudatos karrierépítés, illetve, hogy mindezt, hogyan lehet elérni.
Ismereteket kapsz a vállalati működésről, milyen típusú cégeknek mik az előnyei, valamint egyéb elhelyezkedéssel kapcsolatos információkat is megosztunk veled. Multi vagy KKV cégnél helyezkedj el? Mit jelent az open office és a törzsidő? Milyen bérigényt érdemes mondani az állásinterjún? Mire kell odafigyelni egy online interjún? Ezekre mind választ kaphatsz tőlünk!
És persze a soft skillek, kompetenciák fejlesztéséről sem feledkezünk meg! Ma már minden szakmában fontos a jó prezentációs készség. Nem elég jó szakembernek lenni, elengedhetetlen, hogy beszélni is tudj róla! Itt azon dolgozunk majd, hogy a képzés végére a projektmunkát magabiztosan mutasd be és jó benyomást kelts a jövőbeni munkáltatóidban.
Az IT projektek világa folyamatos egyeztetés a kollégákkal és a belsős és külsős megrendelőkkel, tehát lényeges, hogy elsajátítsd az asszertív kommunikáció alapjait. Megtanítjuk hogyan kommunikálj eredményesen, másokat is tiszteletben tartva, egyúttal saját érdekeidet képviselve.
Igazából nincs túl sok valóság alapja annak, hogy az IT szakemberek magányos farkasok. Az IT projektek csapatmunkában valósulnak meg! A képzés végén Te is csapatban hozod majd a vizsgamunkádat, ezért megtanítunk arra, hogy mi kell a sikeres együttműködéshez.
Az élet stressz és konfliktusok folyamatos sorozata. A fejlesztőket a kiégés fokozottan veszélyezteti, ezért fontos, hogy a segítségünkkel elsajátíts néhány stressz és konfliktuskezelési technikát.
A projektmunka utolsó szakasza
A képzés és projektmunka utolsó szakaszában tartunk egy közös CV workshopot. Közösen elkészítjük az egységes, profi design-nal rendelkező, megfelelő formátumban megírt kompakt önéletrajzodat, ami bekerül a partneri adatbázisunkba. A CV workshopot követően tartunk egy intenzív Self branding & álláskereső workshopot, ahol átbeszéljük az igényeidet, lehetőségeidet. Mérlegeljük, hova, miért érdemes pályázni, mire kell egyénileg odafigyelni, mi az, amit érdemes kihangsúlyozni. Átnézzük az éppen aktív cégek listáját és az álláslehetőségeket. Mindezeken felül átbeszéljük, mire érdemes odafigyelni a pályázásnál a CV elküldésétől egészen az interjúig.
A felvételi folyamat egyik legfontosabb része az állásinterjú, ezért erre is felkészítünk! A tanfolyam végén részt vehetsz egy próbainterjún, amelyről azonnal kapsz visszajelzést, valamint ekkor beszéljük át az általad elkészített önéletrajzot is.
A karriertámogató csomag igénybevétele természetesen nem kötelező! Ha nem szeretnéd igényelni, akkor az alapképzés szerinti tandíjat kell majd fizetned. Amennyiben a csomaggal kiegészített képzési formát választod, és ennek ellenére nem sikerül az elhelyezkedés a képzés végétől számított 6 hónapon belül, akkor a tandíj 40%-át visszatérítjük!
A legnépszerűbb online naptárak
A világ egyre gyorsabb ütemben fejlődik: napról napra jelennek meg a piacon új telefonok, számítógépek, laptopok és táblagépek, amelyeken egyre csak szaporodnak az innovatív alkalmazások. Az egyik ilyen például a Naptár-funkció, amelynek segítségével könnyedén és hatékonyan rendszerezhetjük teendőinket, szervezhetünk találkozót, vagy menedzselhetjük a mindennapjainkat. Az alapvető alkalmazásokon túl – mint például a Google Calendar – rengeteg más applikáció is a rendelkezésünkre áll ugyanerre a célra, bemutatunk néhány online naptárat.
Korlátozott hozzáférés, végül elsöprő népszerűség: Az első naptár-programok története
Az online naptárak megjelenése egészen az 1960-as évekre nyúlik vissza. Meglepő lehet, de a digitális naptárak ebben az időszakban még csak egyedül a nagyvállalatok és a kormányzati szervezetek számára voltak hozzáférhetők. Csak 20 évvel később, az első számítógépek megjelenésével váltak mindenki számára elérhetővé. A megvásárolt gépeken lévő naptár alkalmazások segítségével már az egyszerű felhasználók is könnyedén tudták vezetni a teendőiket.
Az online naptárak térnyerésének következő mérföldköve az 1990-es évek voltak – azaz az internet megjelenésének időszaka. Ugyan ma már az online naptárak jelenléte teljesen természetes, viszont az akkori ember számára – akinek még a világháló is új volt - teljes mértékben elképzelhetetlen volt az is, hogy egyáltalán a teendőit bárhol tudja rendszerezni a világon, ahol van internetkapcsolat. Ebben az időszakban jelentek meg az első internetes naptárak, például a Microsoft Outlook Web Access (OWA) vagy a Yahoo Calendar. Utóbbi különösen nagy népszerűségnek örvendett:
- a stabilitás,
- az egyszerű használat,
- a más Yahoo szolgáltatásokkal való integráció,
- és nem utolsó sorban az ingyenes hozzáférés miatt.
Az online naptárak népszerűsége az idő előrehaladtával sem csökkent, sőt! Néhány évvel később, 2006-ban jelent meg a Google Calendar, amely nemcsak a Yahoo Calendar-éhoz hasonló funkciókkal rendelkezett, hanem a különféle események megosztását is lehetővé tette más felhasználókkal.
Az online naptárak térhódításának következő állomása az okostelefonok megjelenése volt. Ebben az időszakban a felhasználók egyre többször használták már ezeket az alkalmazásokat mobil eszközeiken – ráadásul még a mobil is szinte felesleges volt, hiszen az eseményeiket és találkozóikat szinte bármelyik eszközön áttekinthették.
A növekvő népszerűséget látva a cégek is egyre inkább érdekeltek voltak abban, hogy ezen a téren is fejlesszék telefonjaikat és táblagépeiket. Nem meglepő, hogy az elkövetkező években az online naptárak egyre több és jobb funkciókkal bővültek - például:
- automatikus emlékeztetőkkel,
- helyszíni adatokkal,
- esemény megosztással,
- más alkalmazásokkal való integrálhatósággal.
Utóbbi segítségével hangolhatjuk össze az e-mail- és a feladatkezelő szoftvereket is az online naptárunkkal.
A legnépszerűbb online naptárak
Google naptár: Nem véletlen, hogy a Google Naptár a mai napig a legnépszerűbb online naptárak közé tartozik. Hírnevét elsősorban a könnyű szinkronizációnak, az események gyors megoszthatóságának, illetve Meet videokonferencia alkalmazással való integrálhatóságának köszönheti.
Microsoft Outlook Naptár: Hasonlóan a Google naptárhoz, a Microsoft Outlook Naptár is szorosan kapcsolódik az e-mail klienssel, így az elektronikus leveleket és a naptári eseményeket egyszerre tudjuk kezelni. Az alkalmazás emellett csoportos munka és találkozók szervezésére is alkalmas.
Apple Naptár: Az Apple Naptár kifejezetten az Apple-felhasználóknak lehet hasznos, hiszen az Apple Naptár segítségével a komplett Apple-ökoszisztémával - például az iCloud, iPhone, iPad és Mac eszközökkel - is állandó kapcsolatot tarthatunk.
Calendly: A Calencly kiválóan alkalmas találkozók és meetingek gyors és egyszerű szervezésére. Ráadásul az applikáció más népszerű naptár-alkalmazásokkal, illetve video-konferencia szoftverekkel is összekapcsolható.
Milyen előnyei vannak az online naptárak használatának?
Noha a válasz már a fenti sorokból is kiderülhetett, az alábbiakban összegezzük, miért is éri meg online naptárt használni.
- Hozzáférhetőség: Az online naptárakhoz bárhol, bármikor hozzáférhetünk a teendőinkhez. Ez különösen hasznos, ha több eszközt használunk egyszerre.
- Szinkronizáció különböző eszközökkel: Az online naptárak automatikusan szinkronizálódnak más eszközökkel. Ha például az okostelefonunkon módosítunk egy eseményt, az az asztali számítógépen és a tableten is frissülni fog.
- Emlékeztetők: Az online naptár alkalmazások rendszeresen küldenek emlékeztetőket és értesítéseket a fontos eseményekről. Ez sokat segíthet, ha folyton rohanásban vagyunk.
- Megosztási lehetőségek: Az online naptárak tartalmát könnyen megoszthatjuk például családtagjainkkal, barátainkkal vagy munkatársainkkal.
- Automatizált feladatkezelés: Sok online naptár kezeli automatikusan a feladatokat.
Az online naptárak tehát rengeteg funkcióval bővültek az elmúlt évek során. Van, ami a felhasználók oldaláról nézve kifejezetten hasznos, míg fejlesztői szemmel rendkívül érdekfeszítő. Ha ez az utóbbi is érdekes lehet, akkor célszerű elvégezni egy programozói/fejlesztői kurzust, ahol elsajátíthatjuk többek közt az ilyen alkalmazások fejlesztésének alapjait is.
Mit jelent az adatgazdálkodás?
Az adatok iránti növekvő igény és az azoknak tulajdonított fontosság szinte valamennyi iparágban elvitathatatlan tény. Az adatgazdálkodás azonban többet jelent pusztán technikai kérdésnél; stratégiai szempontból is kulcsfontosságú a vállalatok sikeréhez. Ebben az információdús korszakban a vállalatoknak nem csupán fel kell ismerni az adatokban rejlő lehetőségeket, hanem olyan rendszereket és folyamatokat is ki kell alakítaniuk, amelyek biztosítják az adatok hatékony és biztonságos kezelését. Egy-egy ilyen folyamat kialakítása során, számos kihívással is szembesülnek a vállalatok, mint például a vállalati elfogadás, az adatkezelés minősége, a szabványosítás nehézségei, az érdekelt felek összehangolása és a feladatkörök kiosztása. A kihívások megoldása nélkül az adatgazdálkodás előnyei aligha valósulhatnak meg. Ezért rendkívül fontos megérteni az adatgazdálkodás kulcsszerepét és annak előnyeit mind a vállalatok, mind a fejlesztők szemszögéből.
Mi is az adatgazdálkodás?
Az adatgazdálkodás azt foglalja magába, hogy hogyan használjuk fel okosan az adatokat. Ez tartalmazza az információk gyűjtését, tárolását, rendezését és védelmét, hogy könnyen hozzáférhessünk és értelmezhessünk mindent, amire szükségünk van. Ez segít a vezetőknek, döntéshozóknak jobban megérteni, hogyan működik a vállalat. Ha megfelelően gyűjtjük és rendszerezzük az adatokat, könnyebb, gyorsabb és megalapozottabb lehet a döntéshozatal. Az adatok gyűjtése, feldolgozása és tárolása közben természetesen figyelni kell a pontosságra, a felhasználhatóságra vagy éppen a megőrzésére. Bár az előnyök jelentősek, az adatgazdálkodás megvalósítása nem mindig könnyű. A kihívások közé tartozik a vállalati szintű elfogadás, a rossz adatkezelés, a szabványosítás nehézségei, az érdekelt felek összehangolása és a feladatkörök kiosztása.
Milyen típusú adatokat gyűjtenek a vállalatok?
A vállalatok által gyűjtött adatok típusai széles skálán mozognak, attól függően, hogy az adott vállalkozás milyen területen működik és milyen adatokra van szüksége az üzleti és döntéshozatali folyamataihoz.
Az ügyféladatok tartalmazzák a vásárlók személyes információit, mint a név, cím és elérhetőségek. A tranzakciós adatok a vásárlások, számlázás és fizetések információit ölelik fel, míg a Marketing és értékesítési adatok a kampányok hatékonyságát és ügyfélinterakciókat követik. A munkavállalói adatok a dolgozók nevét, pozícióját és teljesítményét rögzítik. Az operációs adatok a raktárkészletet és termelést, míg a finanszírozási adatok pénzügyi tranzakciókat és költségvetési információt is felölelnek. A webes és digitális „nyomok” követik az online tevékenységeket, valamint a közösségi média jelenlétét és interakciókat.
Miért fontos és milyen előnyei származnak abból egy vállalatnak, ha jól gazdálkodik az adatokkal?
Ha az adatok tisztán naplózott, kiértékelt, dokumentált, kezelt, védett és megbízható formában állnak rendelkezésre, akkor ennek eredményeként minden döntéshozó ugyanabból az adatkészletből dolgozik, biztosítva a megalapozott döntéshozatalt.
A jobb adatminőség garantálja, hogy az összes rendelkezésre álló adat biztonságosan használható, teljes és konzisztens. Mindez alacsonyabb költségekhez és nagyobb nyereséghez vezet. Ugyanis az elavult információkon alapuló döntések kiküszöbölése hatékonyabb működést, egyszerűbb auditálást és kevesebb felesleges munkavégzést eredményez.
Adatgazdálkodás fejlesztői szemmel
A fejlesztők számára az adatgazdálkodás kulcsszerepet játszik az alkalmazások tervezésében és kialakításában. A megfelelő adatgazdálkodási stratégia segít abban, hogy a fejlesztők és a döntéshozók megbízható és pontos adatokhoz férjenek hozzá. Egyben optimalizálhassák az alkalmazás teljesítményét, és könnyebben fejleszthessék az adatokra épülő funkciókat.
Az adatgazdálkodás területén a fejlesztők számára számos specifikus kihívás merül fel, amelyekre már a tervezési fázisban is figyelemmel kell lenniük:
- Adatmodell tervezése: a megfelelő adatmodell kialakítása kulcsfontosságú az adatok hatékony kezeléséhez. A fejlesztőknek gondoskodniuk kell arról, hogy az adatmodell tükrözze a valós világot, és lehetővé tegye az adatok hatékony tárolását és lekérdezését.
- Adatbázis tervezése és optimalizálása: az adatbázisokat úgy kell tervezni, hogy megfeleljenek a szervezet igényeinek, miközben optimalizálják a lekérdezéseket és a teljesítményt. Az indexek, partíciók és más optimalizációs technikák alkalmazása segíthet a gyorsabb adatelérésben.
- Adatbiztonság: az adatok biztonságának biztosítása érdekében a fejlesztőknek megfelelő hozzáférési szabályokat és jogosultságokat kell bevezetniük. Az érzékeny adatokat megfelelő titkosítással és védelmi intézkedésekkel kell ellátni.
- Adatintegráció más rendszerekkel: az alkalmazásoknak gyakran más rendszerekkel is kompatibilisnek kell lennie. Ezért a programozóknak olyan megoldásokat kell kialakítaniuk, amelyek lehetővé teszik az egyszerű adatátadást, például API-k, szabványok (például JSON, XML) vagy más adatátviteli formátumok révén.
- Riportálás és elemzés: az áttekinthető riportok és elemzések elengedhetetlenek az üzleti döntéshozatal szempontjából. A fejlesztőknek be kell építeniük olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a könnyű riportkészítést és az analitikai eszközökkel való integrációt.
- Adatmentés és -visszaállítás: gondoskodni kell arról, hogy az alkalmazásoknak legyenek mechanizmusai az adatok rendszeres mentésére, és hogy a visszaállítás folyamata hatékony és megbízható legyen.
- Teljesítményfigyelés és skálázhatóság: a nagy adatmennyiségek és a növekvő felhasználói igények miatt figyelemmel kell lenni az alkalmazás teljesítményére és bővíthetőségére. Az adatgazdálkodási rendszert úgy kell kialakítani, hogy könnyen skálázható legyen a növekvő adatmennyiség kezelése érdekében. Az adatigények idővel változhatnak, ezért az adatgazdálkodási stratégiának alkalmazkodnia kell az új követelményekhez és adattípusokhoz.
Ezek a kihívások azt mutatják, hogy az adatgazdálkodásnak nemcsak az adatok rögzítését és tárolását kell felölelnie, hanem a teljes életciklusát, beleértve az integrációt, biztonságot, riportálást és az alkalmazások skálázhatóságát is. A fejlesztőknek tehát fontos szerepük van abban, hogy az adatgazdálkodási folyamatok a lehető leghatékonyabban működjenek a vállalat egészére nézve.