A mai kisgyerekek igazi digitális bennszülöttek: hamarabb tudták kezelni az okostelefont és a tabletet, mint hogy megtanultak volna írni, így az okoskütyük éppen olyan szerves részei az életüknek, mint a labda vagy a színes ceruza. Ez ellen ha akarnánk sem tudunk érdemben tenni – ehelyett sokkal jobban tesszük, ha inkább megpróbáljuk célirányosan kiaknázni és a passzív képernyőbűvölésnél jóval komplexebb előnnyé kovácsolni gyermekünk digitális készségeit.

A digitális készségek előnyei

A legfiatalabb, úgynevezett alfa generáció számára a világban való működés egészen más formákat ölt, mint nagyszüleiké, és ebből adódóan teljesen mások a kommunikációs és interperszonális szokásaik is. A világot a folyamatosan érkező újabb és újabb impulzusok gyors dekódolásán keresztül értelmezik, melyben nincsen idő hosszas verbális közlésekre: ezek helyét átveszik a sűrített képi információk és az azokra adott rövid reakciók. Hamar elsajátított készségük a digitális eszközök logikai útvonalai mentén való navigálás és a megosztott figyelem, mely ugyan az idősebb generáció ítélete szerint felületességgel párosul, ám multitaskingban vélhetően szüleiket is gyorsan le fogják körözni. 

Amit ebből szülőként érdemes meglovagolni, az az a speciális gondolkodásmód, mely tudatos fejlesztéssel jó alap lehet a későbbi programozás és a robotika világába való játékos bevezetéshez. Ezeket a készségeket gyermekünk egész életében minden területen hasznosítani fogja, és könnyebben nyílnak meg számára a mindinkább előtérbe kerülő úgynevezett STEM (tudományos-technológiai) szakterületek is, melyekre lányokat is ugyanúgy várnak.

Kódolás számítógép nélkül? Nem lehetetlen!

Egyáltalán nem szükségszerű, hogy a kódolás alapjainak elsajátításához számítógépes programokat használjunk. Sőt, biztatnánk is a szülőket, hogy szorgalmazzák a hagyományos játékokkal való játszást még az oktató célzatú játékok esetében is – épp eleget nyomkodják a kütyüket a kicsik egyébként is. Rengeteg olyan offline játék létezik, melyek célzottan, mégis észrevétlenül, játékosan izgalmas módon alakítják ki a kódoláshoz szükséges algoritmikai gondolkodást. 

Az ilyen típusú játékok során a gyermek elsajátíthatja többek között:

  • a feladatok apróbb részek sorozatára osztását,
  • a sorrendiség kialakítását,
  • a folyamatábra logikáját,
  • a koordináták használatát,
  • utasításokból parancssorok létrehozását.

Mindez fejleszti:

  • a logikus gondolkodást,
  • az analitikus gondolkodást,
  • a problémamegoldó képességet,
  • a kreativitást,
  • az együttműködést.

A Scottie Go! nevű játékkal például már négyéves kortól el lehet kezdeni megismerkedni az alapokkal egy kalandos táblajáték formájában, melyben a játékosok különböző kihívásokat teljesítenek a földönkívüli Scottie segítése érdekében. Ingyenesen letölthető telefonos alkalmazás is elérhető hozzá, mellyel be lehet olvasni a kartonelemekből felépített kódot, és Scottie végrehajtja az utasításokat, a játékosok pedig ellenőrizhetik, hogy helyesen oldották-e meg a feladatot.

A Code master szintén izgalmas programozás-előkészítő táblajáték, melyben különböző nehézségi szinteken megadott vizuális-logikai útmutatók segítségével kell programot írni az avatár számára, hogy a parancsok szerint kiépülő színes útvonalakon felszedhesse a kristályokat.

Ezek a játékok a fentieken túl megmutatják a gyermekek számára azt is, hogy:

  • hogyan lehet összetett problémákat megoldani. 
  • ugyanazt a célt többféleképpen is el lehet érni. 

Ez csak két példa arra, hogy kifejezetten izgalmas „analóg” társasjátékokkal is lehetséges észrevétlenül fejleszteni az algoritmikai gondolkodást. De természetesen az egyéb logikai játékok is segítik a robotika megalapozását. A Logico játékcsalád például szintén utasítások és útvonalak mentén navigálja a gyermek gondolkodását, miközben az önellenőrzésre is alkalmas konzolon végrehajtja a különböző témakörökbe rendezett feladatokat.

Digitális eszközök

Természetesen se szeri, se száma azoknak az online eszközöknek – appoknak és ingyenes vagy fizetős weboldalaknak –, melyek a kódolás játékos tanulására hivatottak. Van közöttük olyan, amelyik puzzle-ként játszható, míg másokkal saját játékot vagy animációt lehet létrehozni 3D környezetben. Világszerte igen népszerű az MIT által fejlesztett Scratch, mellyel appot vagy saját számítógépes játékot lehet létrehozni. Külön érdekessége, hogy ezt aztán a teljes játékosközösség kipróbálhatja, és a fejlesztője visszajelzéseket kaphat tőlük. A játék junior változata 5, haladóbb szintje pedig 7 éves kortól ajánlott. 

Képzések

Ha gyermekünkben a jó adottságok erős érdeklődéssel párosulnak, érdemes lehet szakszerűen is fejleszteni a tudását. Ma már jól kidolgozott módszertana van a játékos tanításnak. Vannak olyan speciális délutáni iskolák, melyek az aritmetika óvodáskori fejlesztésével alapozzák meg a későbbi STEM területeket, míg mások az élményalapú programozásban hisznek.

Mindenesetre ha szülőként nem szeretnénk lemaradni, várhatóan szédületes tempóban fejlődő alfa generációs gyermekünktől, akkor meglephetjük magunkat, vagy akár idősebb gyermekünket például egy junior programozó képzéssel.