Sokan azt hiszik, hogy a kor előrehaladtával romlanak a tanulási képességeink, kevésbé emlékszünk dolgokra, csökken az agyi kapacitásunk. De ki ne látott volna szellemileg friss 80-90 éves embert? Ebből is látszik, hogy a memória és a kor között húzott párhuzam nem biztos, hogy megállja a helyét. Sőt ma már rengeteg eszköz áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy szellemileg frissek maradhassunk. De mi is a memória, és mennyire változik az életünk során? Mivel tarthatjuk frissen? Ezekre a kérdésekre keressük most a válaszokat.

Mi a memória?

Az emberi memória az agy olyan működése, ami egy komplex folyamatot foglal magában. Ennek része az információk kódolása, tárolása és visszakeresése. Életünk során ez az agy alapvető és létfontosságú funkciója, amely az idegsejtek által létrehozott szinaptikus kapcsolatoknak köszönhető. Ezek a kapcsolatok teszik lehetővé az emberek számára az emlékezés képességét. A memória típusai: szenzoros emlékezet (vizuális, auditoros), rövid távú emlékezet és a munkamemória, illetve a hosszú távú emlékezet. Minden típus más-más jellemzővel bír, sőt további alrendszerekre bontható. Ebből is látszik, hogy memóriánk szerkezete rendkívül bonyolult és összetett, nem hiába kutatják már a 19. század eleje óta.

Valóban változik a memóriánk az életünk során?

A köztudatban általánosan élő és – sajnos sokak által – elfogadott tévhit, hogy azzal, hogy idősödünk, elkerülhetetlenül romlik a memóriánk. Való igaz, hogy az életkor előrehaladtával sokan tapasztalnak változást, olykor nehézséget a memóriájuk teljesítményében. Viszont tény, hogy az egészséges öregedés folyamán az egyes memóriafunkciók teljesítménye változik, összességében azt mondhatjuk, hogy a memóriánk szerkezete átalakul. De ez nem azt jelenti, hogy romlik! Inkább azt, hogy bizonyos memória funkciók, illetve kognitív funkciók teljesítménye háttérbe szorul, másoké pedig erősödik. Többnyire egyetértés jellemzi még a szakirodalmat is abban a tekintetben, hogy az életkori teljesítményromlás sokkal jellemzőbb az epizodikus (a hosszútávú emlékezeti rendszer része, az életünk során bekövetkező eseményekre és azok körülményeire vonatkozik) és a munkamemória (a memóriában az információfeldolgozás során átmenetileg, rövid ideig tárolt tartalmak) terén. Ezzel szemben a megszerzett lexikális, tárgyi tudásanyag (szemantikus memória) sokáig megmarad, sőt akár gyarapodhat is.

Agyi funkciók és a táplálkozás

Ahhoz, hogy agyunk megfelelően működjön elengedhetetlenek bizonyos tápanyagok. Az egészséges zsírokban gazdag halak, például a lazac, a szardínia, a hering és a makréla adják az esszenciális zsírsavak egy részét a jó kognitív működéshez. Az ezekből az élelmiszerekből kivont nyers tökmag, len, diófélék és extra szűz olívaolaj a növényi alternatíva, az Omega-3 egészséges forrása. A feketeribizliben, a homoktövisben, a csipkebogyóban, a brokkoliban, a pirospaprikában, a citrusfélékben, a petrezselyemben található C-vitamin az agy öregedését előzi meg. A lila gyümölcsök és zöldségek (szilva, padlizsán, füge, fekete szőlő, vörös káposzta, áfonya) sejtszinten ható erős antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek javítják rövid távú memóriánkat. A teljes kiőrlésű gabona pedig biztosítja az agy számára a szükséges energiát, mivel a teljes kiőrlésű ételek állandó szinten tartják a vércukorszintünket, fokozatosan szabadítják fel az energiát a nap folyamán, ezáltal hatékony üzemanyagként szolgálnak agyunk számára.

Memóriafejlesztő tippek, gyakorlatok

De ne csak az étkezésünkre figyeljünk! Fontos a folyamatos gyakorlás, agyunk tréningezése is. Az emberek sokszor legyintenek, amikor felnőttkori tanulásról, oktatásról van szó, hogy ők ehhez már túl öregek, úgysem olyan friss már az agyuk, ebben a korban képtelenség tanulni és még hosszan sorolhatnánk a kifogásokat. Mindazonáltal számos bizonyíték szolgál arra, hogy a tanulást sosem késő elkezdeni, sőt, kifejezetten jót tesz, ha agyunkat folyamatos kihívások elé állítjuk. Rengeteg gyakorlat létezik a memória fejlesztésére, egészen az egyszerű kártyajátékoktól kezdve a sudokuig, de ilyen agyserkentő például a nyelvtanulás is. És ha már a tanulásnál tartunk, a programozás kifejezetten egy olyan terület, amelyet felnőtt korban is érdemes megismerni, hiszen fejleszti a logikai készségünket, analitikus gondolkodásunkat. Nem beszélve arról, hogy ez egy folyamatosan változó szakma, így mindig naprakésznek kell lennünk az aktuális trendekkel, szakmai újdonságokkal kapcsolatban.

Akkor tesszük a legjobbat a memóriánkkal, ha nem fogadjuk el a tévhiteket, miszerint a korral biztosan rosszabb lesz, hanem akár játékosan, akár komolyabban foglalkozunk a fejlesztésével, mindig újabb és újabb feladatok, kihívások elé állítva azt.