Akik jártasak a programozásban, pontosan tudják, hogy a shift-left tesztelés milyen fontos a termékfejlesztési folyamatok során. A módszer célja a tesztelési folyamat korábbi szakaszokba való előreléptetése a hagyományos tesztelési ciklusokhoz képest. Ezzel is felgyorsítva, és költséghatékonyabbá téve a tesztelést. De, hogy pontosan hogyan zajlik a Shift-left tesztelés és hogy milyen előnyökkel is jár, arra cikkünkből kaphatunk pontos választ.

Minél többször végezzük el, annál hatékonyabb! 

A Shift-left tesztelés működésének alapelve a rendszeresség, vagyis a „minél többször, annál jobb”. Érdemes tehát a tesztelést minél többször elvégezni, így a hibákat is nagyobb eséllyel szűrhetjük ki. Ez persze nem minden: ez a tesztelési típus  számos egyéb előnnyel is jár, amelyek magukban hordozzák a hatékonyabb és gyorsabb fejlesztés lehetőségét.

Például:

A korai hibafelismerés: Ahogyan már korábban is említettük, a shift-left tesztelés segítségével a fejlesztők már a fejlesztés korai szakaszaiban könnyen azonosíthatják a kódproblémákat. Így még azelőtt orvosolhatják is azokat, hogy a kódlánc túl nagyra nőne, és később sokkal komolyabb problémákat is eredményezhetne.

Gyorsabb visszajelzés: Ez a tesztelés lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy a tesztelés korábbi szakaszaiban gyors és részletes visszajelzést kapjanak a saját kódjukról.

Költséghatékonyság: Ha a kódhibákat korán kiszűrjük, azzal jelentős költségmegtakarítást érhetünk el. Így ugyanis kevesebb erőforrásra és időre van szükség ahhoz, hogy kiküszöböljük azokat. Tehát a projekt költségei is csökkenni fognak.

Minőségjavulás: Ha korán elkezdjük tesztelni a kódokat, akkor sokkal kevesebb eséllyel kerül le hibás termék a gyártósorról. Ez pedig hosszú távon nemcsak a termék minőségének javulását eredményezheti, hanem a vásárlói/felhasználói elégedettséget is növelheti.

Rugalmasság: A Shift-left tesztelés gyors visszajelzéseinek révén lehetővé teszi az alkalmazkodást a változó körülményekhez.

Jobb kommunikáció: Mivel a Shift-left tesztelés során sokkal nagyobb eséllyel bukkanhatunk rá esetleges projekthibákra. Sőt azonnal kommunikálhatjuk is azokat a csapaton belül, vagy pedig egyenesen az ügyfél/vásárló felé. Ezáltal sokkal gördülékenyebben mehetnek végbe a munkafolyamatok, ami kevesebb stresszel is jár.

Milyen szakaszokból tevődik össze a shift-left tesztelés?

Ez a tesztelés egy komplex folyamat, ezért annak, aki végzi, ismernie kell, melyek a művelet fő „állomásai”:

  • Mindig egy előzetes felméréssel kezdődik: Ebben a szakaszban a tervezői csapat összefoglalja, majd értelmezi a megrendelő elvárásait – ez pedig a tesztelőknek is segít a lehetséges kockázatok feltárásában. Azaz: Minél inkább tisztában van a csapat a projekt részleteivel, annál pontosabban tudja, milyen hibák adódhatnak a fejlesztés során – és igyekezni fognak elsősorban azokat kiszűrni.
  • Előzetes tervezés: A tervezési szakaszban a tesztelők is aktívan részt vesznek, hiszen ekkor kell kidolgozniuk, és bemutatniuk a tesztelési stratégiát.
  • Automatizált tesztelés: A Shift-left tesztelés kulcsfontosságú szakasza az automatizált tesztelés. Az egységtesztek, integrációs tesztek és egyéb tesztek automatizálása lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb tesztelést.
  • Statikus kódvizsgálat: Ahhoz, hogy egy kód minőségét megállapítsuk, statikus kódvizsgálatokat kell végeznünk.
  • Kódellenőrzés: A fejlesztőknek mindeközben folyamatosan ellenőrizniük kell a saját kódjukat. Ebben pedig nagy segítséget nyújt a Shift-left tesztelés, amely nemcsak a munkájukat könnyíti meg, hanem motiválja is őket abban, hogy minél precízebbek legyenek.
  • Folyamatos integráció és folyamatos szállítás (CI/CD): Ebben a szakaszban az új kódok integrálódnak egy meglévő kódbázisba, ami jelenthet ugyan némi problémát, hiszen így nehéz időben azonosítani és kijavítani az esetleges hibákat. Azonban az automatizált tesztek, így a Shift-Left tesztek pont ebben nyújtanak segítséget! Velük időben észlelhetünk olyan problémákat is, amelyek később akár az egész projektet is veszélyeztethetnék.
  • Funkcionális és integrációs tesztelés: A funkcionális és integrációs tesztelés során is Shift-left teszteket alkalmaznak. Ebben a szakaszban a tesztelési csapat folyamatosan monitorozza a kialakított rendszer működését, ha pedig problémát észlel, azt azonnal jelzi a fejlesztők és a vezetőség felé.
  • Rendszerszintű és elfogadási tesztelés: A tesztelés ezzel a szakasszal ér véget. A menedzsment ekkor vonja be a munkafolyamatokba az ügyfelet vagy a végfelhasználókat – kvázi tesztközönségként. A beérkező visszajelzések alapján pedig levonja a szükséges következtetéseket, és azok mentén fejleszti tovább a termékét.

Mint látható, a Shift-left tesztelés nagymértékben hozzájárul a tesztelési folyamatok hatékonyságához. Sokan tartanak attól, hogy előbb-utóbb az emberi tényező teljesen kihagyható lesz a programozásból, de valójában nincs mitől tartani. Ironikus módon a munkafolyamatból semmiképp sem hagyható ki az ember – hiszen a fejlesztési folyamatokhoz is ő kell –, ezért, ha érdekel ez a szakma, mindenképpen érdemes elsajátítani az alapjait.