A visszajelzés az elvégzett munka értékelése, egy bizonyos produktumra adott reakció. A visszajelzés lényege azonban máshol rejlik, hiszen a fejlődés kezdőpontjának tekinthetjük. A haladás és a fejlődés vonatkozása, kontextusa nélkül csupán véleményt alkotunk. A visszajelzés minősége, mértéke és gyakorisága egyenesen arányos azzal, hogy mennyire törődünk az értékelt személy fejlődésével. De miért is fontos a visszajelzés? Hogyan adjunk és fogadjunk visszajelzéseket? Ebben a cikkben erre a kérdésre keressük a választ.
Miért érdemes visszajelezni a kollegáknak?
Az alkalmazottak, kollégák vágynak az elismerésre és szeretik, ha rendszeresen érkezik visszajelzés velük kapcsolatban, az elvégzett munkáról. Tudat alatt mindannyian érezzük, hogy a visszajelzés értékes. Érdekes módon egyszerre válik hasznára a köznek és az egyénnek is. Azzal, hogy őszinte és minőségi visszajelzést adunk, megértetjük a másik féllel, hogy törődünk a jólétével, így bizalmat ébresztünk – ami minden kapcsolat alapja.
A megfelelő módon kivitelezett visszajelzés növeli azoknak az embereknek az önismeretét, akikkel körülvesszük magunkat. Csupa öröm egy olyan csoportban dolgozni, ahol fejlődni és motiválni akarjuk egymást. A határidők ilyenkor nagyon is valósággá válnak, a megbeszélések eredményesnek bizonyulnak, és a munka végeredménye gyakran minden várakozást felülmúl.
Az őszintén és konstruktívan megfogalmazott visszajelzés megnöveli a kolléga motivációját, aki büszkén tekinthet önmagára, megnő az önbizalma az elvégzett munkával kapcsolatban. Ennek hatására a kollégák kezdeményezőbbek lesznek, az elvártnál többet megtesznek a sikerért. Több felelősséget vállalnak az elvégzett munkáért, jobban magukénak érzik a munkahelyüket. A rendszeres feedback megnöveli a kolléga lojalitását, és ezzel párhuzamosan csökken a fluktuáció.
Hogyan adjunk visszajelzést?
A kutatások szerint az emberek sokkal befogadóbbak a konstruktív bírálatra, ha előbb felsoroljuk, hogy pontosan mit csináltak jól, hol voltak eredményesek. Ne fogalmazzunk általánosan, minél konkrétabb eredményt emeljünk ki. Ahelyett, hogy azt mondjuk, „Jó munkát végeztél”, mondhatjuk „Számomra a munkád alapján nyilvánvaló, hogy jól értesz az adatokhoz”. Ha semmit sem tudunk kiemelni a munkából, akkor dicsérjük például a tanulási hajlamukat.
Ismertessük, hogy a visszajelzéssel konstruktív szándékaink vannak. Az a célunk, hogy a jövőben hatékonyabb, minőségibb eredmény szülessen. Mondjuk ki bátran, hogy: „Látom, hogy szeretnél jobban programozni, és ebben akarok neked segíteni”. Vagy hangsúlyozzuk, hogy „Ezt a projektet példaként szeretném használni a vállalaton belül, ezért a noszogatás”. Ha ezt hallja a kolléga, akkor nem védekező álláspontból, hanem konstruktív, építkező szándékkal gondolja át a megjegyzéseket.
Kinek adjunk visszajelzést?
Visszajelzést nemcsak főnök adhat alkalmazottnak, hanem fordítva, az alkalmazott is adhat a vezetőjének, feltéve, ha ezt a vállalati kultúra támogatja, esetleg elvárja. A jó vezető pedig nemcsak meghallgatja, hanem beépíti menedzseri szokásai közé a konstruktív feedback-et. Tehát az a jó, ha a visszajelzéseket rendszeressé tesszük, akár a kölcsönösség szintjén is.
Hogyan fogadjuk a feedback-et?
Először is, nem mindig kell megvárni a feedback-et azaz nyugodtan kérjünk visszajelzést, amikor szükségünk van rá! Rohanó világunkban gyakran elmarad, hogy egy tett vagy cselekedet után visszajelezzen arra környezetünk. Ahhoz, hogy fejlődni tudjunk a visszajelzést kérni kell, ha magától nem jön! Fontos tudatosítani magunkban, hogy ha visszajelzést kérünk, a másik mind a nekünk tetsző, mind pedig a nem tetsző dolgokról is beszélhet, így érdemes mindkettőre felkészülni.
Halljuk meg a visszajelzést, értsük meg és döntsük el, hogy mit kezdünk vele! Mind a pozitív, mind a negatív visszajelzéseket fogadjuk el, ha úgy érezzük, hogy az a fejlődésünket szolgálják. Köszönjük meg, hiszen mindez a jobb kapcsolat, hatékonyabb munka érdekében történik. Ha méltánytalannak érezzük, jogunkban áll elutasítani, ugyanakkor el kell mondanunk a másiknak, miért tesszük ezt.
Visszajelzés fontossága a programozó szakmában
Ki gondolná, de visszajelzések szempontjából ez egy kiemelt terület. A fejlesztői folyamat során állandó oda-vissza jelzések alapján alakul ki a végleges „mű”. A közhiedelemmel ellentétben a fejlesztők nem teljes magányban, izoláltan végzik a munkájukat. Sem a munkahelyen, sem a programozó képzés alatt. A fejlesztői lét az életünk számos területére hat és nemcsak szakmailag fejlődhetünk ezáltal, hanem személyiségünket is folyamatosan „tréningezzük”. Hiszen rengeteg emberrel foglalkozunk, prezentáljuk a munkánkat, sőt mindeközben konfliktusokat is kell kezelnünk. Ezek a helyzetek fejlesztik az olyan soft skilljeinket, mint a hatékony kommunikáció, a visszajelzés adása és fogadása, a konfliktuskezelés és a prezentációs készségek. Ezek hihetetlenül értékesnek bizonyulnak majd, amikor állást keresünk frissen végzett fejlesztőként.
Érdekel a képzés?
Jelentkezz képzésünkre
Olvasd el a képzés infókat
Még több kapcsolódó tartalom
Diákjainkkal a NIX Budapestnél jártunk
Milyen is egy fejlesztő munkanapja? Diákjainkkal a NIX Budapestnél jártunk, hogy kiderítsük. A NIX egy nemzetközi…