Lehet szeretni vagy nem szeretni, azonban az AI (avagy mesterséges intelligencia=MI) térhódítása a programozásban és más kreatív területeken egyaránt vitathatatlan. Nem lehet tehát elkerülni, hogy foglalkozzunk az MI-t érintő kérdésekkel. Ilyenek például az ehhez kapcsolódó szerzői jogok és a mesterséges intelligencia kapcsolata. A válasz azonban egyelőre korántsem egyértelmű. Míg Európában többnyire nem esik szerzői jogvédelem alá az AI által generált munka, az USA-ban már megkezdődött a párbeszéd arról, hogy a szerzői jog – és így a jogdíj – a jövőben a szoftverfejlesztőt illetheti.

Nem zárható ki, hogy a jövőben a hazai jogalkotók is ezt az utat követik majd. A konkrétumok azonban egyelőre homályosak. Egyben az is kérdés, hogyan lesz majd képes a jog lassan őrlő malma lépést tartani az egyre nagyobb sebességre kapcsoló technológiai fejlődéssel.

Mire használhatják az AI-t a programozók és más szakmák?

Noha a mesterséges intelligenciának vannak hangos kritikusai, a múltbéli tapasztalatok alapján feltételezhetjük, hogy azok lesznek képesek lépést tartani a jövő kihívásaival, akik kihasználják a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeket.

A programozók már most több, eredetileg idő- és erőforrásigényes feladatot elvégeztethetnek az AI-jal. Iyen például a kódgenerálás, a hibakeresés, vagy az optimalizálás. Az olyan programok pedig, mint a Github és az OpenAI által létrehozott GitHub Copilot a kódok automatikus kiegészítésével segítik a fejlesztőket.

A kreatív iparágakban dolgozók vagy a digitális tartalomkészítők a DALL-E vagy a ChatGPT segítségével AI által generált képeket és szövegeket is előállíthatnak.

Van, aki ebben a kreativitás végnapjait látja. De van, aki szerint a mesterséges intelligencia is csak egy újabb eszköztár.  Ugyanis a produktivitást növelve lehetővé teszi, hogy az emberek kreatívabb feladatokra fókuszálhassanak.

Akárhogy is, de az AI által generált tartalmakkal egyre gyakrabban találkozunk majd. Valószínűleg számos iparágban elkerülhetetlen lesz – vagy már most is az -, hogy igénybe vegyük az AI segítségét, amikor elkészítünk egy munkát.

Ki számít szerzőnek az AI által létrehozott műveknél?

Az MI által generált, vagy az AI segítségével megalkotott tartalmaknál viszont felmerül a kérdés: kié a szerzői jog? Az emberé, aki használta az AI-t, és az ő utasításai, vagyis promptja nyomán született a végtermék, vagy a mesterséges intelligenciához tartozik? Utóbbi esetben pedig adja magát a következő kérdés: kihez kerül ilyenkor a pénz?

A problémát sokféleképpen megközelíthetjük. Ennek megfelelően más és más választ kapunk. Ez az oka annak is, hogy jelenleg nincs egységes jogi megállapodás a témában. Az európai álláspont az, hogy az AI által létrehozott tartalmak nem esnek szerzői jogi védelem alá, mert csak emberi alkotás lehet a szerzői jog tárgya. Az USA-ban már egyre több vita folyik arról, hogyan lehet az AI-t használók és a szoftverfejlesztők jogait védeni.

Vannak javaslatok, amelyek szerint a fejlesztők szerzői jogi védelmet kapnának. Ettől függetlenül még így is sok tisztáznivaló kérdés maradhat. Csak hogy egy példát említsünk: mi a helyzet azoknak a szerzőknek a jogaival, akiknek a műveit az AI a tanulási folyamat során felhasználta?

Jogi kihívások: mit tartogat a jövő?

Az, hogy a jogi keretek jelenleg nem képesek lépést tartani a technológiai fejlődéssel, abból is érezhető, hogy jelenleg sokkal több az AI használatával kapcsolatos kérdés, mint az egyértelmű válasz. Pedig az állásfoglalás égetően sürgős lenne, hiszen sok esetben milliós tételek lebegnek a levegőben. Nyilván megvan az előnye annak, ha a mesterséges intelligenciát mindenki szabadon használhatja, és nem kell aggódni a jogdíjak miatt. De ha például egy AI által generált mű nem esik szerzői jogi védelem alá, akkor azt bárki szabadon felhasználhatja, ami a kreatív iparágakban is komoly problémákat vet fel.  

AI által létrehozott művek szerzői jogi elbírálása nem meglepő módon újabban a bíróságokon is megjelennek, és biztos, hogy a precedens értékű ügyek meghatározóak lesznek annak eldöntésében, hogy a jövőben a jog hogyan viszonyul az AI és a szerzői jogok kapcsolatához.

A mesterséges intelligencia térhódításával elkerülhetetlen lesz a szerzői jogi törvények felülbírálása is. Ennek pedig záros határidőn belül meg kell történnie. Ugyan a konkrétumokat ezzel kapcsolatban egyelőre nagyon nehéz megjósolni, annyi szinte biztosnak látszik, hogy a szabályozás az AI-fejlesztők érdekeinek védelmét is hangsúlyosan figyelembe veszi majd.