A programozói munkák folyamatában nem kis kihívást jelent a határidők tartása, azon belül pedig többek közt az, hogy ne folyjon szét a munkával töltött időnk, hanem a lehető leghatékonyabban tudjuk azt kihasználni. Meglepő módon az igazán produktív munkavégzés kulcsa nem annyira a gyorsaság – bár természetesen az sem árt –, hanem a munkára fordított idővel való hatékony gazdálkodás. Ennek alapja a tökéletesen szervezett munkavégzés és időkihasználás. Erre ma már sokféle jól bevált időmenedzsment technika létezik, melyeket ráadásul hatékonyan kombinálhatunk különböző feladatkezelő appok és szoftverek használatával.
Priorizálás: az Eisenhower-mátrix
Az Eisenhower által még a II. világháború alatt katonai főparancsnokként kidolgozott módszer a sürgősség és fontosság metszetei szerint rangsorolja a feladatokat, melyek alapján a teendőinket négyféle kategóriába kell besorolnunk.
Ezek közül elsőként a sürgős és fontos feladatokat végezzük el. Majdnem ugyanilyen jelentősek a fontos, de nem sürgős teendők – ezeket mindenképpen ütemezzük be úgy, hogy kellő figyelmet és energiát fordíthassunk rájuk. A sürgős, de nem fontos teendőkkel kell legjobban vigyázni, mert hajlamosak elvonni a figyelmünket és érdemtelenül szétforgácsolni az időnket – amennyit csak lehet, szelektáljunk ki vagy adjunk át másnak belőlük, vagy tűzdeljük be a fontos feladatok közé. A legvégére hagyjuk a nem sürgős és nem fontos teendőket, melyek jelentős része egyébként teljesen el is hagyható, vagy magától megoldódik, esetleg átadhatjuk másnak.
Ezt a felosztást a munka jellegétől függően bármilyen időintervallumra elvégezhetjük: akár napi szinten is, de ha hosszabb munkafolyamatokban dolgozunk, akkor a heti vagy havi terv is alkalmazható.
Időmenedzsment gyakorlati tippek:
- lehetőleg 6-8 feladatnál többet ne tartalmazzon a mátrix,
- a két fontos kategóriára fókuszáljunk,
- ne halogassuk a teendőket – hasznos lehet határidőt szabni nekik,
- pipáljuk ki, ami készen van,
- jegyezzük mellé az elvégzésére fordított időt.
Ezek mind motiváló hatással bírnak, illetve jó tanulságul szolgálnak a későbbiekre.
Pomodoro módszer
A pomodoro (magyarul paradicsom) módszer a paradicsom alakú konyhai időzítőről kapta a nevét. A módszer lényege a ciklikus, fókuszált idő- és energiagazdálkodás. Ez a technika a munkavégzést 25 perces időszakaszokra bontja, melyek között 5 perces szüneteket tart. A munkával töltött ciklusokat pomodorónak nevezi, melyekben a cél a tökéletesen fókuszált munkavégzés.
Lépései:
- válasszuk ki az aktuális feladatot, és lássunk hozzá. Érdemes előre kitűzni, hogy az adott feladat hány pomodoro alatt teljesíthető: ez növeli a motiváltságunkat és hatékonyságunkat;
- 25 percig ne hagyjuk abba a munkát, csak arra koncentráljunk, biztosítsunk zavartalan körülményeket;
- a pomodoro végén rögzítsük, hogy mit sikerült elvégezni, azt pipáljuk ki;
- 25 perc után 5 perc szünetet kell tartani – mindenképpen. Ezalatt tilos a munkával foglalkozni: ez a lazítás és az energiafeltöltődés ideje;
- ha 1 pomodoro alatt nem végeztünk az elkezdett feladattal, a következő körben folytassuk ott, ahol abbahagytuk. Ha elkészültünk, rögzítsük az eredményt;
- minden 4. pomodoro után tartsunk egy hosszabb, 15-20 perces szünetet, melyet szintén kizárólag kikapcsolódással töltünk;
- az idő méréséhez bármilyen eszközt használhatunk.
GTD
A GTD, azaz a Getting Things Done a hatékony feladatszervezés módszere.
Lépései:
- készítsünk listát az elvégzendő feladatokról;
- bontsuk őket kisebb részfeladatokra;
- a részfeladatokat rendszerezzük téma és prioritás szerint;
- rendeljünk hozzájuk határidőt és felelőst.
Ha mindezt sikerült következetesen végigvinni, akkor egy nagyon letisztult tevékenységlistát kapunk időzítéssel, melyről csak ki kell választani és elvégezni az aktuális feladatot, majd kipipálni.
A napi hatékonysági görbe kihasználása
Személyes produktivitási zóna
Hogy ki mikor a leghatékonyabb a munkában, az erősen személyfüggő, és érdemes erre építeni. A legfontosabb és legelmélyültebb munkát igénylő feladatokat célszerű a munkanapnak arra az időszakára időzíteni, amelyben a leghatékonyabban tudunk teljesíteni, míg a kevésbé koncentrált intervallumokban elvégezhetjük a sürgős, de kevésbé fontos feladatokat, mint mondjuk az e-mailek megválaszolása.
Kezdd a legnagyobb feladattal!
Egy ezzel ellentétes elmélet szerint jó hatással van az egész napi motivációnk megalapozására, ha a munkát egy jelentős feladat „kipipálásával” kezdjük. Ha nem folyatjuk szét a reggelünket, hanem dinamikusan abszolválunk egy nagyobb munkát, az azzal járó elégedettségérzés hatalmas lökést ad a további produktivitásuknak.
Appok és szoftverek
A fenti módszerek alkalmazását számos feladatkezelő szoftverrel és app-pal tudjuk tovább támogatni. Ilyen például a Todoist, a Trello, az Asana, programozóknak a Jira; időmérésre pedig kiváló a Tomatimer, a Pomofocus, a Toggl vagy az E.ggTimer.
Érdekel a képzés?
Jelentkezz képzésünkre
Olvasd el a képzés infókat
Még több kapcsolódó tartalom
A digitális kor egyik nagy kihívása: A kibervédelem
Miért fontos a kiberbiztonság napjainkban? A digitális kor egyik legnagyobb pozitívuma a gyors online kommunikáció.…
A Shift-left tesztelés egy komplex, de rendkívül hasznos tesztelési módszer
Akik jártasak a programozásban, pontosan tudják, hogy a shift-left tesztelés milyen fontos a termékfejlesztési…
Mit takar a karriertámogató csomag?
Még mindig töretlenül népszerűek a különféle programozó tanfolyamok, programozó képzések. Sokan szívesen kóstolnak bele…
A legnépszerűbb online naptárak
A világ egyre gyorsabb ütemben fejlődik: napról napra jelennek meg a piacon új telefonok, számítógépek, laptopok és…
Mit jelent az adatgazdálkodás?
Az adatok iránti növekvő igény és az azoknak tulajdonított fontosság szinte valamennyi iparágban elvitathatatlan tény.…
Mentális kihívások programozó munkakörben
Mint minden szakmának a programozásnak és a szoftverfejlesztésnek is megvannak a maga kihívásai. Korábban már…
Miért éri meg kitanulni a mobil app fejlesztői szakmát?
Néhány évtizeddel ezelőtt szinte csak telefonálásra vagy sms küldésre használtuk a mobiltelefonunkat, ma már azonban a…
Új dimenziók a programozásban
Miben nyújthat segítséget a mesterséges intelligencia? A történelem legelső mozifilmje mindössze néhány másodperc…
Az agilis módszertan és a szoftverfejlesztés
Sokan nem tudják, hogy az agilis módszertan a szoftverfejlesztésből ered. A programozás kezdeti időszakában (ez…
Miért van szüksége egy programozónak prezentációs készségre?
A programozás és a prezentációs készségek kombinálása egyre fontosabbá válik, különösen most, hogy már nem csak a…