Az azért valószínűleg köztudott, hogy a magyar programozók, informatikusok nagy népszerűségnek örvendenek külföldön. Tény, hogy ha valamire, hát az informatikusaink tudására büszkék lehetünk, hiszen sok magyar programozó megtalálható a világ élvonalában! Ezen kívül azt is tudjuk, hogy hazánk sosem tartozott a számítógépes, konzolos vagy mobilos játékfejlesztői ipar nagyhatalmai közé, ettől függetlenül a hazai programozók időről-időre elő tudtak állni olyan szoftverekkel, amelyek meghódítják a világot. A magyarok nevéhez az elmúlt néhány évtized alatt számos sikerjáték köthető, köztük olyanok is, amelyeket végül nyugati kiadó dobott piacra, ezért itthon sokan nem is tudják, hogy ezeket magyarok készítették.

A szórakoztató-elektronikai és IT-világban rengeteg olyan fejlesztéssel találkozunk mind a mai napig, amely a magyar tudósoknak köszönhető.

Akik megalapozták a programozás jövőjét

Ejtsünk néhány szót azokról a híres és ismert magyarokról, akik sokat tettek az informatika fejlődéséért. Nem is hinnénk, hogy mi magyarok mennyi minden innovációban vettünk részt eddig is! És anno még nem is voltak valódi programozó tanfolyamok, gondoljunk bele, ma már mennyivel egyszerűbb a programozás elsajátítása, hiszen rengeteg képzés, tanfolyam érhető el.

De kezdjük az elején…Neumann János, „a számítógépek atyja” 70 évvel ezelőtt megalkotta a mai modern számítógép ősét, és megteremtette a számítástechnika alapjait. Tanítványa, Kemény János dolgozta ki az időosztásos számítógépes rendszerek alapelvét, majd másodmagával megalkotta az első számítógépes nyelvet, a BASIC-et, emellett úttörő szerepet játszott az e-mail rendszer kifejlesztésében is.

(forrás: Wikipedia, Neumann János szobra Budapesten, a XI. kerületi Infoparkban – Szathmáry Gyöngyi alkotása)

Simonyi Károly nevéhez köthetők a Multiplan, a Bravo, a Word, az Excel és a Windows programok megalkotása. Hunyár Csaba nevéhez köthető a CD és a CD-ROM feltalálása. Kürti János és Kürti Sándor, az adatmentésnek egy olyan technikáját dolgozták ki, melyet a világ számos országában használnak.

Néhány programozói siker a közelmúltból

A 2016-os franciaországi Szakmák Európa-bajnokságán (EuroSkills) a magyar informatikus csapat három tagja, Bora László, Pető Roland és Varga Ákos érték el a legjobb eredményt. A Vállalati ICT Team kategóriában indultak és feladatuk az volt, hogy három nap alatt egy összetett informatikai hálózatot építsenek ki és helyezzenek üzembe. A verseny során mindhárom napon a legmagasabb pontot érték el.

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) pályázatának kiírása szerint, a Robonauta-2 szimulációba kerestek külső, és egyben az adott területhez (modellezés, programozás) hozzáértő embereket, hogy a szimulációban használt robotnak elkészítsék a környezetét, illetve használati eszközeit. Hazai siker is született a versenyen, ráadásul egy testvérpár 3D-s modelljeit díjazta a NASA. A Szatmári Gergő által készített RFID-leolvasó modell első helyezést ért el a pályázaton, míg Szatmári Balázs modellje harmadik helyen zárt. A testvérpár 2017. közepén kapta meg munkájáért az elismerő oklevelet.

Ne feledkezzünk meg a hackerekről sem! A magyar !SpamAndHex csapata a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CrySyS Lab kutatóműhelyéből indult, 2013 óta rendszeresen vesznek részt hacker versenyeken. A magyar szakemberek több hírhedt kiberfegyver felfedezésében is részt vettek. 2016-ban pedig az etikushacker-csapatokat listázó nemzetközi ranglistán az ötödik legsikeresebb közösségé váltak. A Google CTF hackerversenyén több mint kétezer csapat közül szerezték meg a második helyet.

A szintén magyar csapat által alapított, Cursor Insight elnevezésű cég olyan algoritmust fejlesztett ki, amellyel első helyezést ért el a hamis aláírások beazonosítását célzó világversenyen. A cég legfrissebb fejlesztése, hogy a kurzor mozgásának egyedi jegyei alapján felismerje és beazonosítsa a felhasználókat.

Női sikerek a programozás terén

Kevesen tudják, hogy a világ első számítógépén (ENIAC) kizárólag nők végezték a programozói és szoftverfejlesztői munkát. Nők készítették az első csillagászati katalógust, és nagyban hozzájárultak az atombombához szükséges hosszadalmas matematikai számítások elkészítéséhez is. Az első olyan programot, amit gép hajtott végre, Ada Lovelace készítette el 1843-ban. Az informatika hőskorában sok nő dolgozott a szakmában, számuk a PC korszak beköszöntével viszont csökkenni kezdett.

Manapság ismét egyre több a női programozó, akik hazánkban, vagy külföldön tevékenykednek. Egyik programozó büszkeségünk a Forbes tehetséglistáján is szereplő Pálfi Dóra eredetileg agykutatónak készült, majd az egyetemi évek alatt rájött, hogy inkább a programozás érdekli. Nagyon korán, huszonévesen két társával együtt saját vállalkozást indítottak imagiLabs néven. Egy technológiai innovációt fejlesztettek ki fiatal lányok számára, hogy ezzel vonzóbbá tegyék számukra a programozás világát.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a sikeres programozók közül sokan eredeti pályájukat elhagyva kezdtek bele ebbe a szakmába és különféle tanfolyamokon tettek szert versenyképes tudásra.