Java vagy JavaScript? Azok, akik kevésbé jártasak a programozásban, gyakran hajlamosak összekeverni a Javát és a JavaScriptet. Érdemes azonban tudni, hogy – habár a nevük tényleg arra utal, hogy rengeteg „közös vonásuk” van – a két programnyelvnek nagyon kevés köze van egymáshoz.

Hosszasan lehetne beszélni a Java és a JavaScript közötti különbségekről, holott a nevük alapján tényleg logikus lenne azt gondolni, hogy rengeteg hasonlóság van köztük.

A valóság azonban az, hogy a Javát és a JavaScriptet még csak nem is ugyanaz a cég gyártotta – arról nem is beszélve, hogy funkciójukban is komoly eltéréseket mutatnak: nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az előbbi esetében bájt-kódolással írhatunk önálló programokat, utóbbi pedig egy kliensprogram, amellyel a szoftverek nyers verzióját alkothatjuk meg. Ahhoz azonban, hogy az ténylegesen fusson is a számítógépünkön, még át kell fordítanunk a gép „nyelvére”.

A legszembetűnőbb különbségek

Mivel a Java és a JavaScript az elmúlt években rengeteg fejlesztésen és tesztelésen esett át, a köztük lévő különbségek is évről évre egyre csak szaporodtak, amelyeket célszerű több szempont szerint csoportosítani – például:

• Olvashatóság – amíg a Java-kódot IDE-ben írják meg, és csak különféle gépek és szoftverek segítségével fordíthatók le az adott operációs rendszer nyelvére, addig a JavaScripttel egy egyszerű, html kódba ágyazott parancssort alkothatunk meg. Ebből akár arra is következtethet az ember, hogy ennek a programnyelvnek lehet némi köze az internetes weboldalakhoz. És aki ezt gondolja, az bizony a fején találta a szöget: a JavaScript ugyanis elsősorban azért felelős, hogy egy adott honlapot dinamikusabbá és interaktívabbá tegyen – ezálltal pedig sokkal gazdagabb felhasználói élményt nyújtson az interneten böngészők számára.
• Írás és telepítés – a Java használatával kizárólag olyan kódokat hoznak létre a fejlesztők, amelyeket csak egyszer kell megírni, aztán azok bármiféle változtatás nélkül telepíthetők más operációs rendszerekre. Ezzel szemben a JavaScript kódsorát bármikor módosíthatjuk, másolhatjuk, vagy akár el is küldhetjük, ha azt szeretnénk.

Történeti áttekintés

A Java

A Javát az 1990-es években fejlesztette ki a Sun Microsystems egyik alkalmazottja, James Gosling. A programnyelv segítségével a felhasználók kezdetben még csak kisebb kiegészítő programokat készíthettek a webes alkalmazások számára, később azonban kibővült a funkcióköre – mára pedig az e-kereskedelem különféle alkalmazásainak létrehozásában is vezető szerepet játszik. A Java létrehozása több mint 10 napig, fejlesztése pedig körülbelül 4 évig tartott. Az azóta már több nyelvi változatban is létező programnyelv a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend, ugyanis:

• önálló programkód létrehozására alkalmas,
• magában hordozza a programozási nyelvek legjobb tulajdonságait,
• rendkívül könnyen használható, átlátható és megbízható felületet biztosít a felhasználó számára,
• használatával nem tesszük ki vírusveszélynek a számítógépünket,
• kevés helyet foglal a gépünkön,
• a Javában írt kódokat több platformon is futtathatjuk, és akár újra fel is használhatjuk őket.

Nálunk, a Progmatic Academy-nél, a Junior programozói tanfolyamon könnyedén elsajátíthatod a Java programozást és az objektumorientált szemléletet. Megtanulsz valós fejlesztői, programozói környezetben dolgozni és valódi projekteket oldhatsz meg.

A JavaScript

A fentiekkel szemben a JavaScript egy olyan szkriptnyelv, amelyet önállóan nem, kizárólag a html alapú kódok részeként értelmezhetünk. A Netscape által létrehozott nyelvet először Livescriptre keresztelték, majd csak később vált az általunk is ismert JavaScriptté, amelynek célja, hogy a weboldalak dinamikusabbá tehessék a tartalmaikat, és – különböző interakciók révén – folyamatosan kapcsolatot teremtsenek a felhasználókkal.

Számos tulajdonsága miatt a JavaScript is nagy népszerűségnek örvend. Ilyenek többek között:

• az adott parancsot közvetlenül a böngészőben hajtjuk végre, ezért nincs szükség egy szerverrel való állandó kapcsolatra,
• már az adott eseménnyel – például a weboldalak betöltésével – egyidejűleg teljesül a kód funkciója,
• az általa írt programkódot bárki megnézheti, vagy akár módosíthatja is,

a legtöbb böngészőbe manapság már be is van építve – a szkript alapú weboldalak viszont csak akkor fognak betölteni, ha a JavaScript engedélyezve is van.

A JavaScript funkció szempontjából 3 fő területre osztható:

• JQuery-re – a tömörítéshez,
• Angular-ra – a webes appok fejlesztéséhez,
• valamint a node.Js-re – a szerverrel kapcsolatos egyéb munkákhoz.

Fullstack fejlesztő képzésünkön elsajátíthatod a Frontend oldali programozást is, többek között a JavaScriptnek köszönhetően, így képes leszel dinamikus weboldalak létrehozására és kezelésére. Ezen a képzésen a felhasználói oldalon megjelenő (Frontend) fejlesztésen kívül elsajátíthatod a funkciók programozását (Backend) is.

Ahogyan az a leírtakból is kitűnik, mindkét programozási nyelv igencsak összetett, azonban – ha érdeklődsz a programozás iránt – megéri kitanulni a használatukat.