A blokklánc egy elosztott adatbázis, amelyet a számítógépes hálózat csomópontjai osztanak meg. A blokklánc adatbázisként elektronikusan, digitális formában tárolja az információkat. A blokkláncok leginkább a kriptovaluta rendszerekben, például a Bitcoinban betöltött kulcsfontosságú szerepükről ismertek a tranzakciók biztonságos és decentralizált nyilvántartásában. A blokklánc technológiai újítása az, hogy egy harmadik fél bevonása nélkül garantálja az adatok biztonságát.

Ki találta fel a blokkláncot?

A blokklánc technológiát először 1991-ben vázolta fel Stuart Haber és W. Scott Stornetta, két matematikus, akik olyan rendszert akartak megvalósítani, ahol a dokumentumok időbélyegeit nem lehet megváltoztatni. 

Az 1990-es évek végén Nick Szabó cypherpunk* a blokklánc használatát javasolta a bit gold néven ismert digitális fizetési rendszer védelmére (amely soha nem került megvalósításra).

*Cypherpunk: minden olyan aktivista, aki a kriptográfiai és adatvédelmi technológiák széles körű használatát támogatja és társadalmi/politikai változásokat próbál véghezvinni vele, például a „magánélet-javító” technológiákat fejlesztő mamutcégeknek a felhasználói adatokat érintő Big Data módszereivel szemben állást foglal.

Hány blokklánc van?

Az élő blokkláncok száma napról napra egyre gyorsuló ütemben növekszik. Jelenleg több mint 10 000 aktív kriptovaluta létezik blokkláncon, és még több százra tehető a nem kriptovaluta jellegű blokklánc.

Mi a különbség a blokklánc és a hagyományos adatbázisok között?

Az egyik legfontosabb különbség egy tipikus adatbázis és a blokklánc között az adatok felépítése:

  • A blokklánc az információkat csoportokba, úgynevezett blokkokba gyűjti, amelyek információhalmazokat tartalmaznak. 
  • A blokkok bizonyos tárolókapacitással rendelkeznek, ha ez megtelik, akkor bezáródik, és az előzőleg megtelt blokkhoz kapcsolódnak, így egy blokkláncnak nevezett adatláncot alkotnak.
  • A frissen hozzáadott blokkot követő összes új információ egy újonnan létrehozott blokkba kerül összeállításra, amely azután szintén hozzáadódik a lánchoz, miután megtelt.

Ezen kívül az adatbázisok általában táblázatokba strukturálják adataikat, míg a blokklánc, ahogyan a neve is sugallja, összefűzött darabokba (blokkokba) strukturálja az adatait:

  • Ez az adatstruktúra eredendően visszafordíthatatlan idősort képez az adatokból, ha decentralizált jelleggel hajtják végre. 
  • Amikor egy blokk megtelik, mondhatni kőbe vésik, ennek az idővonalnak a részévé válik. 
  • A lánc minden egyes blokkja pontos időbélyeget kap, amikor hozzáadják a lánchoz.

A blokklánc jellemzőinek összefoglalása

  1. A blokklánc a megosztott adatbázisok egy fajtája, amely abban különbözik a tipikus adatbázisoktól, hogy információkat tárol. A blokkláncok blokkokban tárolják az adatokat, amelyeket aztán kriptográfiával összekapcsolnak.
  2. Amint új adat érkezik, egy új blokkba kerül. Miután a blokk megtelt adatokkal, az előző blokkhoz kapcsolódik, ami az adatokat időrendi sorrendben összeláncolja.
  3. A blokkláncon különféle típusú információk tárolhatók, de a legáltalánosabb felhasználás eddig a pénzügyi tranzakciók.
  4. A Bitcoin esetében a blokkláncot decentralizált módon használják, így egyetlen személy vagy csoport sem rendelkezik ellenőrzéssel, inkább az összes felhasználó együttesen birtokolja az irányítást.
  5. A decentralizált blokkláncok megváltoztathatatlanok, ami azt jelenti, hogy a bevitt adatok visszafordíthatatlanok. A Bitcoin esetében ez azt jelenti, hogy a tranzakciókat folyamatosan rögzítik és bárki megtekintheti.

Hogyan működik a blokklánc?

A blokklánc célja, hogy lehetővé tegye a digitális információk rögzítését és terjesztését, ugyanakkor nem szerkeszthető. Ily módon a blokklánc technológiával lehetővé válik olyan tranzakciók nyilvántartása, amelyeket nem lehet megváltoztatni, például törölni vagy megsemmisíteni. Ez az oka annak, hogy a blokkláncokat elosztott főkönyvi technológiának (DLT) is ismerik.

A blokklánc célja az, hogy lehetővé tegye az adatbázisban tárolt adatok szétosztását több hálózati csomópont között, különböző helyeken. Ez nem csak redundanciát hoz létre, de megőrzi az abban tárolt adatok valódiságát is: ha valaki az adatbázis egyik példányán megpróbálja megváltoztatni a bevitt rekordot, a többi csomópont nem módosul, és így megakadályozza a korrupt beavatkozást.

Például:

  • Ha az egyik felhasználó manipulálná a Bitcoin tranzakciós rekordját, az összes többi csomópont kereszthivatkozást végezne egymással.
  • Az egész láncon végigfut a folyamat, melynek eredményeként meghatározható az a csomópont, ahol a beavatkozást megkísérelték végrehajtani.
  • Ez a rendszer segít az események pontos és átlátható sorrendjének felállításában.
  • Így a hálózaton belül egyetlen csomópont sem tudja megváltoztatni a benne tárolt információkat.
  • Éppen emiatt az információk és az előzmények (például a kriptovaluta tranzakciói) visszafordíthatatlanok.
  • A blokk új bejegyzéseinek vagy rekordjainak érvényesítéséhez a decentralizált hálózat számítási teljesítményének többségének bele kell egyeznie.
  • A rossz tranzakciókat vagy a dupla költéseket azonosítva a blokkláncokat konszenzusos mechanizmus biztosítja, mint például a munkavégzés (PoW) vagy a tét igazolása (PoS).
  • Ezek a mechanizmusok akkor is lehetővé teszik az egyetértést, ha egyetlen csomópont sem felelős.

Átláthatóság

A Bitcoin blokkláncának decentralizált jellege miatt minden tranzakció átláthatóan megtekinthető akár személyes csomóponttal, akár blokklánc-felfedezők használatával, amelyek lehetővé teszik, hogy bárki élőben lássa a tranzakciókat.

  • Minden csomópontnak megvan a saját másolata a láncról, amely frissül, amint megerősítik és hozzáadják a friss blokkokat.
  • Ez azt jelenti, hogy ha akarja, bárhol nyomon követheti a Bitcoint.
  • Természetesen a Bitcoin blokkláncban tárolt rekordok titkosítottak:
    • Ez azt jelenti, hogy csak a rekord tulajdonosa tudja visszafejteni azt, hogy felfedje kilétét (nyilvános-privát kulcspár segítségével). 
    • Ennek eredményeként a blokkláncok felhasználói névtelenek maradhatnak az átláthatóság megőrzése mellett.

Biztonságos a blokklánc?

A blokklánc technológia több módon is decentralizált, ennek köszönhetően biztonságos.

  • Az új blokkok tárolása mindig lineárisan és kronologikusan történik. Vagyis mindig a blokklánc „végére” kerülnek. 
  • Miután egy blokkot hozzáadtak a blokklánc végéhez, rendkívül nehéz visszalépni és megváltoztatni a blokk tartalmát, hacsak a hálózat többsége nem jutott konszenzusra. 
  • Ennek az az oka, hogy minden blokk saját hash-t tartalmaz, az előtte lévő blokk hash-ével együtt, valamint a korábban említett időbélyeget.
  • A hash kódokat egy matematikai függvény hozza létre, amely a digitális információkat számokból és betűkből álló láncokká alakítja. Ha ezt az információt bármilyen módon módosították, akkor a hash kód is megváltozik.

Tegyük fel, hogy egy hacker, aki egy csomópontot is futtat egy blokklánc hálózaton, meg akarja változtatni a blokkláncot, és el akarja lopni a kriptovalutát:

  • Ha módosítaná a saját egyetlen példányát, az többé nem lenne összhangban mindenki más példányával. 
  • Amikor mindenki más ellenhivatkozik a hacker másolatára, láthatóvá válik, hogy ez az egy példány kiemelkedik, így a blokklánc hacker verziója illegitimnek minősül.
  • A sikeres feltöréshez az szükséges, hogy a hacker egyidejűleg irányítsa és módosítsa a blokklánc 51%-át vagy annál többet, hogy az új példány többségi példány legyen, ennélfogva megállapodás szerinti lánc.
  • Egy ilyen támadáshoz óriási mennyiségű pénz és erőforrás kell, a kriptovaluta hálózat mérete és növekedése miatt egy ilyen bravúr megvalósítási költsége szinte leküzdhetetlen.
  • Ráadásul egy ilyen dolog nem marad észrevétlen, mivel a hálózat tagjai drasztikus változásokat látnának a blokkláncon.
  • A hálózat tagjai ezután a lánc új verziójára szállnának át, amely nem érintett.
  • Ez azt eredményezi, hogy a token megtámadott változatának értéke zuhanna, így a támadás végül értelmetlenné válik.

Mi a különbség a privát blokklánc és a nyilvános blokklánc között?

A nyilvános blokklánc, más néven nyitott vagy engedély nélküli blokklánc olyan, ahol bárki szabadon csatlakozhat a hálózathoz, és csomópontot hozhat létre. Nyitott természetük miatt ezeket a blokkláncokat titkosítással és olyan, korábban már említett konszenzusos rendszerrel kell biztosítani, mint például a munkaigazolás (PoW).

A privát vagy engedélyezett blokkláncokhoz való csatlakozás azonban előzetesen minden csomópont jóváhagyását igényli. (Mivel a csomópontok megbízhatónak számítanak, a biztonsági rétegeknek nem kell olyan robusztusnak lenniük.)

Mi az a blokklánc platform?

A blokklánc platform lehetővé teszi a felhasználók és a fejlesztők számára, hogy újszerű felhasználási módokat hozzanak létre egy meglévő blokklánc infrastruktúrához. Az egyik példa az Ethereum, amelynek natív kriptovalutája, az éter (ETH) néven ismert. Az Ethereum blokklánc azonban lehetővé teszi intelligens szerződések és programozható tokenek létrehozását is, amelyeket kezdeti érmeajánlatokban (ICO-k), valamint nem helyettesíthető tokenekben (NFT-k) használnak.

Miközben a blokklánc a harmadik évtizedére készül, már nem az a kérdés, hogy a cégek használják-e a technológiát, hanem az, hogy mikor kezdik el. Ma az NFT-k elterjedését és az eszközök tokenizálását látjuk. A következő évtizedek a blokklánc fontos növekedési időszakának, szélesebb körben való elterjedésének bizonyulhatnak.