Az IT-szakmában rendkívül fontos szerepet játszik az objektum orientált programozás, ugyanakkor a laikusabbak közül sokan nem is tudják, hogy pontosan mit is takar ez a tevékenység. Cikkünkben természetesen megadjuk erre a kérdésre a választ, mindemellett azt is igyekszünk körüljárni, hogy melyek az objektum orientált programozási nyelv legnagyobb előnyei, hogyan könnyítheti meg a kódolást, és milyen alapelvekre épül.

Mi is az az objektum orientált programozás?

A programozási nyelvek többféle eszköztárral dolgoznak egyszerre, amelyek közül a legnépszerűbbek:

• a procedurális,
• a funkcionális,
• a logikai,
• illetve az objektum orientált paradigmák.

Utóbbiak elsősorban abban lehetnek nagy segítségünkre, hogy könnyebben meghatározhassuk:

• a programok felépítését,
• a bennük szereplő kódok összekapcsolódását,
• illetve azt, hogy egy adott feladatot milyen logika szerint kell megoldani.

Milyen objektum orientált programozási nyelveket ismerünk?

Még azok közül is, akik számára ismeretlen ez a kifejezés, ismerősen csenghetnek az alábbi objektum orientált programozási nyelv típusok:

• Java,
• JavaScript, 
• C++,
• C#,
• Python

Az objektum orientált programozás legnagyobb előnyei

Nem véletlen, hogy rengetegen szeretnének elmélyülni ebben a szakmában, hiszen az objektum orientált programozás segítségével:

• bonyolult, komplex kódokat sokkal egyszerűbb struktúrákban ábrázolhatunk,
• gyorsan és könnyen futtatható programokat is létrehozhatunk,
• átláthatóbbá tesszük a kódsorozatok szerkezetét,
• felgyorsíthatjuk a fejlesztés folyamatát, 
• egyszerűen módosíthatunk egy már kész programon,
• illetve fokozhatjuk az adatbiztonságot, hiszen az egységbezárásnak köszönhetően védettek lesznek az objektumokban tárolt elemek.

De mi is az az objektum?

Ahogy a valóságban körül tudjuk írni a tárgyakat valamely jellemzőik – például a méretük vagy a színük – alapján, úgy a programozásban is vannak bizonyos objektumok, jól látható és leírható tulajdonságokkal. Az objektumok a szoftver által elmentett adathalmazok, amelyeket nem szükséges minden egyes új művelet alkalmával újra és újra bevinni. Ezáltal rengeteg időt és energiát spórolhatunk meg magunknak. Az objektumok szerkezetét érintő általános információkat úgynevezett osztályokban, angolul class-okban tároljuk, ezzel megkönnyítve a kódolás folyamatát is.

Miképpen könnyíti meg a programozást az objektum orientált programozási nyelv?

Az objektum orientált programozási nyelv segítségével a kódokban szereplő ismétlődő elemeket egy csoportba sorolhatjuk, ezáltal pedig a kód is sokkal rövidebbé válik, és sokkal könnyebb lesz módosítani. A besorolást úgy tudjuk elvégezni, ha:

• Először is létrehozunk egy parent classt, vagyis egy főhalmazt azokkal az adatokkal, amelyek – típustól függetlenül – minden kódban benne szerepelnek.
• Ezt követően, child classokat hozunk létre az alkategóriáknak.
• Amikor ezzel elkészültünk ide rendeljük azokat a tulajdonságokat, amelyek a kódtípusokat megkülönböztetik egymástól.
• Végül, a child classokat, vagyis a kisebb részhalmazokat objektumokba sűrítjük.

Az objektum orientált programozás alapelvei

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az objektum orientált programozás nem szimplán egy széles eszköztárat, hanem egy komplex bonyolult alapelv rendszert is jelent, amely négy alapelvből tevődik össze:

• absztrakció,
• öröklés,
• polimorfizmus és
• egységbezárás.

Vizsgáljuk meg az alábbiakban, hogy pontosan mit takarnak a felsoroltak!

Absztrakció

Az absztrakció csak a legszükségesebb információkat teszi elérhetővé, ugyanakkor a fontosabb részleteket, vagyis a belső struktúrát rejtve hagyja. Ráadásul abban is nagy segítségünkre lehet, hogy egy hosszú kód jobban átláthatóvá váljon számunkra.

Öröklés

Ahelyett, hogy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de nem teljesen azonos kódrészletek mindegyikéhez külön-külön objektumokat hoznánk létre, használhatjuk az öröklést, amely során a parent class-ban lévő elemek automatikusan hozzáférhetőek lesznek a child class-ok számára is.

Polimorfizmus 

A polimorfizmus segítségével a child class-ok ugyan örökölhetik a parent class tulajdonságait, de ettől függetlenül rendelkezhetnek saját változókkal is.

Egységbezárás

Az egységbezárás garantálja az objektumban tárolt adatok biztonságát, és ezt csak akkor tudják más objektumok befolyásolni, ha mi arra külön engedélyt adunk. Minden objektum tartalmazhat privát, illetve publikus változókat is, ugyanakkor más objektumok számára csak az utóbbi elérhető, a privát teljesen el van zárva előlük. A privát elemek – az egységbezárásnak köszönhetően – elszigeteltek maradnak. De mi számít privát metódusnak? Például a számítógépes játékokban szereplő hősök hajának vagy ruhájának színe ebbe a kategóriába sorolható.

Mint láthatjuk, az objektum orientált programozás haladó szintű szakma. Természetesen egyes elemeit képesek kezdő programozók is felhasználni, de a nyelvek alapos ismeretéhez érdemes egy képzést is elvégeznünk.