A különböző programozói, szoftverfejlesztői munkakörök jellemzően csapatmunkára épülnek, mégha sok önálló, egyéni munkavégzést igényelnek is. A hatékony teammunkának egyik legfontosabb alappillére az egyének konstruktív hozzáállása. De tágabb perspektívából szemlélve tulajdonképpen az egyéni teljesítményt is meghatározza, hogy az ember mennyire konstruktív. Nézzük hát, pontosan miben áll a konstruktivitás, és hogyan fejleszthető.

Konstruktivitás és megoldásközpontúság

Ha rövid meghatározást keresünk, akkor a konstruktivitást építő jellegű, haladást szolgáló pozitív viselkedésként lehet tömören leírni. Ellentéte a destruktív, azaz romboló, hátráltató jellegű magatartás vagy hozzáállás.

A konstruktivitás vonatkozásában a legfontosabb kulcsszó a megoldásközpontúság: a konstruktív hozzáállású ember az összetett feladathelyzetekben rugalmasan, előrevivően képes működni elősorban azáltal, hogy a fókuszt a megoldásra helyezi. A megoldásorientált hozzáállás és gondolkodásmód nagyban elősegíti a probléma vagy feladat hatékony kezelését, mégpedig olyan módon, ami az egész csapatban pozitív energiákat és motivációt szabadít fel.

Ezzel szemben a destruktív hozzáállás hátráltatja a közös munkát, és akár egyetlen ilyen kolléga viselkedése is negatívan hat a többiek munkamoráljára és teljesítményére.

A konstruktív munkahelyi szervezet

A konstruktivitás nemcsak az egyének szintjén jelenik meg, de egy munkahelyen ideális esetben a szervezeti kultúra egészét is jellemzi. Ennek főbb ismérvei:

• a munkatársak csapatban dolgoznak, magasfokú az együttműködés,
• a feladat- és problémamegoldás gördülékeny és hatékony,
• pozitív a légkör: az emberek jól érzik magukat és szívesen dolgoznak,
• jellemző a partneri viszony (főnök-beosztott viszonylatban is),
• a munkatársi konfliktusok, feszültségek kezelése fejlett,
• jellemző a kreativitás és a folyamatos tanulás-fejlődés.

Összességében mindez azt eredményezi, hogy a munkavégzésben magasabb szakmai színvonal és hatékonyság érhető el, köszönhetően a csapat magas motiváltságának, az együttműködésnek és tudásmegosztásnak, valamint az ezekből felszabaduló kreatív innovációnak.

Egy konstruktív szervezetben a csapattagok:

• tudják, hogy együtt többet érhetnek el, mint egyedül, ezért keresik a közös szakmai munka lehetőségeit,
• magas a motiváltságuk,
• több esélyük van a képességeik kibontakoztatására,
• kiegészítik egymást a közös siker érdekében,
• empatikusak és támogatóak egymással, szívesen segítik a másikat,
• kommunikációjuk feszültségektől mentes,
• megosztják az információkat és a tudásukat a kölcsönösség és a bizalom jegyében,
• elismerik egymás teljesítményét és sikereit, bátorítóan, megerősítően kommunikálnak egymással magasabb terhelés vagy stressz-szint esetén is,
• az innovatív ötletek megosztása folyamatos, van tere a kreatív javaslatoknak és a kísérletezésnek,
• a tapasztalatok megosztása, továbbá a sikerek és kudarcok elemzése és a tanulságok levonása folyamatos,
• a hibázás elfogadott része a tanulásnak,
• a kollégák közötti versengés konstruktív jellegű: előrevivő pozitív élmény, mely növeli a teljesítmény iránti erőfeszítést és az egyének motiváltságát, hatékonyabbá teszi a versengő felek közötti együttműködést és feladatmegoldást, valamint a másik féllel szembeni segítőkészséget.

A destruktív viselkedés tipikus jelei

A destruktív hozzáállás a legtöbb esetben nem nyilvánvaló azonnal: többnyire nem nyílt szabotálás jellemzi, hanem inkább olyan passzív (gyakran passzív-agresszív), búvópatak-szerűen jelentkező működésmód, mely sokáig észrevétlenül kelt rossz érzést a többiekben, és láthatatlanul ássa alá a közös munka hatékonyságát. Legtöbbször az érintett maga sincsen tudatában, ezért akár másokon, akár magunkon tapasztaljuk rendszeresen, érdemes felfigyelnünk az olyan jelekre, hogy valaki

• rendszeresen elkésik, vagy csúszik a határidőkkel,
• hibázás vagy kritika esetén magyarázkodik, másokra mutogat,
• gyakran „hárít”: feladatvállalást, döntéshozatalt, véleménynyilvánítást,
• kifogásokat keres,
• passzív,
• mindenben a problémát, nehézséget látja, hogy miért „lehetetlen”,
• utólag morgolódik, magában elégedetlenkedik,
• mindent személyes sértésnek vesz,
• nyíltan ellenséges,
• állandóan panaszkodik,
• nem osztja meg az információt.

Ha szeretnéd megtapasztalni a csoportmunkát – ahol mi is konstruktívan állunk a különböző helyzetekhez -, akkor gyere és csatlakozz valamelyik Progmatic programozó tanfolyamhoz.