Nem könnyű manapság egy cégnek lépést tartani a piac által diktált tempóval, illetve az aktuális trendekkel. Ehhez sok esetben egy komplex fejlesztői és programozói csapatra van szükség. Mivel ma már szinte minden vállalkozás automatizáltan, vagy legalábbis részben automatizáltan működik, nem csak a kereslet, hanem ezzel párhuzamosan a munkaerőhiány is növekszik. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a no-code, illetve a low-code programozás, amelyek megszületésével lehetséges lett az, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt: a laikus kódolás, mégpedig alapos és összetett informatikai háttértudás nélkül. Amellett, hogy cikkünkben részletesebben is elemezzük ezt a két szakmát, azt is tisztázni fogjuk, hogy pontosan melyek is a legnagyobb különbségek köztük, és melyiket mikor érdemes megtanulni. 

A digitális transzformáció

Nem vitás, hogy a gazdasági fejlődés nem lenne lehetséges korszerű és modern technológiai újítások nélkül. Utóbbiak létrejöttéhez pedig elengedhetetlenek a szakképzett programozók és fejlesztők. Az újítások létrejöttével azonban nyilván előfordul, hogy feleslegessé válhatnak az adott iparágban dolgozók közül néhányan, mivel automatizált gépek veszik át a helyüket. 

Vegyük most példaként a mezőgazdaságot. Nem véletlen, hogy annak idején a szántás, a vetés és a szüretelés igencsak sok embert igénylő munkának számított, ma már azonban alig vannak olyan farmok vagy nagyüzemek, ahol még emberi kézzel történne a betakarítás vagy a szántás. Az automatizálás persze nem csak a mezőgazdasági szektort érinti, hanem az élet szinte minden területét. Ezt nevezzük digitális transzformációnak, amelynek hatására folyamatosan nagy szükség lett a programozói szektor képviselőire.

Leegyszerűsítve tehát: Hiába van egyre több programozó itthon, ha a rohamtempójú digitalizáció miatt még ennél is több fog kelleni. Ezt az űrt hivatottak betölteni a low-code programozók, akik minden olyan cég számára rendkívül jó választást jelentenek, akik a megüresedett programozói és fejlesztői pozíciókat szeretnék nem szakavatott, mégis kompetens személyekkel betölteni. Ez pedig az érdeklődők számára is komoly hatással lehet, hiszen ki ne akarna egy jól fizető programozói pozícióra jelentkezni, ha nem várnak el cserébe sok éves tapasztalatot, és nagy mennyiségű informatikai háttértudást?

Mi a különbség a no-code és a low-code programozás között?

Rengetegen használják egymás szinonimájaként a két kifejezést, ám az igazság ezzel szemben az, hogy nagyon is sok mindenben különböznek egymástól. Vegyük hát sorra, hogy pontosan miben:

A low-code programozás

Ahogy a neve is jól mutatja, a low-code programozáshoz szükséges némi informatikai alapismeret, cserébe azonban szélesebb testreszabási lehetőséget is kínál, mint a no-code programozás. A low-code programok segítségével ugyanis:

  • megtarthatjuk a vállalatok piaci részesedését, esetenként pedig növelhetjük is azt,
  • könnyebbé tehetjük a piachoz való idomulást,
  • az újonnan érkező munkatársak betanítását is leegyszerűsíthetjük,
  • a kezdő programozókat is beavathatjuk a munkafolyamatokba,
  • elősegíthetjük a vállalatok és a fejlesztők szorosabb együttműködését is a segítségével.

A no-code programozás

A no-code programozás – a low code programozással szemben – már valóban nem igényel semmiféle háttértudást és informatikai alapismeretet. Ez a fajta kódolás akkor válhat hasznunkra, ha részleges szoftver megoldásokat vagy alkalmazásokat szeretnénk létrehozni. Ezért a no-code programozókat elsősorban nem is a nagyobb vállalatok vagy multik, hanem a kisebb, helyi vállalkozások alkalmazzák. A legnépszerűbb no-code felületek közé tartozik például:

  • a WordPress,
  • a Zapier,
  • a Zendesk,
  • valamint a Salesforce is.

Leáldozóban a hagyományos programozói szakma?

Sokan gondolják úgy, hogy a no-code, valamint a low-code programozók hosszú távon akár le is válthatják a hagyományos programozókat. Ez a veszély azonban egyáltalán nem áll fenn. A no-code és low-code programozók sokkal inkább kiegészítik ezt a hatalmas és összetett szakmát, hiszen leegyszerűsítik az ismétlődő, repetitív munkafolyamatokat, ezáltal lehetővé teszik a szakképzett programozók számára, hogy az összetettebb feladatokra koncentrálhassanak.

Nem meglepő tehát, hogy a no-code, illetve a low-code programozás egy sokkal vonzóbb alternatíva lehet először azok számára, akik szeretnének elhelyezkedni az informatikai piacon, de egyelőre csak minimális szaktudással rendelkeznek. Ilyen szempontból a no-code és a low-code programozás remek belépőknek számítanak, azonban fontos megjegyeznünk, hogy a komolyabb feladatok megoldásához már érdemes továbbképezni magunkat, és elvégezni akár a fullstack programozó képzést is.