Mindannyian találkoztuk már nehézkesen kezelhető mobil applikációval, kiismerhetetlen kezelőpanellel ellátott műszaki cikkel, vagy olyan időpontfoglalási rendszerrel, aminek láttán inkább kivártuk azt a – jó esetben – bő fél órát, mire a telefon összekapcsolt egy élő, lélegző emberrel. Mindezekben egyetlen dolog közös csupán: a nem megfelelő UX-tervezés. A UX-designer, azaz a felhasználói élmény tervező feladata, hogy optimalizálja az emberek és a termékek közötti interakciót.

Mi az a UX?

A UX, azaz user experience – magyarul felhasználói élmény – kifejezést Don Norman kognitív pszichológus, matematikus, villamosmérnök és tervező alkotta meg 1988-ban megjelent és mára klasszikusnak számító, The Design of Everyday Things című könyvében. Ebben plasztikus példákkal szemlélteti, hogy milyen, szinte állandósult frusztrációt okoz, ha az egyszerű, automatikusnak gondolt mindennapi feladataink végrehajtása rendszeresen meghiúsul. Ő fogalmazta meg először azt, hogy bár természetünknél fogva hajlamosak vagyunk sematizálni, általánosítani és emiatt hibázni, a mindenkori tervezők feladata a hibalehetőségeket minimalizálni.

Miért van szükség a UX-designer munkájára?

Felhasználói élménynek azt a folyamatot nevezzük, amikor kapcsolatba lépünk egy termékkel vagy szolgáltatással. A UX-tervezés célja, hogy a termékeket és szolgáltatásokat minden szinten könnyűvé, hatékonnyá és kellemessé tegye. Ha ezt teljesíti, hűséges ügyfeleket szerez, akik ajánlani fogják az adott terméket vagy szolgáltatást barátaiknak és családtagjaiknak, ilyenformán a UX-tervezés a marketing folyamatainkra is hatást gyakorol.

Lehet tehát bármilyen hatékony a SEO, vagy fizethetünk súlyos ezreket a PPC-re, ha a UX-design nem megfelelő, a befektetett energia úgy vész el, mintha direkt pakolnánk ki a pénzt a cégből, ugyanis bármennyire közhelyes, de a puding próbája még mindig az evés.

A felhasználói interakció bármi lehet:

• Egy MMORPG játékplatform bejelentkezési felülete,
• Egy fogászati központ időpontfoglaló szegmense,
• A fizikai termékkel való interakció is ide tartozik (például amikor a cipőboltban felpróbáljuk az új futócipőt.)
  • Sőt, amikor az alkalmazottakkal kapcsolatba lépünk és érdeklődünk például a méret és szín opciók iránt, effektíve egy szolgáltatást veszünk igénybe, ami szintén a UX interakciók körébe tartozik.

A UX kifejezést leggyakrabban a webhelyek és alkalmazások digitális tervezésével társítják. Míg a pontos folyamat termékenként és vállalatonként változik, a tervezés általános fázisai általában ugyanazok maradnak.

UX tervezői feladatok és felelősségek

Vessünk egy pillantást néhány olyan feladatra és felelősségre, amelyekkel valószínűleg találkozni fogunk a tervezési folyamat során, ha UX-designerként dolgozunk, esetleg elhatároztuk, hogy belevágunk ebbe az izgalmas szakmába, ami egy kifejezetten hatékony pályamódosítás, tekintve, hogy a UX-designer jelenleg hiányszakma. Elsajátításával nemzetközi karrier felépítéséhez férünk hozzá.

• Ismerjük meg a felhasználót és a márkát:
  • Gondoljuk át, milyen problémát próbálunk megoldani a felhasználó számára (és ez hogyan illeszkedik a márka céljaihoz).
• Végezzünk felhasználói kutatást:
  • Azonosítsuk a felhasználói igényeket, célokat, viselkedést és fájdalompontokat.
  • A felhasználói kutatás eszközei lehetnek felmérések, személyes interjúk, fókuszcsoportok vagy A/B tesztelés.
  • Egyes cégeknél ezt a folyamatot egy UX-kutató vezeti.
• Elemezzük a tanultakat:
  • Ebben a szakaszban a kutatásai alapján felhasználói személyiségeket hoz létre, amelyek segítenek azonosítani a termék vagy szolgáltatás legfontosabb elemeit.
  • Kezdjük el feltérképezni, hogyan fog kinézni a felhasználói folyamat.
• Tervezés:
  • Ahogy elindul a tervezés, webhelytérképeket, drótvázakat vagy prototípusokat hozunk létre, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogyan fog kinézni a végtermék.
  • Ebben a szakaszban a felhasználói felület (UI) tervezője vizuális vagy interfész elemeket ad hozzá.
• Végezzünk felhasználói tesztelést:
  • Érvényesítsük a tervezést úgy, hogy nyomon követjük, hogy a valódi felhasználók hogyan lépnek kapcsolatba a termékkel vagy szolgáltatással (használhatósági tesztelés).
  • Azonosítsuk a tervezéssel kapcsolatos problémákat, és dolgozzunk ki megoldásokat.

Milyen készségekkel rendelkezik egy jó UX-designer?

A UX-tervezők a munkahelyi és technikai készségek széles skáláját hasznosítják egy sikeres termék vagy szolgáltatás piacra viteléhez (vagy egy meglévő termék fejlesztéséhez).

Munkahelyi készségek:

• A kommunikációs készségek segítségével hatékonyan megismerhetőek a felhasználók, továbbá bemutathatjuk általuk a megoldásainkat az ügyfeleknek vagy a menedzsmentnek.
• Az empátia lehetővé teszi, hogy a felhasználók szemszögéből gondoljuk át a problémákat és a megoldásokat.
• Az együttműködési készségek lehetővé teszik, hogy harmóniában dolgozzunk a csapattal.
• A kritikai gondolkodás arra ösztönzi a UX-designert, hogy megkérdőjelezze feltételezéseit és új megoldásokat találjon ki.

Technikai készségek:

• A kutatás, beleértve az interjúk, felmérések és megfigyelések használatát, elvezeti a UX-designert a legjobb döntések meghozatalához a tervezési folyamat során.
• Az információs architektúra segít a nagy és összetett információhalmazok rendszerezésében és rangsorolásában.
• Egy webhely vagy alkalmazás keretrendszerének felépítése lehetővé teszi a tervezési megoldások hatékony felfedezését.
• A prototípus-készítés elengedhetetlen a funkcionalitás teszteléséhez és a problémák azonosításához.
• Bár a UX-tervezők számára nem nélkülözhetetlen, az alapvető vizuális tervezési és kódolási ismeretek segíthetnek megérteni, hogyan illeszkedik a terv a nagyobb termékfejlesztési folyamatba.

A UX tervezői munkák típusai

A UX tervezés izgalmas és folyamatosan fejlődő terület, így számos, a UX-hez kapcsolódó munkakörrel találkozhatunk, például:

• Interakciótervező,
• Terméktervező,
• Szolgáltatástervező,
• UX-kutató,
• UX-szövegíró.

Mivel a szakma szegmentálódik, nagy a valószínűsége, hogy egy pozícióra nem általános UX-designert keresnek, hanem a fenti szakértők egyikét.

Ez azonban senkit se riasszon el attól, hogy belevágjon ennek az érdekes, fejlődő és izgalmas szakmának a megtanulásába. Ahogy tapasztalatot szerzünk, lehetőségünk nyílik arra, hogy kiderítsük, melyik az a szegmens, ahol a legjobban tudjuk érvényesíteni kreatív és/vagy analitikai készségeinket, és a szakmán belül egy-vagy több szakterület professzionális szintű képviselőivé válhatunk.