Ahogyan mind nagyobb tért hódítanak életünk minden szegmensében a digitális megoldások, úgy válik egyre specifikáltabbá az IT-szakmák köre. A tesztelő azonban ma is tesztelő, ám feladatai és főként munkamódszerei a programozás hőskorához képest hatalmasat változtak.
A tesztelő végigkíséri a fejlesztési folyamatot
A tesztelés lényege persze ma is ugyanaz, mint régen, és várhatóan mindig is szükség lesz tesztelőkre: az ő munkájuk a biztosíték arra, hogy a késznek nyilvánított és a megrendelő vagy a felhasználók rendelkezésére bocsátott szoftver, applikáció stb. optimálisan funkcionál.
Ebből akár azt is gondolhatnánk, hogy a tesztelő a folyamat legvégén, kvázi a késztermék elkészültekor lép színre, (mint ahogy ez egyébként az ősidőkben még jellemző is volt, a viszonylag egyszerű rendszereknek és folyamatoknak köszönhetően), ám ez ma már koránt sincs így. Ma már a tesztelés nem egyszerűen egy kész munka hibáinak kiszűrését és korrigáltatását jelenti: a tesztelő munkája többnyire végigkíséri a teljes fejlesztői folyamatot, melynek során a fejlesztő és a tesztelő szoros együttműködésben dolgozik egymással és a dizájnerrel annak érdekében, hogy a kívánt felhasználói funkciók és élmény minél optimálisabb szinten valósuljanak meg.
Vagyis a tesztelő munkája jóval összetettebb és kreatívabb, mint a hibakeresésre irányuló végső szoftverellenőrzés: a tesztelési folyamatot egy sokrétű, egzakt szempontrendszer szerint már az ötlet fázisában, a fejlesztés megkezdése előtt elkezdik kidolgozni. Készül például egy tesztforgatókönyv, ami alapján a manuális tesztelő dolgozni fog. Emellett be kell építeni a folyamatba a külső szabályozóknak (az adott szakterülethez tartozó jogszabályoknak és szakmai standardoknak) való megfelelést, továbbá a biztonság feltételeit, de ide tartozik a gyorsaság és a felhasználói élmény kritériumainak meghatározása is, és a sort még bőven folytathatnánk.
A manuális és az automata tesztelő
A folyamatok és a szakma specifikálódásának eredményeként a tesztelés folyamata ma már kétféleképpen zajlik, és ennek megfelelően kétféle tesztelő létezik: a manuális és az automata tesztelő. Mindkét munkakör végső célja és feladata többé-kevésbé ugyanaz, ám más-más módszerekkel.
A manuális tesztelők
A manuális tesztelő alapvetően a megkapott tesztforgatókönyv alapján dolgozik:
- a tesztforgatókönyvben megadott tételeket vizsgálja, összevetve az elvárt eredménnyel,
- hiba vagy eltérés észlelése esetén nyomon követi a hibát (bug-trucking), és igyekszik kideríteni a hiba okát,
- minél részletesebb riportot készít a hibáról,
- és tájékoztatja a fejlesztőt,
ezenkívül feladata még
- új tesztesetek írása vagy a meglévők újradefiniálása a „féregirtó paradoxon” elkerülése érdekében,
- a logelemzés a behatolók elleni biztonság tesztelése céljából.
Az automata tesztelők
Az automata tesztelő (más néven tesztautomatizálási szakértő) a manuális módszerrel ellentétben a standardizálható folyamatokra szakosodik. Bár automata tesztelőre mindig is szükség lesz, az automatizálás igénye és szükséglete egyre erősebb, részben a szoftverek bonyolultsága, részben a mennyiségi és idő faktor miatt. A tesztautomatizálási szakember a standardizálható folyamatokat írja le kódnyelven, hogy szimulálja az aztán sok eszközön lefuttatható feladatokat. A tesztelés során kapott eredményeket kiértékeli, és a manuális tesztelőhöz hasonlóan részletes riportot készít belőle a fejlesztő számára.
Kiből lehet (jó) tesztelő?
Mint látjuk, a kétféle tesztelési feladatkör eltérő szakmai kompetenciákat igényel, ám a soft skillek vonatkozásában hasonló adottságokra van szüksége minden tesztelőnek.
A manuális tesztelőnek nem kell mélyreható fejlesztői tudással rendelkeznie, elég egy minimális jártasság a kódolásban, sőt, olykor a megfelelő személyes adottságokkal és kellő motivációval rendelkező laikusokat is szívesen fogadják ebben a pozícióban, így pályaváltóknak is érdemes ebben az irányban gondolkodniuk.
Valójában automata tesztelő is bárkiből válhat, aki átlagosan jó intelligenciával rendelkezik, és megvan benne a kellő érdeklődés és elhivatottság a szakma iránt. Nekik azonban mindenképpen szükségük van egy alapszintű fejlesztői tudásra, hogy átlássák a fejlesztői folyamatokat, és legyen némi jártasságuk az alapvető programozási nyelvek (Java, JavaScript, Python stb.) terén. Ezenkívül meg kell ismerkedni a tesztelméletekkel, továbbá gyakorlatot kell szerezni a strukturált tesztelés és a tesztautomatizációs folyamatok terén. Mindehhez feltétlenül szükséges egy alapozó, például automata tesztelő képzés elvégzése, ahonnan egyenes út vezet az amúgy rendkívül keresett, hiányszakmának számító tesztelői munkakörökre – ahol már a kezdő bér is 350-400 ezer forint körül mozog, ám tapasztalt szakemberként bőven millió felett lehet keresni. Az automata tesztelői pályáról pár év tapasztalat után egyébként akár a fejlesztői karrier irányába is vezet további út, ha valakit mélyebben érdekel a kódolás.
A szakmához szükséges soft skillek
- logikus-analitikus gondolkodás,
- rendszerben való gondolkodás,
- kreatív gondolkodás,
- problémamegoldás, döntéshozatali képesség,
- koncentrálóképesség, monotóniatűrés és kitartás,
- maximalizmusra törekvés,
- pragmatikus gondolkodás,
- tanulási és megújulási készség,
- jó kommunikációs készség,
- határozottság,
- csapatban való együttműködés képessége,
- interperszonális készségek.
Ha ezek jórészével rendelkezel, és az érdeklődés meg a motiváció is megvan benned az IT-szakterületek iránt, de nem tudod eldönteni, hogy azon belül mi lenne a legtesthezállóbb számodra, hasznos lehet kipróbálni magad egy pár hetes előkészítő képzésen, ahol belekóstolhatsz a kódolás különböző területeibe, hogy onnan aztán célirányosan mehess tovább. Mert szakmát váltani sosem késő!
Érdekel a képzés?
Jelentkezz képzésünkre
Olvasd el a képzés infókat
Még több kapcsolódó tartalom
A digitális kor egyik nagy kihívása: A kibervédelem
Miért fontos a kiberbiztonság napjainkban? A digitális kor egyik legnagyobb pozitívuma a gyors online kommunikáció.…
A Shift-left tesztelés egy komplex, de rendkívül hasznos tesztelési módszer
Akik jártasak a programozásban, pontosan tudják, hogy a shift-left tesztelés milyen fontos a termékfejlesztési…
Mit takar a karriertámogató csomag?
Még mindig töretlenül népszerűek a különféle programozó tanfolyamok, programozó képzések. Sokan szívesen kóstolnak bele…
A legnépszerűbb online naptárak
A világ egyre gyorsabb ütemben fejlődik: napról napra jelennek meg a piacon új telefonok, számítógépek, laptopok és…
Mit jelent az adatgazdálkodás?
Az adatok iránti növekvő igény és az azoknak tulajdonított fontosság szinte valamennyi iparágban elvitathatatlan tény.…
Mentális kihívások programozó munkakörben
Mint minden szakmának a programozásnak és a szoftverfejlesztésnek is megvannak a maga kihívásai. Korábban már…
Miért éri meg kitanulni a mobil app fejlesztői szakmát?
Néhány évtizeddel ezelőtt szinte csak telefonálásra vagy sms küldésre használtuk a mobiltelefonunkat, ma már azonban a…
Új dimenziók a programozásban
Miben nyújthat segítséget a mesterséges intelligencia? A történelem legelső mozifilmje mindössze néhány másodperc…
Az agilis módszertan és a szoftverfejlesztés
Sokan nem tudják, hogy az agilis módszertan a szoftverfejlesztésből ered. A programozás kezdeti időszakában (ez…
Miért van szüksége egy programozónak prezentációs készségre?
A programozás és a prezentációs készségek kombinálása egyre fontosabbá válik, különösen most, hogy már nem csak a…