A munkaerőpiacon olyan rohamos léptékű átrendeződés figyelhető meg az utóbbi évtizedekben, amelyek mellett nem lehet csukott szemmel elmenni. Ha nem tartasz velük lépést szakmailag, az akár az állásodba is kerülhet.

A reziliencia a kulcs

A holtig tartó tanulás eszméje ma már nemcsak egy hangzatos szólás, hanem húsba vágó kényszer is. A modern technológia mindenhová begyűrűző térhódításával és szüntelen rapid fejlődésével egyre újabb szakterületek és szakmák jönnek létre. Emellett a hagyományos munkakörök is folyamatos átalakulásban vannak. Ebben az állandóan változó piaci környezetben egyszerűen alapkövetelmény lett, hogy a munkavállalók is folyamatosan fejlődjenek, ha meg akarnak felelni a munkáltatói-munkaköri elvárásoknak. Ellenkező esetben máris ott az új generáció, mely most jött a legkorszerűbb képzésről. Ez a generáció pontosan arra van kondicionálva, hogy alkalmazkodjon az új kihívásokhoz. Folyamatosan megújuljon, képezze és átképezze magát – azaz reziliensen reagáljon az őt körülvevő világra.

A reziliencia a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodási képességet jelenti. Tehát munkaerőpiaci kontextusban sem pusztán a szakmai tudás bővítését takarja. Magában foglalja azokat a személyes attitűdöket is, melyek erre motiválttá és képessé teszik az egyént, illetve a személyes készségeink fejlesztésének képességét is.

Szakmailag releváns fejlődési területek

A mai elvárásoknak megfelelő munkavállaló tehát egész személyiségében kell hogy kellő rugalmassággal legyen képes fejlődni. Egy korábbi cikkünkben már ejtettünk szót a soft és hard skillek jellentőségéről. Itt érdemes visszautalni rájuk: ha lépést akarunk tartani a munkaerőpiaci kihívásokkal, mind a soft, mind a hard skillek tekintetében, rugalmasan kell adaptálódnunk.

Szaktudás

A hard skillek javát a szaktudás képezi, amely a legtöbb szakterületen szintén folytonos fejlődésben van, így elengedhetetlen a szakmai tudásunk naprakészen tartása. Különösen igaz ez a legdinamikusabban változó IT szektorban, így egy junior programozó sosem ülhet tétlenül a babérjain. Szerencsére a szaktudás bővítésére – beleértve annak alaposabb elmélyítését, a rokonterületekkel való horizontális kiszélesítését, illetve a legújabb ismeretek megszerzését – rengetegféle lehetőség kínálkozik. 

Szakmailag képezhetjük magunkat szervezett keretek között. Továbbképzéseken, iskolán kívüli képzéseken, felsőfokú vagy szakmai képzések formájában, konferenciákon, szakkiállításokon, technológiai bemutatókon stb. Ráadásul a pandémia következtében lényegében korlátok nélkül, online módon is lehetőség nyílik szinte a világ bármely tájáról bárhová bejelentkezni. Ehhez mindössze proaktívnak kell lenni, felkutatni, és élni a lehetőségekkel.

A szervezett képzések mellett azonban az internet az informális önképzéshez is számtalan lehetőséget kínál. Szakmai oldalak, szakcikkek és letölthető dokumentumok, ingyenesen elérhető demók és oktatási anyagok, érdeklődőkből alakult FB-csoportok és egyéb szakmai közösségek nyújthatnak soha korábban nem tapasztalt mennyiségű szaktudást és információt. Az informális tanulásra emellett ott vannak még a szakmai partnerekkel, kollégákkal való személyes kapcsolatok, amit szintén érdemes kiaknázni.

Ha nem akarunk szépen lassan, de biztosan a béka feneke alá kerülni elavuló szaktudásunkkal, akkor egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem fejlesztjük a szaktudásunkat minden létező módon.

Kiegészítő kompetenciák

Munkavégzés közben a szaktudásunk mellett egy csomó olyan kompetenciát is alkalmazunk, amelyek nem kifejezetten szakmaiak, inkább általános elvárások. Ilyen az idegennyelv-tudás, a számítógépes kompetenciák (a különböző irodai szoftverek és programok használata az adatbáziskezeléstől a honlap- vagy hírlevélszerkesztőig), a gépírástudás, az autóvezetés, egyéb gépek vagy berendezések kezelése, műszakirajz-olvasási ismeretek stb. Ezekben az általános jellegű készségekben ugyanúgy fejlődni kell, mint a szorosan vett szakmai tudásunk terén, így fontos, hogy szintén éljünk a szervezett és informális tanulási lehetőségekkel. Jó példa volt ennek szükségességére a világjárvány, melynek során milliók ismerkedtek meg pár hét alatt az online munkavégzés és tanulás digitális módszereivel.

Szakmailag fontos soft skillek

A munkahelyi helytálláshoz és a fejlődéshez szükség van az úgynevezett soft skillekre is. Vagyis azon nem szakmailag specifikus személyes készségekre, amelyek bármely munkaterületen alkalmazhatók. Ebbe beletartozik a már említett reziliencia is, beleértve a rugalmas változási készséget, továbbá olyan jól hasznosítható kompetenciák, mint a szervezési készség, a csapatmunkára való alkalmasság, a kommunikációs készség és tárgyalástechnika, az analitikus gondolkodás, a problémamegoldó készség, kreativitás, a vezetői kompetenciák, stb. Bár ezek részint személyes adottságok, többségük jól fejleszthető – és fontos is, hogy súlyt fektessünk a fejlesztésükre. Ma már sok munkahelyen bevett szemlélet, hogy úgymond „személyiséget” keresnek egy-egy munkakörre, azaz olyan embert, akiben látják a megfelelő emberi potenciált, a szigorúan vett szakmai tartalmat pedig majd megtanítják neki.

A személyes készségeink fejlesztésére ma már szintén rengeteg képzés, tréning és workshop áll rendelkezésre. A kommunikációs tréningtől a csapatépítésen át az EQ fejlesztéséig. Ne idegenkedjünk tőlük, higgyük el, hogy az élet minden területén (így a magánéletünkben is) profitálni fogunk belőle. Ahhoz pedig, hogy szakmailag jól teljesítsünk, ez is elengedhetetlen.