Az ütős önéletrajz titka, hogy kapásból nagyot üt.  Ez persze még nem maga a titok – ez az a vízió, aminek önéletrajzírás közben a szemed előtt kell lebegnie, ha meg akarod csípni álmaid állását. Három részből álló sorozatunkban megmutatjuk, milyen eszközökkel tudod ezt rafináltan elérni.

Koncepció nélkül nem fog menni

Ütős önéletrajzod soha nem lesz személyes vízió és koncepció nélkül, ezt nyugodtan kijelenthetjük. Ezzel kéz a kézben jár az is, hogy egy (vagy akár két) önéletrajzzal sajnos nem oldod meg az életedet, de még csak egyetlen álláskeresési időszakot sem az életed során. Az a rossz hírünk ugyanis, hogy ahány pályázat, annyi önéletrajz. Persze lesznek köztük olyanok, amelyek csak apróságokban fognak eltérni egymástól, de jó eséllyel egy időben is szükséged lesz teljesen különböző tartalmú és formájú életrajzokra. Hogyan lehet ez?

Az önéletrajz egy marketingeszköz: a te személyes marketingedet szolgálja. Azaz álláskeresés során érdemes magadra mint – értékes – árucikkre gondolni, amit el szeretnél adni a munkáltatónak. Szerinted lehetséges az, hogy amikor a reklámszakemberek egy gabonapehely marketingjén dolgoznak, más eszközökkel és az áru más tulajdonságaival próbálják megnyerni a hatéves gyereket (aki jó esetben a fogyasztója lesz), mint az anyukáját, aki (szintén jó esetben) megveszi azt? Ugyehogy? A te esetedben pontosan ugyanez a helyzet: vagyis nem mindegy, kinek akarod eladni a munkaerődet (azaz milyen állásra és milyen jellegű munkahelyre jelentkezel éppen), és hogy ahhoz mely kvalitásaidat érdemes kidomborítani.

A személyiségmarketing két fő csapása

Elképzelhető, hogy egy adott időszakban többféle munkakörre is jelentkezel, vagy akár hasonló munkakörre, de teljesen más típusú céghez? Naná! Lehet, hogy tíz éve dolgozol szállítmányozási ügyintézőként, és valami hasonló, ám jobban fizető munkahelyre váltanál most. De az is lehet, hogy ez már kicsit uncsi, és valami olyan kihívást keresel, amit a meglévő munkatapasztalatoddal meg tudsz ugrani, mondjuk valami egyéb logisztikai területre nyergelnél át. És az sem kizárt, hogy közben elvégeztél egy programozó képzést, itt-ott gyakoroltál is, és végre ebben az új szakmában szeretnéd kipróbálni magad. 

Az előző példára visszacsatolva: ha te lennél az anyuka, aki kizárólag cukormentes reggelit akar adni a gyerekének, megvennéd azt a gabonapelyhet, amin éppen a cukortartalom nincsen feltüntetve, noha amúgy számos egyéb pozitív jellemzője viszont ott virít? Ha téged aktuálisan nem érdekel a kalcium meg az energiatartalom, a cukorról meg nem találsz infót, szépen visszateszed a gabonapelyhet a polcra anélkül, hogy valaha is megkóstoltátok volna. Még akkor is, ha a gyerek közben bömböl, mert olyan édes kiscica vagy épp Pókember van rajta (mert ugye a reklámszakember őt ügyesen elérte – csakhogy hiába, ha anyut nem sikerült meggyőzni).

Hát így van ez az önéletrajzoddal is: ha junior fejlesztőt keresnek, ám az önéletrajzod 90%-ban a szállítmányozási munkaköreidről és végzettségedről szól, jó eséllyel visszakerül a polcra (vagy még inkább a kukába), de még a logisztikus munkakörre sem fognak behívni interjúra, ha te nem tolod eléjük azokat az infókat, amik miatt igenis képes leszel ezt a részben új területet ellátni. 

Vagyis: mindig legyél célirányos. Az általános önéletrajz már önmagában bukta!

Az ütős önéletrajz tartalmi szempontjai

A fentiekből egyből látszik, hogy az a közkeletű és kényelmes elképzelés, hogy az ember az önéletrajzba beleírja az összes képzését, az eddigi munkahelyeit, a nyelvtudását, számítógépes ismereteit, meg mondjuk pár jó tulajdonságát – nos, az kuka. Ehelyett: a fenti kategóriák mindegyikéből válogasd ki a célod (azaz az aktuálisan megpályázandó munkakör) szempontjából releváns információkat – ezek fogják alkotni az önéletrajzod rácsszerkezetét, amiben a te célirányos koncepciód szerint összeválogatott lényeg van. Azaz, azok az információk rólad mint értékes árucikkről a munkaerőpiacon, amelyekre – jól átgondolt – előfeltevésed szerint a munkáltató kíváncsi, és amelyek meggyőzik őt az alkalmasságodról. Amikor a munkáltató ránéz a CV-dre, ezt a gyönyörűen felépített kristályszerkezetet fogja látni.

A többi adatot a pályafutásodból – tehát ami irreleváns a célod szempontjából – ki is szórhatod, vagy legalábbis kezeld nagyvonalúan. Azaz hacsak lehet, hagyd ki, vagy mellékesen szerepeljen csak ott, amennyiben nagyon muszáj. Nyilván ne tátongjanak emiatt óriási lyukak a munkahelyeid listájában, de a rövideket és a legelsőket kihagyhatod, és ne részletezd azokat, amik most lényegtelenek. A képzésekre pont ugyanez érvényes: a cél szempontjából irrelevánst hagyd ki, és azokat írd be (még ha nem is voltak olyan jelentősek), amik passzolnak a témához.

A pozitív „diszkriminációt” alkalmazd mindenre: gondold végig, hogy mik azok az – akár nem túl jelentős vagy csak érintőleges – szakmai tapasztalatok, képesítések, személyes adottságok és jól konvertálható, úgynevezett átvihető készségek, amikre alapozva valóban úgy gondolod, hogy el fogod tudni látni az új munkakört. Ezeket emeld ki részletesebben. Ha te szépen sorban számba vetted őket, akkor már csak meg kell mutatni a munkáltatónak, hogy ő is megtudhassa. Tudod: ha nem tünteted fel a “cukortartalmat”, nem fogják tudni, hogy pont rád van szükségük. És ha mindehhez nem vagy még elég meggyőző is, akkor megintcsak nem értél célba. Ugyanis ha nincs ott a dobozon a cuki kiscica vagy a Pókember, anyut hiába nyerted meg a zéró cukortartalommal, ebből nem lesz vásárlás!

A szerkesztési és formai elemekről, amelyek ilyen – életbevágóan fontos – kiscicát vagy Pókembert varázsolnak a CV-dre, a harmadik részben ejtünk majd szót. A következő írásunkban gyakorlati példákkal mutatjuk be, hogyan és mit emelj ki az önéletrajzodban, többek között abban az esetben, ha kezdő vagy egy új szakterületen, és emiatt főként másfajta munkatapasztalataid vannak.