Fontos mások véleménye? A hétköznapi viselkedésünkkel, pláne a munkánkkal kapcsolatban fontos lehet számunkra, hogy mit gondolnak rólunk a barátaink és ismerőseink, a kollégáink, vezetőink, beosztottjaink. Ez természetesen attól is függ, hogy milyen minőségűek a kapcsolataink, ha megszoktuk, hogy gyakran kapunk visszajelzést, akkor ez a hétköznapokban is hozzáad az életünkhöz. De az is előfordulhat, hogy nekünk kell rákérdezni másoktól, hogy mit gondolnak rólunk. Legyen szó akár a privát életünkről, vagy munkahelyünkről, nem kell mindig mindenkinek megfelelni. Azt azonban jó ha tudjuk, hogy bizonyos helyek, helyzetek adta elvárásoknak fontos és érdemes megfelelni. Persze nehéz lehet kiszűrni, hogy kinek milyen tanácsát, véleményét ajánlatos megfogadni, és mit nem. Képességeinket, empátiánkat és mindennapi viselkedésünket folyamatos kihívások érik. Hogyan és miként fogjunk hozzá, ha változtatni akarunk valamin? Mi az, ami segíthet abban, hogy beépítsük mások véleményét, ugyanakkor ne alakuljon ki bennünk felesleges megfelelési kényszer?

Mennyire foglalkoztat az, hogy mit gondolnak rólunk mások?
Az persze teljesen természetes, ha foglalkoztat minket az, hogy mit gondolnak rólunk mások. Sőt, ez az általános beilleszkedés fontossága miatt normális alkalmazkodásnak tekinthető. Ugyanis mások gondolatai, véleménye rólunk és mindezek értékelése segít bennünket abban, hogy hatékonyan beépüljünk mikroközösségeinkbe és a társadalomba. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy követni tudjuk az alapvető társadalmi szabályokat, ezzel párhuzamosan folyamatosan elmélkedjünk magunkról, aminek következtében pedig ideális esetben folyamatosan fejlődünk.
A legtöbben azonban indokolatlanul sokat aggódunk mások véleményén. Egyes kutatások szerint gyakran túlbecsüljük, hogy mások mennyit és mennyire negatívan ítélnek meg minket. Valószínűleg ez az internet és a social média megjelenése miatt még inkább felerősödött, hiszen a gyakran tökéletesként ábrázolt közösségi média nyújtotta kirakatvilághoz képest sajnos sokszor kevesebbnek, rosszabbnak érezzük magunkat. Ez hatással lehet személyes kapcsolatainkra is, hiszen tudat alatt is szeretnénk megfelelni egy virtuális kép adta benyomásnak, elvárásnak. Az információ áramlásának hihetetlen felgyorsulása és a naponta ránk zúduló hír- és infoáradat sajnos negatívan befolyásolja mindennapjainkat és emberi kapcsolatainkat egyaránt. Mindez szorongással és felesleges megfelelési kényszerrel párosul. Ráadásul kellemetlen következményei lehetnek, sokkal gátlásosabbak leszünk mindennapi élethelyzeteinkben, és kevésbé vagyunk képesek spontán és örömteli módon részt venni a társas interakciókban.
Mivel szociális lények vagyunk, intenzíven foglalkozunk mások véleményével, hiszen boldogságunk nagy része múlik kapcsolataink minőségén. Tehát tökéletesen érthető, miért számít annyira mások véleménye: boldogságunkat, elégedettségünket erősen befolyásolják a kapcsolataink. Mindenkiben jelen van az a félelem, hogy viselkedésünk, hozzáállásunk miatt elveszítjük a számunkra lényeges kötelékeket. A személyes, privát kötődéseinkben nyilván lazábban és őszintébben nyilvánulunk meg és kevésbé is tartunk attól, hogy nem fogadnak el minket. A munkahely azonban már egészen más közeg. Ideális esetben a professzionális életünkben is kapunk rendszeres visszajelzéseket, amelyek alapján fejlődhetünk, vagy változtathatunk szakmai, vagy személyes skilljeink valamelyikén. Mindez persze munkahelyi kultúra függvénye is. De leginkább talán a munka világa az, amely explicit visszajelzések hiányában rossz, vagy felesleges megfelelési kényszert alakít ki bennünk.
A külvilág befolyása, avagy mikor válik problémává mások véleménye?
Mások véleményének túlzott figyelembevétele súlyos belső konfliktusokat okozhat bennünk, amelyek aztán a későbbiekben a külvilágra is kivetülnek. Ez igazán akkor válik problémává, amikor túlságosan is a külső ítéletekre fókuszálunk, azaz hagyjuk, vagy talán észre sem vesszük, hogy ezek az impulzusok saját gondolatainkat, érzéseinket maximálisan felülírják. Amennyiben ezt gyakran tesszük meg, óhatatlanul ahhoz vezet, hogy megkérdőjelezzük magunkat, így bizonytalanná válunk.
Vannak azért figyelmeztető jelek, még ha sokszor nem is vesszük észre, hogy milyen folyamat részesei lettünk. Például gyakran érzünk megbánást, sértettséget, sokszor egyetértünk azzal, amit mások mondanak, vagy engedünk mások akaratának, hogy megfelelhessünk, ugyanakkor nem érezzük ettől jól magunkat.
Nehezen hozunk önálló döntéseket, vagy döntéseinkben túl könnyen alkalmazkodunk másokhoz. Célunkká válik, hogy másokat boldoggá tegyünk, akkor is, amikor ez bennünket nem tesz boldoggá. Ez az állapot bizonytalanság érzéssel is együtt jár, valamint azzal, hogy gyakran nyilatkozunk önmagunkról negatívan.
Mi az, ami segíthet a megfelelési kényszer leküzdésében?
Lehetőleg folyamatosan figyeljük magunkat, illetve azt is, hogyan dolgozzuk fel a visszajelzéseket, miként reagálunk bizonyos kritikákra, tehát legyünk öntudatosak! Így a nehéz helyzetekben is magabiztosabbnak érezhetjük majd magunkat. A legjobb, ha mindezt külső segítséggel tesszük, coach, tréner, vagy pszichológus segítségével tárjuk fel a problémákat, így már eleve van egy objektív külső szemlélő, aki segít megalapozni saját önértékelésünket. Fontos, hogy lehetőleg ne vegyünk mindent személyeskedésnek, ebben segíthet, ha például a munkahelyi közegben a szakmai működésre koncentrálunk. Sokat segíthet a pozitív munkahelyi közeg is, ahol gyakran várhatunk és adhatunk visszajelzést.
Érdekel a képzés?
Jelentkezz képzésünkre
Olvasd el a képzés infókat
Még több kapcsolódó tartalom
Diákjainkkal a NIX Budapestnél jártunk
Milyen is egy fejlesztő munkanapja? Diákjainkkal a NIX Budapestnél jártunk, hogy kiderítsük. A NIX egy nemzetközi…